(lat.) a. m. égő, lángoló, továbbá szembeöltő; in flagranti, azon frissiben. L. Tettenkapás
(ejtsd: flaól dö la bijardri) Ágost Károly József, gróf, francia diplomata és tábornok, szül. Picardiában 1785 ápr.21., megh. Párisban 1870 szept.2. Atyjának a forradalom alatt történt kivégeztetése után Angliába menekült. 1798. visszatért Párisba, hol önkéntesül egy dragonyos ezredbe lépett, mellyel Olaszországban harcolt; nemsokára azután Murat hadsegéde lett s Austerlitznál és Spanyolországban kitünt; a wagram-i csata után ezredessé, Berthier hadsegéde s báróvá lett, majd Hortensia királyné főlovászmesterévé neveztetett ki; a királynéval szőtt szerelmi viszonyából született (1811) Morny herceg. A mohilevi csata (1812 jul.) után Napoleon dandártábornokká, a lipcsei csata után hadosztálytábornokká s nemsokára gróffá, 1815 jun. 2. pairré nevezte ki. Mint a császár hadsegéde harcolt Waterloonál, aztán önként számüzetésbe ment elébb Svájcba, majd Angliába, hol Keith lord leányát vette nőül. A juliusi forradalom után hadosztálytábornoki állását és pairi méltóságát visszanyerte s 1831. berlini francia követ lett; 1832. Orléans herceggel résztvett Antwerpen megszállásában s 1841-től 1848-ig bécsi nagykövet volt. Az államcsiny után III. Napoleon megbizásából Londonban járt, majd 1853. szenátorrá lett.
(franc., ejtsd: flerőr) a. m. szaglászó gunyneve a párisi rendőrségnél alkalmazott felügyelőknek, akik a piacon az ételnemüeket vizsgálják. F. de cuisine, de table, élősködő, tányérnyaló.
Albert, l. Flamen.
A flamand vagyis flandriai nyelv a hollandi v. németalföldi nyelvnek Belgium északi felében divó nyelvjárása (s igy a német nyelvnek alnémet - plattdeutsch - dialektusaihoz tartozik). A XVI. sz.-ban ez volt Flandria és Brahant udvarának irodalmi nyelve. Irodalomtörténete 1830-ig a hollandival esik egybe; azóta jelentősége a francia műveltséggel szemben folyvást csökken, bár ujabban ismét élénk mozgalom indult meg a flamand nemzetiség körében, mellyel szemben áll délen a francia nyelvjárást beszélő vallon nemzetiség.
(franc., ejtsd: Flamberzs) a XVI. sz. közepéig használt, majdnem két méter hosszu, egyenes, hullámos élü vágó kard, melyet két kézzel fogva használtak s a vállra téve vittek, aminek könnyebbítésére a pengére nagy kampóalaku nyulvány a «vállszarv» volt alkalmazva; markolata, hogy azon mind a két kéznek helye legyen, 30-40 cm. hosszu volt s a kezet védő, messzire kinyuló védőrud szarvszerüen előre volt hajlítva. Későbben a németek és német svájciak egy része egyáltalában minden, vágásra is alkalmas egyenes kardot F.-nek nevezett.
(ejtsd: flemmboro), tengerparti falu York angol grófságban, East-Ridingben, 6 km.-nyire Bridlingtontól, a F.-fok lábánál az Északi-tenger partján, 1500 lak., halászattal. A F.-head a Humber torkolatától É-ra mintegy 60 km.-nyire van; a York Wolds dombsor vége 150 m. magas és 65 m. magas világító torony koszoruzza.
(franc., ejtsd: flanboaján) a. m. lángoló; a francia és az angol késői csúcsives stilust (XV-XVI sz.) hivják e néven. Elnevezését lángokhoz hasonló, többszörösen görbült idomoktól nyerte, melyben e korszak az ablakokat és falfelületeket élénkítő geometrikus diszítményeket alakította.
v. flagmen (lat.) a. m. gyujtó, azon római papok neve, kik csak egy istenségnek állottak szolgálatában. Hivataluk (flamonium) élethossziglan tartott s csak bizonyos körülmények közt kellett letenniök. Viseletük bibor általvető a toga felett, csúcsos kalap (apex) tetején gyapjuval bevont olajfapálcával, vagy legalább az infula, mert födetlen fővel nem volt szabad járniok. Számuk 15 s két osztályba tartoztak: flamines maiores és pedig Dialis, Martialis és Quirinalis, kiket patriciusz nemzetségekből, F. minores tizenketten (köztük Carmentalis, Floralis, Pomonalis, Volcanalis, Volturnalis stb.), kiket plebejuszok közül választottak; a cszászárok alatt azonban az istenített császárok flamenjeivel megszaporodtak. A legelőbbkelő volt köztük Jupiter papja, a F. Dialis, kinek konfarreációval kötött házasságból kellett származnia, olyanban élnie s neje halálának esetén lemondania. Palatinushegyi hivatalos lakását azilumnak tekintették. Kitüntetései voltak: egy lictor, sella curulis, toga praetexta s a szenatusban való részvétel, bár államhivatalt nem viselhetett.; viszont pedig nem volt szabad lovagolnia, gyürüt viselnie, esküdnie, fegyveres sereget néznie, stb. Éjjel, később két éjen át s egyáltalán évenkint kétszernél többször a várost nem hagyhatta el az áldozattétel miatt, melyet csak szükség esetén végezhetett helyette neje, a flaminica Dialis, ki egyszersmind Juno papnője volt. Ennek viselete gyapjufonallal varrt hosszu gyapjuruha, áldozati állat bőréből való lábbeli, fátyol (flammeum), tornyos konty (tutulus) és biborszin gyapjuszalaggal befont haj.
(ejtsd: flaman) Albert (tkp. Flamand), flamand származásu francia rézmetsző, szül. valószinüleg Brüggében 1620 körül, megh. Párisban 1664 után. Kicsapongó jó kedvének kifejezései a Le nouveau rétablissement de l 'état bachique. Le triomphe bachique des bons compagnons és a Carte des États du grand Duc d 'Osméos c. metszetek. A Chateau de Marcoussy-nak politikai célzata van; a janzenizmust is ostorozta. Rendkivüli természethüséggel ábrázolt különféle halakat és madarakat (Livre d'Oiseaux, Diversae Avium Species). Metszeteinek száma meghaladja a 600-at.