Fermoselle

város Zamora spanyol tartományban, 7 km.-nyire a portugál határtól, a Douro és Tormes összefolyásánál, egy magaslaton, (1887) 5395 lak., régi, omladozó erősséggel.

Fermoy

(ejtsd: förmaj), város Münster ir tartomány Cork grófságában a Blackwater jobb partján, (1891) 6421 lak., tengeri fürdővel, papir- és sörgyártással, malmokkal.

Fern

hágó Tirol É-i részében; az Allgäui és É.-Tiroli-Alpokat választja el egymástól. A Lech völgyéből az Innvölgybe vezető, 60 km. hosszu ut Reuttéből indul ki, fölvezet az Ehrenbergi-szoroshoz, azután leereszkedik a Heitervangi hegyüstbe, Lermoostól kezdve azután a Loisach mentén ismét emelkedik, elhalad a Weissen és Blindsee mellett az 1210 m. magas hágóig, ahol kettéágazik; az egyik ut az Imstbe és azután Telfsbe, a másik pedig Fernstein kastélyhoz visz.

Fernambukfa

(növ.), a Braziliában tenyésző Caesalpinia echinata és C. Brasiliensis növény fája, mely piros festőanyag tartalmu, ezért festőszerül szolgál; máskép: braziliai vagy pirosfa a neve, l. Berzsenyfa.

Fernan

Caballero, l. Arrom.

Fernandez

Lukács, XVI. sz.-beli spanyol szinköltő Salamancából; Encina János (l.o.) tanítványa s utánzója volt. Művei, melyek Farsas y eglogas cimmel (Salamanca 1514) jelentek meg, kasztiliai nyelven vannak irva s hat pásztordarabot tartalmaznak. Legnagyobb érdemök nyelvezetük tökéletességében áll. F.-ről és művéről egyideig semmit sem tudtak, mert művét az inquizició elégetésre itélte: csak 1836. tette őket ismeretessé az El Criticon c. lap. Ujabban (Madrid 1867) Laffette adta ki F. könyvét.

Fernandez de los Rios

Angelo, spanyol politikus és iró, szül. Madridban 1821 jul. 27., megh. 1879. Jogot végzett s 1854 óta ismételten tagja volt a Cortesnak, hol a köztársasági ellenzékkel szavazott. E miatt 1866-tól Izabella királynő bukásáig (1868-ig) Franciaországban élt számkivetésben. Spanyolországba visszatérve, 1869. szenátorrá választották; azután lisszaboni követ volt 1872-ig, miglen Alfonz trónraléptével ismét el kelle hagyni hazáját (1876). Franciaországba költözött s ott meg is halt. Több spanyol napilapot alapított (Los Novedades, La Soberiana Nacional, Los Sucesos stb.). Művei közül megemlítendők: Tesoro de cuentos (elbeszélések gyüjteménye); Guia de Madrid, Madrid városának története (1876); El futuro Madrid Todo o nada, (dinasztia-ellenes röpirat); Mi mision en Portugal (1877); Le exposicion de 1878 (Páris 1879) stb.

Fernandez Guerra y Orbe

Aurél, spanyol iró és tudós, született Granadában 1816 junius 16. Előbb a granadai egyetem tanára volt, sok ideig az igazságügyi és közoktatási minisztériumban hivataloskodott, majd a madridi egyetemen tanította az idegen irodalmakat. Főleg mint irodalomtörténetiró nevezetes, de mint kritikus, lirikus és drámairó is kiváló; nagyon becsesek Qevedo- és Cevantes-kiadásai. F. 1856. óta a történelmi és 1857 óta a spanyol akadémia tagja s ez utóbbinak örökös titkára. Drámái közül La pena de los enamorados, La hija de Cervantes cimüeket említjük meg. Egyéb munkái: Sobre la conjuracion de Venecia en 1618 (Madrid 1856); La vida y las obras F. de la Torre (u. o. 1857); Itinerarios de la Espana romana (1862); Historia de la orden de Calatrava (1864); El fuero de Avilés (u. o. 1870); Cantabria (u. o. 1878); Deitania (1879); Don Rodrigo y la Cava (u. o. 1877 és 1883); Cervantes esclavo y cantor del San Sacramento (Valladolid 1882) stb.

Fernandez y Gonzalez

Mánuel, spanyol költő és regényiró, szül. Sevillában 1830., megh. Madridban 1888 jan. 6. Granadában jogot tanult, majd 7 évig katonáskodott s eközben alaposan megismerkedett hazája földével és népével; 1846 óta teljesen az irodalomnak élt s főkép mint drámairó aratott sikereket. Regényei közül az El cocinero de su Magestad (1857); Martin Gil; Los Monfíes de las Alpujarras cimüek a becsesebbek. Ugy drámáinak: Luchar contra el sino (1848); El Cid (1858); Un duelo a tiempo (1859); Padre y rey (1860); Don Luis Osorio (1863) stb., mint regényeinek tárgyát hazája történetéből merítette. Költeményei: Poesias (1850) és Poesias varias (1858) cimmel jelentek meg. Adott ki nemzeti legenda- és mese-gyüjteményeket is.

Fernandina

Nassau county székhelye Florida É.-amerikai államban Amelia-sziget Ny-i oldalán Amelia river torkolatánál, (1890) 2083 lak., fa- és a hajók számára való élelmiszer-kereskedéssel, F.-ból, amelynek Chesapeake-öböltől D-re fekvő vidékén a legjobb a kikötője, New-Yorkba, Charlestonba és Angolországba is járnak hajók. Innen szép ut vezet Amelia Beachba, látogatott tengeri fürdőhelyhez.


Kezdőlap

˙