l. Fene.
(a Bécsi kódex e formában használja a F. szót: Megkornekeze o fitmaianac husat), a latin praeputium (német Vorhaut). - F.-szükület vagy F-szor, l. Fimózis.
ó-normann szó, mely fiut jelent s valószinüleg a latin filiusból (franc. fils) ered. Éppugy mint a skót Mac, az ir O' és az arab ben szót, ezt is a vezetéknév elébe teszik, p. Fitzwilliam a. m. Vilmos fia. Később az angol királyok és hercegek természetes fiainak megjelölésére használták, p. Fitzroy, Fitzjames stb.
IV. Vilmos angol király Frigyes és György fiainak cime.
(ejtsd: fic-cserreld), régi eredetü irországi család. Ősatyja Otho, a hagyomány szerint a firenzei Gherardini családból származott és 1057 körül vándorolt be Angliába. Unokája, F. Móric, II. Henrik angol király számára meghódította Irország keleti partvidékeit, birtokokat kapott hűbérül a volt leinsteri királyságban és Weexfordban telepedett le (megh. 1176). Fia Gerald Offaly báró lett (1205); F. János Fitzthomas, Offaly báró 1316 máj. 14. Kildare gróffá emeltetett. F. Jakab, a 20. Kildare gróf 1766 nov. 26. Keinster hercege lett és ez a cim még ma is a F. család birtokában van. F. Eduárd, Jakab másodszülött fia (1763-98), rendkivül lelkesedett a francia forradalomért, később pedig összeesküvést szőtt Irország függetlenségének kivivására. A kormány azonban nyomára jött a dolognak, F.-et és csapatát megtámadták és ez alkalommal F. halálosan megsebesült. - A F. család ifjabb ágához számítják a Desmond (l. o.) grófi családot, kik F. Móricra vezetik fel származéki fájukat. - F. Gerald, Leinster 5. hercege szül. 1851., meghalt 1893 dec. Londonban. Egyike volt a kevés számu protestáns hitü ir peer-eknek. Cimei és birtokai legid., kiskoru fiára szállottak: F. Móric, Kirdale marquis (szül. 1887 márc. 1.)
F. Percy Hethrington, angol iró, szül. Fane Valleyben (Louth ir grófságban) 1834. Jezsuita-kollégiumban nevelkedett, majd Dublinban tanult, aztán ügyvéd és korona-ügyész lett s mint ilyen él Londonban. Számos regényt irt, melyek meglehetős tetszésben részesültek. Első volt a Never forgotten (1865) c., de csak a Bella Donna c. keltett általános feltünést. Ujabb regényei: Two fair daughters (1871); The middle-aged lover (1873); The parvenu family (1876); Kings and queens of an hour (1883) és Puppets (1884). Vannak irodalomtörténeti munkái is; megirta számos iró életrajzát és kiadta Lamb Károly műveit. Egyéb munkái: The romance of the English stage (1874, 2 köt.); Croker's Boswell and Boswell's studies on the life of Johnson (1880); New history of the English stage (1882, 2 köt.); Dukes and princesses of the family of George III. (1882, 2 köt.).
Mária Anna, szül. 1756 jul. 26., megh. Brightonban 1837 márc. 27. Smyth Walter leánya. Első férje egy bizonyos Weld Eduard volt, kinek halála után a gazdag Fitzherbert Tamás neje lett. Miután 1781. második férje is elhalt, szerelmi viszonyt szőtt a walesi herceggel (a későbbi IV. György angol királlyal), kivel külföldön kat. szertartás szerint egybekelt. E házasságot azonban, mivel királyi jóváhagyás nélkül köttetett, az 1772. kelt családi törvény értelmében érvénytelennek nyilvánították, s IV. György király braunschweigi Karolinával 1795. uj házassági frigyre lépett. Az ily módon férj nélkül maradt asszony azonban ezentul is megtartotta állását a magas arisztokrácia körében s a királyi családtól haláláig évdijat kapott. V. ö. Langdale: Memoirs of Mrs. F. (London 1856).
Lipót József Ferenc János, német zoologus; szül. Bécsben 1802 ápr. 13., megh. Hietzingben 1884 szept. 22. Kezdetben a gyógyszerészi pályára készült, de nemsokára a természettudománynak és orvostudományok művelésére adta magát s mint önkéntes gyakornok a bécsi udvari muzeumban dolgozott. 1821. Alsó-Ausztriában állást nyert. Első közleménye 1826. jelent meg Neue Klassifikation der Reptilien nach ihren natürlichen Verwandtschaften cimen s ezzel a csuszómászókra vonatkozó korábbi rendszert teljesen felforgatta. 1844. a bécsi udvari muzeumhoz került, 1861. nyugalomba vonult ugyan, de 12863. átvette a Münchenben létesítendő állatkert igazgatását s megteremtette a budapestit is. 1873. Hietzingbe vonult vissza. Kiválóan a gerincesállatok tanulmányozásával foglalkozott s ezekről többféle irányu számos munkát és dolgozatot adott ki. A Darwin tanainak ellenese volt és irt is ellenök.
(ejtsd: ficdsemsz) Eduárd herceg, Berwick hg. dédunokája, szül. Versaillesban 1776., megh. 1838 nov. 18. A francia forradalom alatt Condé hg. emigráns seregében szolgált, melynek feloszlása után Angliába ment. A konzulatus idején visszatért Franciaországba s mint altiszt lépett a nemzetőrseregbe. Az első restauráció után ezredes, pair és Artois gróf hadsegéde és kamarása lett. Napoleon visszatérése miatt menekülnie kellett, de a második restauráció után annál buzgóbb támogatója volt a royalista reakciónak. A juliusi forradalom alatt is hű maradt a Bourbonokhoz, noha mint pair hűséget esküdött Lajos Fülöpnek. Később Berry hercegnő üzelmeibe keveredvén, rövid ideig fogságot szenvedett, miért a pairek házában az ellenzékhez csatlakozott. 1834. pairi méltóságát letevén, Toulouseban képviselővé választották s mint ilyen a legitimisták egyik legjelentékenyebb szónoka volt. L. még Berwick.
(ejtsd: ficmorrisz) Eduárd lord, az angol alsóház tagja, Landsdowne (l. o.) marquis öccse, szül. 1846 jun. 19. 1882. mint Charles Dilke utódja, helyettes államtitkár lett a külügyi hivatalban, 1885. az alsóházba választatott.
(ejtsd: ficpetrik) Vilmos János, ir történetiró és kritikus, szül. 1830 aug. 31. Nevelését Clongowes Woodban, a róm. kat. kollegiumban nyerte. 1876. a dublini Royal Hibernian academy-n a történet- és régiségtanára lett. Művei közül megemlítendők: The life, times and contemporaries of Lord Cloncurry (1855); Lord Edw. Fitzgerald and his betrayers (1859); Lady Morgan, her career, literary and personal (1860); The life, times and correspondence of Dr. Doyle; bishop of Kildare etc. (1861, 2 köt., 2. kiad., 1880); Memoirs of Richard Whately, archbishop of Dublin (1864, 2 köt.); The sham squire anf the informers of 1798 (1866); Ireland before the union, with the unpublished diary of John Scott, Earl of Clonmel, 1774-98 (1867, 5. kiad. 1869); Irish wits and worthies (1873) stb. Life of Ch. Lever (1879); The life of Th. N. Burke (2 köt. 1886); Danial O'Connell, the liberator. His letters and correspondence (2 köt. 1888) Secret service under Pitt. Samual Turner (London 1892.).