(növ.) az olyan fák, melyekben festéknek való anyag van, mint a kampesfában, a fiset- v. fusztikfában, a sárga- és pirosfában (Caesalpinia és Coulteria, Thespesia, kókacserje) valamint a szantálfában is. A F. a magyar fisettfa, vagyis a szömörce kivételével mind más földrészbeliek, s rendesen mint tuskót pakolás nélkül szállítják. Szétaprítani az európai telepeken (Hamburg, Lipcse, Berlin stb.) a festőfamalmokban szokják, s a szétaprítás eredménye a festőforgács. A szétaprított anyagot több hétig sötét levegős helyen tartják, gyakran vizzel megnedvesítik, időnként lapáttal megforgatják vagyis erjesztik, hogy a festék, mely nem volt még készen a festőházban, a kromogénből vagyis festő-anyából kiképződjék. Az erjesztett fa élénkebb szinü s mint festék szaporább. A felaprított és erjesztett F. kifőzéséből és a kivonat párolgatásából lesz a festőfa-kivonat, mely v. szirupnemü (20-25°), v. kemény, sötét fénylő és kagylós törésü massza. Az üres térségben készített kivonat vizben tökéletesen feloldódik, a levegőn párologtatottból több-kevesebb oldatban marad belőle; l. Fafestés és Festőnövények.
l. Festőfák.
(növ.) l. Csülleng.
veres, l. Rubia.
a könyvnyomdászatban a gyorssajtó legalsó hengerei, melyek a szedés formáját befestik. A F. vastengelyeken forgó fahenger, mely ruganyos gelatinszerü anyaggal öntetik körül, hogy érintése által a betük ne kopjanak és egyenletesen fessék a formát. A F. lehet bőrrel bevont kézihenger is, mellyel a kőre vésett rajzot befestik.
(eszt., franc. pittoresque), ami a festészet föltételeinek leginkább megfelel, ami bájos szinvegyüléket enged meg, ahol a távlat, a levegő, az egésznek hangulata hatnak, amit más művészet mint épen a terület, szin és világosság művészete nem idézhet elő. A festőivel ellentétben áll a plasztikus, a szoborszerü, mely inkább az emberi alaknak, semmint a térnek szépségeit állítja elénk. Más tehát a festői, más a szoborszerü szépség; a festő a mindenséget, a szobrász az eszményi egyént varázsolja szemünk elé, a festészet drámai, mozgalmas és hangulatos, a szobrászat nyugalmas, fenséges, epikus. Átvitt értelemben a tájék is festői, ha sok benne a szin, meglepő és hangulatos a távlat; egy jelenet festői, ha benne tarka sokaság hemzseg és a kontrasztok bizonyos rendet mutatnak, a költészet festői, ha dus szinekben, mozgalomban, ugy hogy vászonra lehetne vetni.
l. Művészeti akadémia.
(állat, Unio pictorum L.), a lemezkopoltyus lágytestüek osztályában az Asiphoniaták rendjének Unionidae családjába tartozó kagylófaj megnyult-tojásforma, hasas, finoman csikolt, világos v. gyürüs kagylókkal és világos, leggyakrabban sárgazöld epidermisszel; párhuzamos alsó és felső kagylószegéllyel; igen összenyomott éles főfoggal; éles, hosszui oldalfoggal; hossza 9 cm., magossága 4 cm.; vastagsága 27 cm. Maga az állat vörhenyesbarna, sárgás vagy szürke. Hazánk folyó- és állóvizeiben igen közönséges, kagylóit leggyakrabban festéktartókul használják; de a kicsiszoltakból kis erszényeket s más piperecikkeket is készítenek.
(növ.), l. Bënge és Varjutövis.
festéknövények (plantae tinctoriae, l. a mellékelt képet) azok, melyeknek a gyökere, fája, kérge, szára, levele, virága v. a gyümölcse sejtjeiben technikailag hasznavehető festék van v. alkalmas kezeléssel belőlök képződik. A F. a növényország különböző családjába tartoznak, de a legtöbb és legkelendőbb a forró tartományokban él, nálunk aránylag csak kevés terem. Legtöbb növény piros és sárga festéket termel. A festéket vizzel többnyire könnyen ki lehet vonni (extraktiv festék), vagy csak éterben avagy borszeszben oldódik (gyantás festék).
[ÁBRA] Berzsenyfa (Caesalpina crista, vörösfa)
Az élő növény szinanyaga nem mindig ugyanolyan, a minő az a holt részekben, v. a kémiai szerek kivonata. A festék t. i. a növényekben mint folyadék v. szilárd testecske már készen van, vagy pedig nincs még kész, hanem a szintelen vegyület, t. i. a festékanya (l.o.) v. szinanya (kromogén) van jelen.Ez más anyagok hatására, a melyekkel az illető részt kezelni szokás, különösen alkaliáktól lesz festék, mint az indigó, Isatis, a zuzmók festéke stb.
[ÁBRA] Buzérfű Rubia tinctoroum
Az indigó kromogénje eredetileg fehér vagy sárga a növényben, csak a kezelés folytán, a levegőn kékül meg; a fernambukfáé sárga s a levegőn pirosodik meg; a Rubia gyökere, melyben alizarin van, friss állapotban sárga, s csak erjedés után lesz belőle piros festék.
