(lat.) a. m. hitbizomány.
l. Kezesség.
l. Fédel.
(lat.) a. m. hivek; a középkorban a hübéresek, kik a hübérurnak hüséget esküdtek.
tkp. Roy Márk, vértanu, szül. Sigmaenben 1577., tanult a breisgaui Freiburgban, 1604-1610 között beutazta Európa fővárosait, 1612. a kapucinus szerzetbe lépett, a hol a F. nevet kapta, hitszónok és gyóntató volt az Uri kantonbeli Altdorfban, 1619. quardián Rheinfeldben, 620. Freiburgban, 1621. pedig a vorarlbergi Feldkirchben működött. 1622. előljárója lett a római propaganda által Rätia számára azon célból szervezett missziónak, hogy ez, az Ausztria által a Granbünden kantontól elvett tartományrészeket, az alsó Engandint és Prätigaut megtérítse, azonban még u. a. év épr. 24. Seewis és Grüsch között a parasztok agyonverték.
(lat.) a. m. a leghivebb, a portugál király cime.
(lat.) a. m. kedélység, vidámság.
a régi Latium egyik jelentős városa a Tiberis és az Anio közt, 8 km.-nyire északon Rómától, gyakran szövetségese Veiinek Róma ellen, melynek a terjeszkedésben utját állotta, mig végre Kr. e. 426. Quinctius Pennus diktátor meghódította. Kr. u. 27. az ottani, alig befejezett amfiteátrum összeomlott s 20000 embert temetett maga alá, még többen pedig megsérültek. A VII. sz.-ban történik róla említés utóljára; helyén a mai Castel Guibileo épült.
János, l. Bonaventura.
falu és fürdőhely Graubünden svájci kantonban. A falu 903 m. magasban, 17 km.-nyire van Chewtól, vasut mellett, (1888) 395 lak. A fürdőhely három vas- és nátrontartalmu forrással, két régibb és egy uj fürdőintézettel a falutól D-re 1 1/2 km.-nyire, 1091 m. magasban a Fideris-patak szük völgyében fekszik, fenyőerdők és rétek között. F. már a XVI. sz.-ban volt látogatott fürdő; 1804. és 1806. a hegyi patakok áradásai majdnem egészen lerombolták, ezért elhagyatottá lett, mig 1863. egy részvénytársaság ujra föl nem virágoztatta.