János, magyar emigrans, szül. Temesvárt 1822 jan. 26. A katonai iskolát Grácban végezvén, 1848. honvéd lett s számos csatában résztvett, végül ezredesi minőségben a Vetter tábornok déli hadseregének táborkarába osztatott be. Együtt menekült Kossuthtal Törökországba és Bem haláláig alatta szolgált, a lázadó francia törzsek ellen harcolva. Ezután több emigránssal a francia köztársaság szolgálatába lépett, de Napoleon államcsinyje után Amerikába utazott, hol St.-Louisban telepedett le, mint vasuti mérnök. Később az amerikai nagy polgárháboruban résztvett, mint a topografiai intézet feje s 1868-ban Kaliforniában telepedett le, hol jelenleg Alamedában nyugalomban él. Több cikket irt az amerikai lapokba a magyarokról; Missouri állam nagy térképét készítette el, mely ma is használatban van és San Fraciscoban ő alapította a magyar társas és kölcsönös segélyegyletet. Nővérét Pesty Frigyes, történetiró vette nőül.
(gör.), azok a csinos, oromzatos v. toronyalaku végződések, melyekkel a csúcsives építészet pilléreit - oromzatainak alsó sarkait - contre-fort-jait stb. koronázza. Eredeti rendeltetésük az volt, hogy sulyukkal egy támasztó pillér szilárdságát növeljék v. meggátolják, hogy az oromzat fedőlapjai lecsusszanak v. egyensulyban tartsák az erősen kiugró vizköpőket.
[ÁBRA] 1. ábra. Román fiálé.
Már a román építészet használja a F.-at, egyszerü kup, fenyőtoboz vagy kis különálló tömör csúcsos végződés alakjában (l. 1. ábra) nagy tudással alkalmazza és rendkivüli izléssel képezi ki azokat a virágzó csúcsives építészet, különösen ott, hol velök contre-fortjait koronázza. A F. funkciójának fontosságával azoknak méretei is növekszenek: a tömör test megnyulik, áttört művü lesz és amellett, hogy kitünő harmóniában marad a szomszédos nagy faltömegekkel, könnyed alakja bizonyos pikáns izt kölcsönöz az épület körvonalainak.
[ÁBRA] 2. ábra. A rheimsi székesegyház fiáléja.
A F. legtökéletesebb példányainak egyikét a rheimsi székesegyház contre-fortjainak végződésében csodálhatjuk (2. ábra), melynek szerkezeti hivatása egyszersmind teljes összhangban van a diszítés céljaival.
[ÁBRA] A roueni székesegyház fiáléja.
Hasonló értelemmel és izléssel épültek a roueni székesegyház F.-éi 1260 körül (l. 3. ábra). A csúcsives stilus hanyatlásával a F.-k mind magasabbak, karcsubbak lesznek; a függélyes tagozás teljesen elnyomja a többit, környezetüknek architekturájából kirínak, nem képeznek azzal többé egy testet. Hazánkban a kassai, soproni, pozsonyi stb. műemlékeken találhatók igen izléses F.-k. F.-nek neveznek még egy lapos, fül- és szárnélküli ivóedényt.
Lajos, botanikus és nyelvész, szül. keleti Galicia Borscsov nevü városkájában 1846 dec. 5. A gimnáziumot, atyjának Magyarországba való áthelyezése folytán, Veszprémben, Kőszegen és Szombathelyen járta. A bécsi tudomány-egyetemen 1865-től 1870-ig természettudományi és nyelvészeti előadásokat hallgatott. Tanári képesítését és bölcselet-doktori cimét a budapesti egyetemen szerezte meg. Két évet magánintézetben nevelősködvén, 1872. a soproni városi főreáliskolában, 1884. pedig a budapesti V. ker. gimnáziumban lett tanár. Irodalmi tevékenységét a természetrajz, kivált a botanika műnyelvének tisztázására fordítja. Sopron-, Vas-, Veszprém- és Győr-megyében gyüjtött növénynevek, régibb nyomtatott, valamint kéziratos szó-jegyzékek révén a neologia szóalkotásainak, amelyektől a tudományok népszerüsödése lehetetlen, 1876. a «Magyar Nyelvőr» hasábjain hadat izent A természetrajz műnyelve, A népbotanika poézise, Csabaire cikksorozatával. Munkálkodása arra a meggyőződésre vezette, hogy a nemzeti tudományokat nemcsak a nép gondolkodásával, de a multéval is kapcsolatba kell hozni. Igy fogott a m. tud. akadémia támogatásával a magyar füvészet őseinek, Melius Péter, Beythe István, Beythe András munkáinak tanulmányozásába, illetve az ott megállapítható növények földerítésébe. Szerkesztette 1885. a Kertészeti Lapokat, most Borbás munkatársa e lexikon botanikai részében. 1889. jelent meg tőle Kémián fölépülő mineralógia és geológia veleje. Pedagógiai szaklapokba is igen sok cikket irt.
