Szélesen elterjedt billentyüs hangszer, a zongora billentyüzetének beosztása szerint csak szükebb terjedelemmel, mely ritkán lépi tul az ötnyolcadot. 1826. Bécsben Häckel A. találta fel, s olyan zeneeszköz, melynél a hangokat a hangszer belsejében elhelyezett s a láb által regulázható fuvókészülék által megrezegtetett érc-nyelvek idézik elő, a melyek 1 1/4 m. hosszu és 0,6 m. szélesek. A F. feltalálása óta számos javítás- és tökéletesítésen ment keresztül, miben főleg a franciák, angolok és amerikaiak tüntek ki elannyira, hogy manapság már oly dimenzióju, oly intenziv hangu s gépezetü F.-kat építenek, melyek vetélkednek a kisebb orgonákkal is, különösen az amerikai gépezetüek és szerkezetüek, melyeknél az érc-nyelvek rezgési tömörségét még a rendes sipok is fokozzák. F.-k mindenféle terjedelemben (2-5 nyolcadban) fordulnak elő. Hangjelzése épp olyan, mint a zongoráé és az orgonáé. Kettős soru, violin- és basszus-kulccsal. Magán- vagy hangversenyi előadásra kevésbbé alkalmas, mert a sebesebb futamok nem egyeznek meg jellegével.
széles és egész a térdekig érő férfiviselet. Különösen az albánok és törökök viselik, ez utóbbiak fisztánákinak nevezik. A török nők alsó ruháit is igy nevezik és fisztánlik annak a ruhaszövetnek az elnevezése, melyből a F. készül. A szót albán eredetünek tartják.
v. mélyhangu kiejtéssel fysztyk, törökül a pisztác nevü gyümölcsöt jelenti.
(ejtsd: fics) János, amerikai feltaláló, szül. Cast Windsorban, Connecticut államban 1743 jan. 21., megh. Bardstownban 1798 jun. 25. és jul. 18. közt. Órás volt, s egy izben az a gondolata támadt, hogy gőzzel hajtható hajót épít. Tervei kivitelében azonban senki se akarta támogatni, mig végre 1787. 800 dollárhoz jutott, melyen 60 t. hajót épített. Második 1787. készített hajóját Filadelfiában az alkotmányozó kongresszus tagjai előtt is bemutatta, s 1791. szabadalmat kapott rá. Mivel azonban anyagi támogatás hijján találmánya semmi hasznot nem hozott neki, kétségbeesett, s mert éhhalál is fenyegette, megmérgezte magát. Megállapították, hogy találmánya megelőzte a Fultonét. F. életrajzát Westcott Thompson (Filadelfia, 1857) és Whittlesey Károly (az American Biographyban, kiadta Sparks, 2. folyam III.) irták meg.
(ejtsd: ficsbörg), város Massachusets É.-amerikai államban, 70 km.-nyire Bostontól, vasuti gócpont, (1890) 22037 lak., nagy papirgyárakkal, pamut- és gyapjufonókkal, butorgyártással, zongora-, fa- és vasszerszámkészítéssel.
város Navarra spanyol tartományban, 20 km.-nyire Tudelatól, az Alhama partján, (1887) 3335 lak. Közelében 43°-os ásványvizforrással és látogatott fürdőkkel.
(lat.) a. m. kovácsolás által lesz kováccsá az ember; gyakorlat teszi a mestert.
Artur, német festő és költő, szül. Delmenhorstban (Oldenburg) 1840 okt. 4-én. Tanulmányait befejezvén, 1869. Brémában telepedett le. Főleg monumentális és dekorativ munkákkal foglalkozik, festményekkel diszítette a Remberti templomot, a tőzsedépületet, a tengerészházat, a postaépületet, 1875. a hires városház pincéjét Brémában, 1883-1884. a hamburgi műcsarnokot. Függőképei közül különösen ismeretes a Barbarossa ébredése, melyet 1870. hazafias célzattal festett. A költészet terén is nagy sikereket ért el. Szinművei: Adalbert von Bremen (Oldenburg, 1873, 2. kiad., a Hie Reich! Hie Rom! c. utójátékkal u. o. 1875); Die Hexe (u. o. 1878, 4. kiad. 1885); Von Gottes Gnaden (u. o. 1883, 2. kiad. 1884); Die Rosen von Tyburn (u. o. 1888); a brémai művészegylet számára irt ünnepi játékai: Albrecht Dürer; Johann Kepler; Michelangelo; kis epikai költeménye a Roland und die Rose (u. o. 1872). Költeménygyüjteményei: Fahrendes Volk (u. o. 1875, 2. kiad. 1883); Winternächte (Berlin 1881).
(Ficedula Koch.), l. Poszátafélék.
a görög fiton (phyton) rövidítése. A tudományos műnyelvben sok összetételét használják. Ilyenek: F.-anatomia v. F.-tomia, szövettan; l. Alaktan. - F.-fagus, növénnyel táplálkozó. - F.-fenologia a. m. növényfenologia, l. Fenologia és Növényfenologia. - F.-fiziologia, az élő növények életjelenségeinek ismertetése. A F. ismerteti a növények tagjainak elrendezkedését, a növények életerejét és életfolyamatait, valamint azokat a jelenségeket is, melyeket az idegen erők hatása a növényeken előidéz. Része a F.-biologia meg a F.-kémia. - F.-geográfia, l. Növényföldrajz. - F.-geologia ősnövénytan. - F.-glossologia, a növénytan műnyelve. - F.-gnozia, a növények felismerése v. ismertetése, kiváltképen a külső tagok bélyegei alapján; l. Alaktan. -F.-grafia, növényleirás, vagyis a növény külső tagjainak ismertetése. - F.-izotermák, a növényeknek egyhevü vonalai, vagyis a megegyező évi közép-hőmérsékletnek vonallal való összekapcsolása és kitüntetése. - F.-kémia, növénykémia. - F.-krisztallin, a vérkristály (haematokrystallin), vagyis az állatok vérében levő és kristályodó magfehérjenemü anyag ellentéte, Radlkofer a rejtekfü petéjében találta. A vérkristályhoz hasonló, szintén kristályodik és magfehérjenemü. A F. az állatok meg a növények kémiai megegyzésének a bizonyítója. - F.-logia, növénytan. - F.-nomia, növénytermészettan, a növények belső szerveinek és különböző életjelenségeinek ismertetése. - F.-patologia, l. Növénykórság. - F.-teratologia, a növények tagjai elkorcsosodásának ismerete. - F.-terápia, növénygyógyítás, v. növényorvoslás; ritkán használatos név. - F.-tomia, növényszövettan; l. Alaktan. - F.-toxikologia, a mérges növények ismertetése. - F.-zoa, növényállatok, t. i. a polipok, meg a korallok. - F.-zoidok, az állat- meg a növényország határán ingadozó teremtmények, főleg a feslőgombák, melyeken majd az állati, majd a növényi jelenség v. bélyeg mutatkozik, ezért bajos eldönteni, vajjon voltaképen állatok-e vagy növények?