(növ. a. m. növényélettan, növényszokás) értelme és felfogása különböző. Általában a növények összes életjelenségének foglalatja, beleértve a kifejlődését, az időszakonként való életfolyását, életmódját és szokását, amint a külső körülmény megszabni szokta, különböző alakulását és elváltozását, sőt a fejlődés folytában kifejezett rokonságot v. különbséget is. Nagyon szembetünők a F. jelenségei a virágoknak a bogarak végezte beporzásakor. A F. nem uj tudomány, mint ahogy mostanában feltüntetni akarják, hanem azelőtt a morfologiával vagy a növénytagok életműködésével jobban összekapcsolták, ma pedig önálló munkákkal is jobban tárgyalják.
(gör.) a. m. növényeredésü; az olyan ásványról, illetőleg kőzetről mondják, mely növényi anyagokból keletkezett. F. ásvány, illetőleg kőzet p. a kőszén összes féleségeivel együtt, továbbá a kovaföld vagy diatomaföld.
(gör.), növénylenyomatokat tartalmazó kőzetek.
(gör.), megkövesült növények.
(gör.), az olyan álalaku ásvány, mely valamely növény alakjában jelenik meg. Tulajdonképen nem egyéb, mint pszeudomorfózis, csakhogy nem ásvány, hanem növény után.
Frigyes Bernát, német kémikus, szül. Amsterdamban 1850 március 10. Tanár Marburgban; ő állított elő oly benzolszármazékokat, amelyek a Kekule kifejtette, a benzol szerkezetére vonatkozó elmélet szerint nem volnának. A Liebig alapította Jahresberichte der Chemie c. folyóiratnak kiadója s szerkesztője.
Rudolf, német kémikus, szül. 1835 dec. 6. Előbb Tübingában (1870), azután Strassburgban (1876) a kémia tanára. A szénvegyületek kémiájával foglalkozik. Wöhler, Grundriss der org. Chemie cimü művét a modern fölfogásnak megfelelően átdolgozta.
Henrik Ármin, német jogi iró, szül. Mauchenheimban (a rajnai Pfalzban) 1831 aug. 27. Würzburgban, Heidelbergában és Erlangenben tanult s 1856. a heidelbergai egyetemen habilitáltatta magát. 1857. a római jog rendkivüli, 1858. rendes tanára lett Baselben. 1862. az ottani egyetem meghivására Hallebe ment. 1864-78. résztvett az Archiv für die civilistische Praxis c. mű kiadásában; ezenkivül a következő tankönyveket irta: Der Reichscivilprocess (7 kiad. Berlin 1890); Das Reichs-Konkursreicht und Konkursverfahren (2 kiad. u. o. 1883). Egyéb munkái közül nevezetesebbek: Die Natur der Korrealobligationen (Erlangen 1859); Über das Alter der Schriften röm. Juristen von Hadrian bis Alexander (Basel 1860); Das castrense peculium (Halle 1871); Über die sog. Turiner Institutionenglosse und den sog. Brachylogus (u. o. 1870); Glosse zu den Exceptiones legum romanorum des Petrus (u. o. 1874); Zur Geschichte der Rechtswissenschaft am Anfange des Mittelalters (u.o. 1876); Über die Heimat und das Alter des sog. Brachylogus (Berlin 1880); Die Anfänge der Rechtschule zu Bologna (u. o. 1888); Die Grundlagen der Beweislast (u. o. 1888); Die Institutionen-Glossen des Gualcausus (u. o. 1891).
Kamill, építész, iparművészeti muzeumi őr, építészeti iró, szül. Tatán 1853. Középiskoláit szülővárosában, Budán és Bécsben, a műegyetemet Zürichben végezte és 1874. u. o. építészi oklevelet nyert. 1876-1883. Párisban tartózkodott, hol az École des Beaux-Artsban pályaterveivel több izben dicséretet nyert. 1888. az iparművészeti muzeum őrévé nevezték ki. 1893 óta a magyar mérnök- és építészegylet titkára. Irodalmi munkássága kiterjed a képzőművészetek valamennyi ágára; cikkei a különböző fővárosi hirlapokban és folyóiratokban jelentek meg. A Pallas Nagy Lexikonában az építészetre vonatkozó cikkeket ő irja. V. ö. Szinnyei, Magyar Irók.
(Bulala), Közép-Szudán egyik országa Bagirmi és Vadai közt; nevét F. az ugyanily nevü tóról kapta; fővárosa Java. A F.-tó nagysága az évszakok szerint váltakozik; a Vadaiból jövő Batha táplálja; áradásaival az országot mocsárossá és egészségtelenné teszi. Az uralkodó néptörzsek az arab eredetü bulalák és a Vadaiból származó kukák; ezenkivül itt lakik az abu-szimmim nevü bennszülött törzs, amely azonban nehány faluba és a tó szigetére van szorítva. Az első európai, aki az országról hirt adott, Barth német utazó volt. Nachtigall keresztül utazott rajta; ez utóbbi szerint a lakosok száma 90000. Időnkint megfordulnak benne az állandó lakosokon kivül a beni-maleki, dsatena és hamida nevü arab és a krede nevü tibbu törzs. F. egykoron a bulalák hatalmas országa volt, amelyet Leo Africanus be is utazott; jelenleg Vadainak van alávetve, de uralkodója ennek dacára rangban Vadai szultánját megelőzi.