a. m. fiaman; olasz elnevezése több németalföldi művésznek, minők p. Calcar János, Calvaert Dénes, Coxis Mihály s mások.
község Pisino-Mitterburg isztriai kerületi kapitányságban, a Luarnero egyik fjordszerü öble végében, (1890) 4997 lakossal, akik nagyobbára földmivelők és halászok. F. a régi római Flanona helyén áll, amelyről a Quarnero római nevét (Sinus flanaticus) kapta.
(ol., ejtsd: fjaszko) a. m. üveg, bormérték Toscanában = 2,28 liter; továbbá olajmérték ugyanott = 2,09 lit. F.-t csinálni, az üveg törékenységéből származó szólásmód, különösen az erőművészi és szini előadásoknál a sikertelen fellépés. Ellentéte a furore.
fiadzó növény (planta soboli- v. prolifera), az olyan növény, mely anélkül, hogy virágzanék, vagy éppen magvazása ellenére is, vegetativ sarjakat hoz létre, melyek az anyanövényről lehullanak v. tőle elszakadnak, a földben meggyökeresednek és az anyával megegyező uj növénnyé alakulnak. A F. sarjai a vegetativ uton való szaporodást segítik elő. F.-nek mondják hazánkban azt is, ha egy nagyobb gyümölcsöt eltérő esetben sok apró fiókgyümölcs fog körül p. a mákot (fias mák; l. Eltermősödés). V. ö. Borbás: Hazánk két fias kákája. Természettudományi Közlöny 1884.
csirkéstyuk, csibéstyuk. A Bika csillagkép nyakán (24° é. sz. declin. és 54° rectasc.) lévő sürü csillacsoport, melyben hét, illetőleg csak hat, szabad szemmel is látható csillagot lehet megkülönböztetni. Ezek közül egy (Alkyone) 3-ad, kettő (Elektra és Atlas) 4-ed, három (Merope, Maia és Taygete) 5-öd, kettő pedig (Kelairo és Pleione) 6-od rangu, mig a többi ennél is kisebb. Görög (és egyuttal csillagászati) nevük: Pleiades (pleiadez v. plhiadez), amelyet a róluk szóló hitrege (II. 18, 486. Od. 5, 272) ugy magyaráz, hogy bennük Atlas és Pleione égbe emelt lányait látja, akik (névszerint: Maia, Elektra, Taygete, Alkyone, Kelanio, Sterope és Merope) vagy nővéreik, a velük az égbolton szomszédos Hyadok v. pedig atyjuk halálán való bánatukban önként váltak meg az élettől. Latin nevük Vergiliae, melynek Festus nem adja kielégítő magyarázatát. Mások a Pleiades nevet a peleia (vadgalamb) szóból értelmezik. Magyar nevük több más nép felfogásával egyezőn F. De Páriz-Pápainál megleljük a Hetevény nevet is, mely a német Siebengestirnre emlékeztet. A lengyelek és oroszok vénasszonynak, a litvánok és finnek szitának, a spanyolok hét kecskének nevezik. A hinduk és kinaiaknál hét hal, az amerikai indiánoknál táncosok, Uj-Dél-Walesben méhkaptár, másutt meg más a nevük. Saját népies hagyományunk szerint (Kálmány, Szeged népe III, 180) a F.-ot Szt. Péter vitte fel az égre, hol csirkéket költött. Német monda szerint Krisztus tanítványaival egyszer egy szivtelen pékmestertől hiába kért kenyeret, mig a jószivü pékné és hat leánya titokba adtak neki, amiért jutalmul az égre helyezte őket az Üdvözítő, holott a péket elátkozván, kakukká változtatta. (Grimm, D. Myth. 2. kiad. 691.) V. ö. Kálmány, A csillagok nyelvhagyományainkban (Szeged 1893, 11. l.).
(lat.) a. m. legyen, történjék; alkalmaztassék; F. justitia pereat mundus, legyen igazság, ha mindjárt elvész is miatta a világ; F. lege artis vagy F. secundum artem, történjék a művészet szabályai szerint.
A magyar btkv.-ben figyelemben részesül. L. Életkor.