(fetesty), helység Jalomita romániai kerületben, vasut mellett; itt kezdődik az uj dunai hid, amely magán a Dunán 750 m. hosszu és a Duna felszine fölött 30 m. magas lesz és 1894-ben fog elkészülni; rajta a vasut Bukarestből egyenesen fog Cernavodán keresztül Küstendžebe vezetni.
(török), a hivatalos iratok neve, melyeket a szultánok a birodalombeli főméltóságokhoz és az idegen államok fejedelmeihez szoktak küldeni, hogy tudassák velök az ellenségen nyert győzelmet. A feth szó arabul győzelmet jelent, a náme pedig levelet, iratot. Innen fethnáme győzelmi irat vagy levél. Összefügg vele a fátih szó. V. ö. Thury, Tört.
Domonkos, olasz festő, szül. Rómában 1589., megh. Velencében 1624. Rómában Cigoli tanítványa volt, azután a különféle irányok között ingadozott, végre a Caravaggio-féle naturalizmus hive lett. Gonzaga Ferdinánd herceg Mantuába hivta meg; ott töltötte életének nagy részét, ott festette legsikerültebb műveit, azért «Mantuano»-nak nevezték el. A budapesti orsz. képtárban lévő két képe fényes tanuságot tesz művészetéről. Az alvó leány képe (609) finom megfigyelő tehetségét, kitünő technikáját mutatja be, mig a másik, mely a «Vak vezet világtalant» mondást példázza (627), eredeti, komoly, szinte zordon fölfogásával és egészen modern naturalizmusával rendkivül jellemző szinezésével lepi meg a szemlélőt.
(lat.), Rómában a legelőkelőbb családokból élethossziglanra vett 20 tagból álló papi testület, mely nemzetközi jogi viszonyokban járt el. Feladatához tartozott különösen: a) nemzetközi szerződéseknek megkötése; b) háboruüzenés; c) a kiadatás (deditio) körüli eljárás. A háboruüzenés bizonyos formaszerüségekhez volt kötve. Jelesül: Négy F. mint hiradók (oratores, legati) jelentek meg az illető államnak határán s elégtételt követeltek (clarigatio). A hirnökök egyike, az u.n. Pater patratus volt a szónok, mig egy másik a Kapitoleumon szedett szent füveket (Verbenae) vitte, amelyek a küldöttséget sérthetetlenné tették. Ennek neve volt Verbenarius. Ha 33 nap alatt a felhivott állam elégtételt nem adott, meg volt a casus belli. Ekkor egy F. jelent meg a határon s vérbe mártott lándzsát dobott az ellenséges állam területére «Bellum indico facio que» szavak kiáltása mellett. Az államterület nagyobbodásával a határon nem eszközölhető szertartás Bellona-templom közelében ment végbe. V. ö. Szarka Kolumbán. A papi testületek Rómában (Pápa 1889); Kárpáti Kelemen, A háboru és a béke a régi rómaiaknál (Szombathely 1888).
(ejtsd: fetisz) Ferenc József, belga zenetudós, szül. Monsban 1784 márc. 25., meghalt Brüsszelben 1871 márc. 26. Apja helyett már 10 éves korában orgonálgatott a templomban, 1800. a párisi conservatoireba lépett; itt Rey, Boieldieu és Pradher oktatták. Beutazta 1803. Német- és Olaszországot; 1806. nejével kapott vagyonát egy bankház bukása 4 év mulva elnyelte, s F. utóvégre is kénytelen volt 1813. orgonajátszó és zenetanári állást elfoglalni Douai-ben. 1818. Párisba tért, 1821. a conservatoire-on a zeneszerzés tanára lett s uj tanmódszert teremtett, majd megalapította a történeti hangversenyek sorát és 1827. a Revue musicale c. jelentékeny szaklapot, melynek rendkivül alapos és éleselméjü cikkeit öt éven át maga irta. A belga király 1833. hazahivta udvari karnagynak s a brüsszeli conservatoire igazgatójának. 8 kötetes főműve Biographie universelle des musiciens et bibliographie générale de la musique, précédée d'un résumé philosophique de l'histoire de cet art (Brüsszel és Páris 1834-1844, II. kiad. 1860-65; pótköteteit Pougin Arthur szerkesztette); F. pályáját Alvin Lajos irta le, Notice sur F. J. Fétis (Brüsszel 1874) c. Nagyságából valamit örököltek fiai: F. Ede Lajos Ferenc (szül. 1816 máj. 16.), a brüsszeli kir. könyvtár feje; művei: Histoire des musiciens belges (Brüsszel 1848), Les artistes belges a l'étranger (u. o. 1857-65, 2 köt.); F. Jenő (1820 aug. 20. - 1873 márc. 20.), zongoraművész és zeneszerző volt, Herz Henrik tanítványa.