[ÁBRA] Acacia Catechu (Katechu-akác)
Csak a vérző kenyér (Micrococcus prodigiosus) nevü festő gomba festéke természetes anilin, más anilin nem egyenesen növénytermék, hanem az indigó nöcvényfestékének desztillációjából lesz v. iparilag kőszénkátrányból, nevezetesen nitrobenzolból kapják. Piros festéket leginkább a ragadványfélék meg a berzsenyfafélék szolgáltatnak. Amazokból az európai s hazai Rubia tinctorum, a keletindiai R. Munjista (munjeeth) meg a keletindiai Oldenlandia umbellata (khaj gyökér) s az Asperula tinctoria említendő. Más piros festékes növény kevésbbé nevezetes; a Variolaria, Lecanora és Rocella zuzmók fajaiból a lakmusz meg az orseille való. Ilyen továbbá a báránypirosító, a cékla, a Butea frondosa, a Morinda-fajok (M. citrifolia, soranjee) stb. gyökere, a Baphia nitida (afrikai vörösfa), a Caesalpiniák (fernambuk-, nikaragua-, szappan- és braziliai-fa), a Calamus draco, a sárkánypálma, a Croton lacciferum, Haematoxylon, a Pterocarpus santalinus fája (szantálfa), a Lawsonia alba (alhenna) levele, a fekete mályvarózsa (Althaea rosea var. nigra) és Malva arborea, a pipacs, basarózsa szirma, a pórsáfrány virága, az alkörmös, a meggy, cseresznye, szeder, ribizke, Rottlera tinctoria gyümölcse, a Bignonia chica szára és levele, a cirok, a Quercus coccifera stb., a Plocamium cocciferum, Rytiphlaea tinctoria moszatok.
[ÁBRA] Kampesfa, lent a virága meg a gyümölcse
[ÁBRA] (Haematoxylon Cimpechianum)
A sárga F. közül nevezetes az északamerikai festő tölgy (Quercus tinctoria), melynek kérgét querkcitronkéregnek (tölgycitromkéreg) mondják, a narancseper (sárgafa), a hazai szömörce vagyis magyar fisettfa v. fusztikfa, a khinai Gardenia grandiflora, meg az Isten korbácsa, mely nálunk mezőkön kóborol, de Németországban termesztik. Kevesebb értékü a Curcuma longa, több faj áloé, a Serratula tinctoria, a spárga, sóskafa, sárga répa, Rheum rhaponticum (rebarbara), a sóskafa gyökere, somfa, Garcinia Ceylanica (gummigutti), a Cassia fistula, Hebradendron cambogioides, Morus tinctoria (festő eperfa), a Stalagmites ovalifolia et pictoria (orleanfesték) fája vagy kérge, a dió, a Bixa orellana (orleanfesték), varjutövis és rhamnusfajok gyümölcse, az Anthemis tinctoria, fehér nyirfa, körmice, jóféle sáfrány, Genista tinctoria, Lecanora tartarea (lakmusz), a pohánka, cigánymogyoró, a Datisca, a fali zuzmó. Lila v. kék festék lesz az Amorpha fruticosa, kék buzavirág, Cichorum intybus, Crosophora tinct., Indigofera tinct., Isatis tinct., I. praecox, Nerium, Polygonum tinctorium, az indiai oleander (Nerium tinctorium), Marsdenia és Asclepias fajok, a kampesfa, a fekete fenyvesbogyó, Rocella tinct., Rhamnus cathartica, szarkaláb, gentianafajok, a savanyu eper, szeder stb. növényekből.
[ÁBRA] Orleánfa a gyümölcsével (Bixaorellana)
[ÁBRA] Pórsáfrány (Carthamus tintorius)
A zöld festék a klorofillum képében legjobban el van terjedve, de technikailag nem használják, mivel nem tartós. A zöld festéket tehát a kék és sárga keverésével, valamint kémiai uton állítják elő. Zöld festék mint bomlástermék a Rhamnusz-fajokban keletkezik; a Rh. utiliset és Rh. clorophorá-ét használják. Barna festéket nyerünk az Acacia és Areca catechu, az ezüstfa, Uncaria gambir, Glycirrhiza glabra és a dióból; feketét faszén és szénporból stb., a bő csersavas növényekből is.
[ÁBRA] Isten korbácsa nevü rezedafaj (Reseda luteola)
[ÁBRA] Isatis tinctoria (Csülleng) (Quercus velutina)
[ÁBRA] Bársonyos tölgy Jobbra az első esztendei sarj.
A csersavas anyagokból említhető itt a tölgy-gubacs meg a levantei Vallonea makkcsészéje, egy szömörcefa kinai gubacsa, a dividivi, az indiai Terminalia Chebula balzsamdiója, a déleurópai ecetfa. Ezeken kivül, de ritkán a vad- és szelidgesztenye, nyirfa és bikkfa kérge, a fehér tündérrózsa gyökere, az akácia-fajok bablach hüvelye.
[ÁBRA] Narancs-eper (Maciura aurantiaca, sárgafa)
A F. eleinte a hazai fajokból kerültek ki, ezért bőven termesztették, de kitünő szint nem adtak, szaporák sem voltak. Ma ezek és mások az iparból többnyire kiszorultak és sok növény a tinctoria (a. m. festő) nevet hiába viseli (Anthemis tinctoria). A kereskedelem lendülésével a hazai F. háttérbe vagy egészen kiszorultak, mert a forró vidékről szállított festő anyagokkal a versenyt kiállani nem birták. L. még Festőanyagok, Festőfák és Festett bor.