(állat, nidifugae, authophagae), a fészeklakók ellenében azok a madarak, melyeknek tojásból kibuvó fiókjai azonnal képesek követni anyjokat és maguk táplálkoznak is.
(növ., Tolypella Abr.), l. Csillárka.
v. Fészkenülők (állat, insessores, paedotrophae), a fészekhagyók ellenében azon madarak, melyeknek tojásból kibuvó fiókjai csupaszok, gyengék, gyámoltalanok, amiért is fészekben maradnak s szüleiktől tápláltatnak.
vagy fészeklevél (növ.), a fészkes növények virágzatát körülfogó apró pikkelyek v. levélkék (örvpikkelyek, periklinium), melyek együttvéve a virágzatnak közös csészéjét (calyx communis) alkotják. A bojtorján F.-e horgasan végződik, azért ragad. L. Fészek, Fészkesek.
(nidificatio), l. Fészek.
(növ.) a. m. fészkesek (l.o.)
v. félszer, a gazdasági épületek közé tartozó, lehetőleg olcsó kiállításu - sokszor csak deszkákból összerótt - födött helyiség, melyet kocsiknak, gazdasági eszközöknek stb. raktározására használnak.
(eszt.), ami korlátokat éreztet, ami megköti az érzelem szabad ömlengését vagy a cselekvés kerekét. A F. a bilincses rabtól, a szük egyenruhába szorított katonától vagy inastól, a ceremóniák által lenyügözött udvarnoktól a stilusra átvitt fogalom. - Feszesség v. feszültség (turgor v. turgescentia), az élő testek szövetének természetes teltsége. L. még Elektromos feszültség.
(teng., ném. Talje, ol. paranco, ang. luff) a. m. csigasor, illetve két csiga, melynek korongjain a kötélszár vezettetik. A kötélnek azon végét, mely a csigahéjhoz van kötve, álló szárnak, a másikat futószárnak nevezik. Hajókon, ha a F.-vel nagyobb erőnek kifejtését célozzák, ugy a futó szárat előbbi irányától rendesen derékszögben eltérőleg még egy nyilt csigán át vezetik, illetve a futó szárat abba beleteszik.
(épít.), két megfordított V alakban egymásnak támasztott ducgerenda, mely a függesztő szerkezetekben a függő oszlopot hordja, a feszítő szerkezetekben pedig a kötőgerendát támasztja alá.