(lat.) a. m. költemény, koholmány.
(ejtsd: figeira), város és járási székhely Coimbra portugál kerületben, a Mondego-torkolat (for) jobb partján, vasut mellett, (1878) 4239 lak. Kikötője, amelynek bejáratánál veszedelmes zátony terül el, a tenger apadásakor 3 1/2 m. mély; belőle sót, olajat, gyümölcsöket és főképen a braziliaiaktól kedvelt F.-i, tulajdonképen bairradai bort exportálnak. 3 km.-nyire van Buarcos vára.
(ejtsd: figerasz), járási székhely és megerősített város Gerona spanyol tartományban, 30 km.-nyire Geronatól, a Pla de las Aguas nevü, a Mugától öntözött mocsáros sikság Ny-i szélén, a San Fernando erőssétől koronázott magaslat D-i lábánál, vasut mellett, (1887) 11912 lak., szappangyártással. Az erősséget kevéssel a nagy francia forradalom előtt építették; befogadhat 20000 embert és 500 lovat. A franciák 1285, 1675, 1794, 1808, 1811 és 1823. foglalták el, de mindannyiszor kénytelenek voltak azt ismét visszaadni.
Szaniszló, spanyol politikus, szül. Barcelonában 1819 nov. 13., megh. Madridban 1882 nov. 11. Jogot tanult, azután részt vett a progresszista-párt mozgalmaiban, 1840. az akkor még csekély számu köztársaságiakhoz csatlakozott. A reakció elől a vidékre menekült és csak 1848. tért vissza Madridba, hol a köztársaság megalapításával bajlódott, midőn pedig ez nem sikerült, mint ügyvéd telepedett le Tarragonában. 1850. Barcelonában a cortesbe választották, és ezóta számos összeesküvésben vett részt, hogy a köztársasági kormányformát életbe léptesse. Végre 1873 febr. 12. elérte célját; Amadeus király lemondása után megalakult a köztársaság és ő lett a végrehajtó-bizottságnak feje. Miután a többségben levő radikális párttal nem tudott megférni, 1873. márc. 13. feloszlatta a cortest és uj képviselőházat hivott egybe, mely azután jun. 8. a federativ köztársaságot kikiáltotta és F.-t állásában megerősítette. De mivel pénzügyi kérdésekben nem birt a cortes-szel megegyezésre jutni, jun. 11. lemondott. Azóta többnyire külföldön tartózkodott.
(ejtsd: figéroa) Ferenc, spanyol költő, kinek kortársai a divino (isteni) melléknevet adták, szül. Alcalá de Henaresben 1540 körül, megh. 1620 táján. Szülővárosa egyetemén tanult, aztán részt vett az olaszországi háborukban, s mint katona és költő egyaránt kitünt. Rómában költői koszoruval is megkoronázták. Irt szonetteket, kanzonekat,. elégiákat és Tirsi c. hiressé lett eklogát, melyeket a kifejezés őszintesége s kelleme és a stilus folyékonysága s pompája jellemeznek. Cervantes nagyon dicsérőleg szól F.-ről Galatea-jában. Halála előtt költeményeit elégettette s csak a fenmaradt, a költő barátainál levő másolatok alapján adta ki őket Tribaldos de Toledo (Lisszabon, 1625). Ujabban Fernandez Ramon gyüjteményében (Madrid 1785 és 1804) is megjelentek. Egyes költemények és a Tirsi a Biblioteca de autores espanoles 42. kötetében vannak meg. Nevezetes F. még arról is, hogy Boscan Jánossal és Garcilasoval együtt ő honosította meg az olasz izlést a spanyol költészetben.
(franc. ejtsd: figülia rüsztik), Palissy Bernát (1510-1590) francia keramikustól készített szines mázu agyag edények, melyeknek fölületét közvetlen a valóságról formált növények, hüllők, kagylók borították.
római iró, l. Nigidius.
(lat.) a. m. alak; F. a retorikában, l. Alakzat. - F. a francia kártyánál az ász, király, dáma, lovas és pub; a magyar kártyánál a disznó, király, felső és alsó. - F. a táncban, l. Magyar táncok. - Figurabilis, alakítható.
l. Baphomet.
a latin Figura szóból eredő zenei kifejezés, amely alatt részint azt értik, mikor bizonyos lényeges harmoniai hang közül több más lényeges vagy lényegtelen, azaz: mellékhang csoportosul s egységes ritmikus és metrikus hangképletet képeznek, p. a kemény C. hármas hangzatból vett lényeges zöngékre támaszkodva, igy:
stb. ily esetekben a F. melodikus jelleget ölt. Ha több ily hangcsoport követi egymást következetesen, mint az Etudök, a gyakorlatok vagy virtuóz-tételeknél: akkor Passage nevet vesz fel. Harmoniai F. akkor áll elő, ha bizonyos harmoniai fogások nem egyszerre hangoztatva lépnek fel, hanem tört (Arpeggio l. o.) alakban. A szólami F. az, mikor többszólamu ének- v. instrumentális tételeknél p. koráloknál, ellenpontozatos műveknél, Fugáknál, egyházi s világi karoknál stb. valamely szólam, egyes lényeges zöngéjét a harmoniának földiszíti s azt egy másikkal igy köti össze. A F. rendesen előütéses, átfutó és váltakozó zöngék segítségével történik, melyekhez ha a mesterséges harmóniai alakítások is hozzájárulnak, minő a Felemás (Sinkopa), Késleltetés, Előlegezés, Orgonapont, a zenészek legfőbb kulminációja: a Polifónia áll elő. A F., illetve a Figura a magyar zenében mint önálló formai résznek a cime is előfordul. Főleg a régi hallgató nótákban, melyek rendesen a cifrázatok változatos zöng-arabeszkjeivel szoktak bevégződni. Az ily figura-tételek a magyar zene sajátságai nyomán a legegyszerübb harmoniai alapokra támaszkodnak, u. m. a hármas hangzatok s azok uralgó heteseire. L. Magyar zene.