(hivatalos cim: Navigazione generale italiana), olasz hajózási társaság, mely az 1835. Genovában Rubbattino név alatt alakult társaságnak és tiz évvel később Palermoban Florio név alatt alakult tengerhajózási társaságnak egybeolvadásából származott. A társaság alaptőkéje 100 millió lira és gőzhajóinak száma 1892-ig 106, melyek nagysága 70-3100 tonna között váltakozik. A hajók Genovából indulnak rendes menetekben New-York; Buenos-Ayres, Bombay, Kalkutta, Hongkong, valamint a Közép-tengeren Marseille, Tunis, Tripolis, Alexandria, Velence, továbbá Athen, Konstaninápoly és Odessa városok kikötőibe. A társaságot az olasz kormány évenkint 1250000 lirával segélyezi.
a kis-Szunda szigetek egyike, l. Flores.
(tkp. de Vriendt) Ferenc, flamand festő, szül. Antwerpenben 1516 körül, megh. u. o. 1570 okt. 1. Eleinte szobrászattal foglalkozott, majd Lüttichben Lombard Lambert tanítványa lett és egészen a festészetre adta magát. 1540. szülővárosában telepedett le, de kevéssel azután Rómába ment, hol Michelangelo volt rá hatással. 1547 körül visszatért Antwerpenbe, iskolát alapított és festményeivel rendkivüli tetszést aratott. Különösen hires volt a pártütő angyalok bukását ábrázoló képe (1554. Antwerpen, muzeum). Egészen hideg és Michelangelo szolgai utánzását mutatja különösen Az utolsó itélet (Brüsszel, muzeum), mig képmásai közül különösen a braunschweigi muzeumban levő hires Vörösszakállu ember (1558) tanusítja, hogy ezen a téren mindvégig hü maradt a flamand festészet nemzeti tradicióihoz. Rokonai közül egyik sem vergődött nagyobb hirnévre.
név alatt egyesítették nagyközséggé legujabban Ausztriában Gross-Enzersdorfot 3 más községgel együtt. L. Enzersdorf.
(floriancenses, florienses). Alapította Celicoi Joachim, előbb cisztercita-apát Corazzoban, 1189. Florában. Szabályait XI. Celesztin pápa erősítette meg. A florai házhoz lassankint több csatlakozott és a testvérület virágzásnak indult egészen 1470-ig, amikor elvilágiasodván, 1505 körül más szerzetesrendekbe olvasztották be. A XVI. sz. vége felé teljesen elenyésztek. Hasonló szabályokkal néhány nőtestvérület is volt.
(lat.), a flórák ismertetője, általában florisztikai tudományok művelője, l. Florisztika és Füvészet.
(állat), a Kolibri-félék egyik alcsaládja. L. Kolibri-félék.
(növ.), a flórákra vonatkozó ismeretek összesége, a vele való foglalkozás v. ennek a művelésre, szélesbítése. A F.-nak gyarapítása történhetik akár a flórára vonatkozó vegetativ viszonyok ismertetésével és bővítésével, akár a fajok szisztematikai bélyegeinek ismertetésével, élesebb disztingválásával és tisztázásával.
(szimmetriás trihidroxilbenzol), C6H3(O H)3 l, 3, 5. A pirogallollal izomer benzolszármazék, amely a kinógummi, katechu és a gummigutiból stb. képződik, ha azokat káliumhidroxiddal összeolvasztjuk. A tiszta F. vizből kristályosítva szintelen rombos kristálykákból áll, amelyek két molekula kristályvizet tartalmaznak. Vizben, borszeszben és éterben könnyen oldódik. Vizes oldata ferrikloridtól ibolyaszinüvé válik; a lugos rézoldatot redukálja.
Julius F., róm. történetiró (Mommsen szerint azonos Publius Annius F. nevü kortársával, ki rétor és költő volt), Hadriánus császár korában Livius nyomán kivonatosan megirta Róma dicső hadi tetteit a királyok korától Augusztusig két könyvben, szónokias lendülettel, sallangos nyelven, de felületesen. Rövidsége és szentenciái miatt kedvelt olvasmány volt az iskolákban. Orosins és Jordanes is sürün használták. (Legjobb kiadása: Halm: Historia bellorum omnium annorum DCC libri duo. Lipcse 1854.) Magyarra ford. Benkő Márton, Kolozsvár 1702.