egy árbocos indiai jármü vitorlával és evezővel.
(Phigalia), város a régi Arkádia DNy-i sarkán, a Neda patak fölött, meredek sziklán. A spártaiak 659. Kr. e. lerombolták de aztán ismét felépült. Fő nevezetességei voltak: az egyik közel eső barlangban Demeter tisztelete, a Kotilion nevü hegyen pedig Apollon temploma, melynek sárgás romjai maig megragadják az utasok figyelmét és szépérzékét. F. helyén most Pavlica áll.
szinpadi alak, amelyet Beaumarchais a Sevillai borbélyban teremtett, s melyet később Mozart s Rossini operára használtak fel; azóta fondor és ügyes cimborák tipikus elnevezése. - F. nevet visel az egyik legelterjedtebb francia hirlap, melyet 1854. Villemessant alapított.
(növ.), l. Fügefa.
(ejtsd: fizsak), az ugyanily nevü járás székhelye, Lot francia départementban, 67 km.-nyire Cahorstól, a Célé mély völgyében, vasut mellett, (1891) 6680 lak., pamutkelme- és vászonszövéssel; bőr-, gyapju- és marhakereskedéssel. A városban sok a régi, a XIII. és a XIV. századból való ház; ezek közül a legérdekesebb az Ordabadial-utcában van. Érdekes épületek a mai törvényszéki palota (XIV. és XV. századból), az Üdvözítőről elnevezett templom, szép, román izlésü épület, a Notre-Dame du Puy a XI. és XII. századból, gót homlokzattal és modern toronnyal. A régi négy kőpiramisból, amelyek a XIII. század óta az egykori apátság körül fekvő menedékhelyet jelölték meg, még kettő áll fenn. F. Champollion Ferencnek, az egyiptomi hierioglifok első megfejtőjének szülővárosa. A város létét a 755. Kis Pipintől alapított apátságnak köszöni. A XIV. sz.-ban egy ideig angol kézen volt. 1576. a kálvinisták kifosztották.
l. Fügedy.
(növ.), l. Ficaria, Boglárka és Buzaeső.
oázis a marokkói Szahara K-i szélén, az é. sz. 32° 18' 54" alatt 10 erős napi j.-ra Orantól. A 14 km2 területü oázis, a Zebuds nevü időszaki folyótól jól öntözött és elég termékeny föld, ahol a rozs sokszor olcsóbb, mint Oranban. Tiz helységét, melyekben 10-13000, egyedül magában a főhelységben Sznagában, 4000 ember lakik, a tornyokkal együtt 4 m. magas fal keríti; e falakon kivül még 3 kis falu van 2000 lak. Az oázis névleg a marokkói szultán birodalmához tartozik. A helységek mindegyikét egy marabu kormányozza. A részben berber, részben arab lakosság nagyon harcias és a falvak csaknem állandóan háborut viselnek egymással; datolyájukat, gyapjukelméjüket, fegyvereiket és puskaporukat, amelyet maguk készítenek, a szomszédos nomád-törzseknek, aminők a beni-gil, uled-dserir, kecskékért, juhokért, vajért, gyapjuért és bőrökért cserélik be.
(lat.), agyagból készült edények és műtárgyak.
(ejtsd: Filyine), város Firenze olasz tartományban, 33 km.-nyire Firenzétől, az Arno balpartján, vasut mellett, (1881) 5798 lak., szalmafonással, szőllő és olajfatermeléssel. A közeli völgyekben sok mammut és egyéb ősállatok csontjait találták.