(ásv. Folypát), Mészfluorid (CaF2Ca = 51,3F = 48,7 kevés P2O5. Cl és néha szerves anyag) leginkább kocka alakokban egyes vagy csoportos szép halmazokat, néha szálas, leveles, tömött s földes féleségeket is képez. Szine sokféle, szintelen, fehér, sárga, zöld, kék, vörös, ritkán fekete; üvegfényü, a fluoreszkálást igen szépen mutatja, kivált a zöldes szinüek, melegítve foszforeszcenciát is mutat. K. 4. Töm. 3,11 - 3,25. Jól hasad. Tömény kénsavval melegítve hidrofluorsav (HF) keletkezik (felfedezte 1771. Scheele). A kohászatban a réz, ezüst és vasércek olvasztásánál használják, ha azok sok kovasavat tartalmaznak (innét kapta nevét is), valamint a belőle nyert fluorsavat az üvegetetésnél. Legszebb féleségei az angol Derbyshire, Castleton, Durham, Cumberland mellett találtatnak mint tellértöltelékek, ahol köszörülő műhelyek is vannak felállítva (Derbyshire), s erre a sötétkék és biborszinü vörös szemcsés halmazu darabokat használják fel különféle disztárgyak feldolgozásához. Egyéb lelhelyei még Annaberg, Marienberg, Altenberg, Zinnwald, Schlaggenwald, Stajerország, Salzburg, Norvégia (Kongsberg), Szt. Gotthard (dolomitban), Arizona, N. Hampshire, Connecticut (É.-Amerika), a karrarai márványban viztiszta hexaéderekben, Moldova, Kapnik, Budapesten pedig a kis-svábhegyi kalcittal is társulva találtatott (de most már nem találják). Az ó-kor murrhinai vázái s edényei, amelyek az időben óriási összegeket képviseltek (6000-25000 frtig), fluoritból voltak kicsiszolva.
(ejtsd: flösing), város New-York É.-amerikai államban, Long Island É-i részében, a kis F.-i öböl végében, New-Yorktól 13 km.-nyire, amelynek külvárosául tekinthető, (1890) 10868 lak.: new-yorkiak is sokan laknak benne.
(állat), l. Mohaállatok.
(ejtsd: flövenne), county Virgina É.-amerikai államban, 440 km2 területtel, 10500 lak., Palmyra székhellyel.
(lat. v. fluviatilis) a. m. folyóvizre vonatkozó, növényekről a. m. folyóvizbeli, folyó vizben növő. Fluviales, vagy Helobiae, az egysziküek serege, l. Helobiae.
(lat.) a. m. folyás, ömlés; a matematikában differenciál; a kórtanban a. m. vérömlés.
(lat.) a. m. a folyó, a folyás; F. aurium, fülfolyás; F. hoemorrhoidalis, aranyér; F. menstruus, havi folyás, tisztulás.
természettudományi neveknél Flückiger Frigyes Ágoston (l. o.) nevének rövidítése.
Frigyes Ágost, német gyógyszerész, szül. Langenthalban (Svájc) 1828 május 15-én. Eleinte kereskedőnek készült, de azután a berlini egyetemen Rammelsberg, Mitscherlich, Girard alatt, és Bernben természettudományokkal és gyógyszerészettannal kezdett foglalkozni. Később Genfben, Heidelbergában és Párisban tovább folytatta e tanulmányait, nehány évig mint gyógyszerész működött Burgdorfban, Bern mellett; 1860-73. a városi gyógyszertár és magántanár, majd a prágai egyetem rendes tanára volt. 1857-1866. elnöke volt a svájci gyógyszerészek egyesületének, 1872. a Pharmacopea helvetica-t szerkesztette 1873. a strassburgi egyetem hivta meg tanárának. Művei: Beiträge zur ältern Geschichte der Pharmazie in Bern (Schaffhausen 1862); Pharmakognosie des Pflanzenreichs (2. kiad., Berlin 1881-83); Die Frankfurter Liste. Beitrag zur mittelalterlichen Geschichte der Pharmazie (Halle 1873); Grundlagen der Pharmakognosie (2. kiad. Tschirch-hel, Berlin 1885); Hanburyval Pharmacographia, a history of the principal drugs of vegetable origin met with in Great Briain and British India (London 1875, 2. kiad. 1879; franciául Lanessantól Páris 1878. 2 köt.); Dokumente zur Geschichte der Pharmazie (Halle 1876); Pharmazeutische Chemie (Berlin 1878, 2 köt.); Die Chinarinden (u. o. 1883; angolul Lond. 1884).
Miklós, szent, a nép nyelvén Klaus barát, családi néven Löwenbrugger Miklós, szül. Flüelben, Unterwalden kantonban, 1417. Eleinte a katonai pályán szolgált, majd tartománytanácsos volt. 1467-től remete-életet élt 1487. bekövetkezett haláláig. IX. Kelemen pápa 1667. a szentek sorába igtatta. V. ö. Büsinger, Bruder Klaus, Luzern 1827. Rochholz, Die Schweizer Legende von Bruder Klaus (1674). Riggenbach, N. v. F. (1832). Segesser, Beiträge zur Gesch. d. Stanzer Verkommnisses (1877).