a régibb és ujabb természeti vallásokban mindazon tárgy, melyben valami istenség vagy szellem állandóan vagy ideiglenesen lakozik, aki hivatva van a tárgy birtokosát a bajtól megóvni. A F. szó a portugál feitiço (varázs) szóból ered, mely a latin facticius (mesterségesen csinált) szóból származik. E szóval legelőször a portugálok a szenegambiai négerek bálványait nevezték el. Tudományos forgalomba e szót először de Brosses, Du culte des dieux fétiches (Páris 1760) hozta. l. Fetisizmus.
a vallás azon alakja, mely szerint az anyagi világ bizonyos tárgyaiban istenségek megtestesülve élnek és ez okból ezen tárgyak imádandók. A F. tehát a panteizmus (l.o.) vagy jobban mondva az animizmus (l.o.) legprimitivebb alakja. A fetis-imádók a külvilág minden szerves és szervetlen tárgyát magukhoz hasonlónak, élettel s érzéssel birónak képzelik. S ha észreveszik, hogy valamely tárgy hasznukra vagy kárukra válik, azt hiszik, hogy abban a tárgyban valami hatalmas szellem lakozik, melyet imádni kell. Ha aztán ezen fetis nem felel meg a hozzáfüzött várakozásaiknak, egy hatalmasabb fetissel cserélik fel. Ennélfogva a fetisek száma temérdek s akárhány vadembernek számtalan fetise van, melyeket ő és elődei gyüjtöttek s amelyeket részint magával hordoz, részint kunyhójában tart. Ami a fetisek alakját illeti, azok éppen nem szoktak oly tárgyak lenni, melyek szépségökkel vagy nagyságokkal tünnek szembe, hanem éppen visszatetsző alaku s kicsiny tárgyak választatnak fetisül. A négerek közt legelterjedtebb fetis a kő, pamuttal körültekert szeg vagy fadarabka, emberhaj és fog, állati szarv. A dajákok tollat, csontot s főleg fazekat használnak fetisül. A fetisek egy részét nyakukba füzik s éjjel-nappal magukkal hordják; azon fetis számára, melynek kiváló nagy erőt és hatalmat tulajdonítanak, kunyhóikban külön kis asztalt és ágyat állítanak fel s mindennap ételt-italt áldoznak neki. A F.-sel rokon bizonyos állatok és növények imádása, melyekben a primitiv nép hite szerint szellemek és istenségek lakoznak. Ezeket a néger vongsznak nevezi. Az amerikai indián férfiuvá való felavatása alkalmával valamely állatot választ magának fetisül. (l. Totem), melyet soha nem öl meg és annak husát meg nem eszi.
(v. Fisch. et Mey.), növénynevek mellett Fischer Frigyes Erneszt Lajos, orosz botanikus s Szt. Pétervárott a botanika tanára s a botanikus kert igazgatója (szül. Halberstadtban 1782 febr. 20., megh. Szt. Pétervárott 1854 jun. 17.) és Meyer Károly Antal a szt. pétervári botanikus kert igazgatója (szül. Witebskben 1795 árilis 1., megh. Szt. Pétervárott 1855 febr. 24.) nevének rövidítése. Leginkább az orosz flóra ismertetésével tüntek ki.
keleten nagy hirnévnek örvendő persa költő. Szül. Nisapurban, megh. 1448. Képletes verses regénye az érzelmes és elég szellemes Huszn u dil (szépség és sziv), melyet Dvorbreveak adott ki eredeti szövegben és fordításban; Fattahi Husn u dil (Schönheit und Herz, Bécs Tempsky 1889). Angolra Prince fordította (London 1828). A lehető legmesterkéltebb szójátékokkal bővelkedik az iró második műve, a Sebisztán i khejál (a képzelet hálóterme) enciklopédia-féle, mely nyolc fejezetben az összes emberi ismeretekre és az emberi élet minden jelenségére kiterjeszkedik. Az izlám és a hitről szóló első fejezetét Ethé adta ki eredetiben és német fordításban (Lipcse 1868).
l. Embrio.