(gör.), a mult század második felében napvilágot látott társadalomgazdaságtani rendszer, melynek főelvei a következők: a gazdasági életben is természettörvények uralkodnak; ezeknek működését nem szabad akadályozni, különösen az államnak minden beavatkozástól tartózkodnia kell. Ezért állítja föl a F. egyik főképviselője a következő szabályt: Laissez faire, laissez aller. A F. azért a teljes egyéni szabadság szószólója. Gyakorlati szempontból különösen fontossá vált azon tana, hogy a nemzeti gazdaság egyedüli forrása a föld, miért is csak az ennek értékesítésével foglalkozókat tekintette termékeny osztálynak. A föld egyedüli értéktermelő jellegéből egyuttal következik az egyadó-rendszer a földadó alapján. A mezőgazdaság érdekében különösen követelik a jobbágyság eltörlését; az ipar érdekében a céhek eltörlését és az iparszabadságot; a kereskedelem érdekében a kereskedelmi szabadságot. A F. bizonyos tekintetben az utána következett és Smith Adam (l. o.) alapította rendszernek előhirnöke. A F.-t előkészítették Boisguillebert, Vauban és Sain Pierre. Tulajdonképpeni alapítói és részben rendszeresítői Quesnay, Gournay és Turgot. Tanítványai és képviselői közé tartoznak: az idősebb Mirabeau, Dupont de Nemours, Mercier de la Riviere, Baudeau, Morellet, Letrosne stb. A F. nevét Dupont használta először; az illető irókat saját koruk «économistes»-nek nevezte. Franciaországon kivül csak kevés iró csatlakozott a fiziokrata iskolához; ezek közé tartozik Iselin, Schlettwein, Schmalz, Neri, Delfies stb. A F. uralkodók között is számított hivőket, kik annak a gyakorlati életben, legalább részben való megvalósítására törekedtek, igy a badeni nagyfejedelem Frigyes Károly, II. József és II. Lipót császárok, Katalin orosz cárné stb.
l. Élettan.
l. Arcisme és Arckifejezés.
(autoplastika), Auer, a bécsi államnyomda igazgatója és Worring nyomdavezető találmánya, mely abból áll, hogy lapos tárgyakat, mint csipkét, szárított növényi leveleket stb. simított réz- és ólomlemez között lesajtolnak, hogy igy a tárgy legfinomabb részei is lenyomódjanak az ólomlemezbe. A lágy ólomlemez ezután galvánikus uton rézlemezre változtatva, alkalmassá válik a réznyomásra. A rézlemezről tükörsimára csiszolt horganylemezre is lehet nyomtatni és az ilyen lemezt savakkal addig maratjuk, mig a festék által védett rajz domboralakot öltött a horganylemezen, melyről most már oly szép nyomatokat lehet készíteni a könyvnyomdai gyorssajtón, hogy nagyon is megközelíti a réznyomást. E költséges eljárás azonban a gyakorlatban nem nagyon érvényesül; a m. kir. államnyomdában azonban kitünő dolgokat végeztek e módszerrel a réznyomó sajtón.
v. Fedor, a Tivadar, Theodor név orosz formája, több orosz cár neve: 1. F. I., rettenetes Iván fia, szül. 1557 május 11., uralkodott 1584 márc. 18-tól 1598 jan. 7-ig. Testileg és szellemileg gyönge lévén, csak isteni tiszteletekkel foglalkozott s a kormányt sógorára, Godunov Borisra bizta. Vele kihalt a Rurik-ház s őt Godunov Boris követte a trónon, miután F. fitestvérét, Demetert előbb megölette.
2. F. II., Godunov Boris fia, sz. 1589-ben. 1605 ápril 13. követte apját a tónon, de már ugyanazon év jun. 10. megölték, mert a hadsereg Baszmanov Péter vezérlete alatt őt cserben hagyta. Helyébe az első ál-Demetert emelték trónra.
3. F. III., Alekszej cár legidősebb fia, sz. 1656 jun. 8. Uralkodott 1676 jan. 28-tól 1682 ápr. 27-ig s változó szerencsével harcolt a lengyelek és törökök ellen. A nemesek rangviszályainak (Mjesztnicsesztvo) az által vetett véget, hogy elégettette a nemzetségi törzskönyvet (razrjadnyja knigi). Ő alatta szervezték az első tudós-iskolát Moszkvában. Magtalanul halt el s mostoha testvére, I. Péter követte őt a trónon.
(Feodoszija, Kaffa, Kefe), az ugyanily nevü járás (7002 km2 területtel és 103196 lak.) székhelye Tauria orosz kormányzóságban, 105 km.-nyire Szimferopoltól, Krim-félsziget DK-i partján, a Kaffai-öböl és vasut mellett, (1889) 16172 lak., osztriga- és egyéb halászattal, gabona-, bőr- és gyapju-kereskedéssel; tengeri fürdővel; a genovaiak idejéből való nehány régi épülettel; antik tárgyak muzeumával, Ajvaszovszky orosz festőnek, a város szülöttének képeiből egy nagyobb gyüjteménnyel és többféle iskolával. Kikötője, amely Jaltával és Kerccsel rendes hajóösszeköttetésben áll, csak K-felől nincs a szelek ellen védve. F. helyén állott egykoron Theodosia, a miletosiak gyarmata, amelyet Leukon király kerített hatalmába és virágzó várossá tett; 131. Kr. e. azonban a barbárok földulták. Romjaiból keletkezett a régi Kafas erősség, amelyet 350. a khersonesosiak kerítettek hatalmukba. 1262. ennek környékén Baldo Doria uj várost alapított, amelyet Kaffanak nevezett el, s amely város virágzó kereskedelme által csakhamar hatalmassá lett. 1320. kat. püspökséget alapítottak benne, 1344. és 1345. a tatár khán siker nélkül ostromolta. 1475 jan. 4. azonban árulás következtében a törökök hatalmába került. Az ezután következő tatár uralom alatt hires volt rabszolgavásárairól. 1774-től kezdve az oroszok tartják elfoglalva, akik 1798. 30 évre szabad kikötővé tették, de Odessza ellenében nagyobb virágzásra szert tenni nem tudott.
dán-norvég elnevezése a mélyen benyuló keskeny öblöknek, melyek ezrével csipkézik Norvégia meredek partját. Valamennyit magas hegyek, sziklafalak szegélyezik kétfelől és vizük rendesen nagyon mély. Peschel vette észre a térképek összehasonlító tanulmányozása közben, hogy e tengeröblök a földnek csak bizonyos vidékein fordulnak elő, kizárólag a két sarkvidék felé eső részeken. Legtöbb F. van Európában Norvégiában, Nagy-Britanniában, Irlandban, Izlandban és a Spitzberg-szigeteken, Amerikában Gröndlandban, Kanadában, Alaszkában és Chilében, Ausztráliában Uj-Zélandon. Az a körülmény, hogy a forró földövben F.-ok elő nem fordulnak, már magában is azt sejteti, hogy a F.-ok keletkezése a jég hatásával van kapcsolatban. V. ö. Peschel, Neue Probleme der vergleichenden Erdkunde (4. kiadás, Lipcse 1883).
Falk Miksa irói jegye.
a fluor kémiai jele.
a gyógyszerészetben: a fiat lege artis (művészet szabálya szerint készíttessék) rövidítése.