a kő, kivált a márvány megmunkálásánál használt szerszám, midőn a márvány fölszinéről nagyobb részeket akarnak eltávolítani, de ugy hogy a fölszin egyenletes maradjon. A szobrászok a hajat és szakált ilyen vésővel nagyolják, az ekként előálló barázdák képezik mintegy az alapot, melyből aztán a fürtöket formálják.
l. Fogorvos.
vagy foggyógyászat (odontatria, ars dentaria), modern specialitása az orvostudománynak, melynek körébe tartoznak a fogak alaktana, boncolástana, összehasonlító boncolástana, fejlődéstana, élettana, kórtana, klinikai pathologiája és gyógytana. Kiválóbb fogászok a száj sebészetét is e körbe vonták, és tényleg sok esetben fogászat és szájsebészet között bajos, sőt lehetetlen határt vonni. A fogászat szoros, kapcsolatos részét képezi az u. n. fogteknika (l. o.). A szorosan vett foggyógyászat gyakorlatilag kiváltképen a fogbetegségek gyógyításával foglalkozik. Itt első sorban említendő és általánosan ismert a fogszu gyógykezelése; a fogakban majd a pulpa, majd a gyökhártya megbetegedései által okozott heves fájdalmaknak gyógykezelése az egyes kóralakok kórismézése után és alapján eszközöltetik. E téren kevesebb szerep jut a medikamentózus kezelésnek, mint inkább a sebészi eljárásoknak, ugy hogy a fogműtéteknek sokkal nagyobb sora gyakoroltatik, mint amilyen a fogkórok száma. A műtéti eljárások kivitelét illetőleg a foggyógyászatban ugyanazon tudományos és gyakorlati elvek mérvadók, melyek az anyatudományban, vagyis a sebészetben uralkodnak. Noha a foggyógyászat egyes része (foghuzás) ősidőktől fogva gyakoroltatott, mégis az u. n. konzervativ fogászat tulajdonképen ujabbkori vivmány, és tévedésen alapul az, midőn az egyiptomi mumiák fogaiban aranytöméseket véltek találni, mert ezekre nézve szakértők konstatálták, hogy nem egyebek mint aranyfonalak, melyek vagy rabszolgáktól kihuzott fogakat kötöttek oda a tulajdonokhoz, vagy pedig az ingó tulajdon fogakat rögzítették. Csak a modern fogászat ölelte fel igazán a konzervativ fogsebészetet, és ez a jelen század elejéről - jobban mondva közepétől - datálódik. E téren leginkább kiváltak a mult századi franciák után a jelen században az angolok és az amerikaiak; e két utóbbi nemzet nagy gazdagsága és ipara az eszközök és műszerek tökéletesítése által lényegesen hozzájárult a fogászat gyakorlati fejlesztéséhez. Ami a fogászat tudományos kifejlődését illeti, ugy e téren az összes művelt nemzetek vettek és vesznek mai napig részt; a haladás oly nagymérvü, hogy az orvosi tudomány bármely ágával vetekedik.
A fogászati oktatásügy sokféle országok, sőt tartományok szerint változó. Lényegileg két oktatásmód különböztethető meg, melyek azután több-kevesebb módosítással vannak behozva a különböző országokban. Az egyik a college rendszer, a másik az orvosi oktatásba beolvasztott, illet. azzal kapcsolatba hozott fogászati szaktanítás. A college-rendszer önálló szakiskolát jelent és fogászati iskolának (dental school, zahnärztliche Schule, école dentaire s. i. t.) is neveztetik. Szervezetük kizárólag fogorvoslással foglalkozó egyének kiképzésére szolgál, a nélkül, hogy ezek egyuttal vagy előzőleg orvosokká neveltetnének. A felvételhez követelt feltételek alig haladják tul az elemi iskolai ismereteket (preliminary examination). A szakoktatást bevezeti némi boncolás-, élet- és kórtani oktatás, rendesen valamely kórházban nyujtva, mellyel az illető college mintegy üzleti összeköttetésben áll; néhol az egyetem orvosi kara teszi meg e szolgálatot. A tulajdonképeni, tehát szoros értelemben vett szakképzés a fogak betegségei, kezelése és az ondontotechnika körül forog és ezekben az instrukció nagyon beható és részletes, mig az általános (alapismereti) tanítás (professional education) felette vázlatos. A tanfolyam rendesen 2 éves, ritkán több. A vizsgák (professional examination) elméletiek és gyakorlatiak - ritkán elég szigoruak. - Ennek alapján kiállított oklevél Angliában L. D. S. (Licenciate of dental surgery) cimet ad. A vizsgáló testületek, a sebészi testületek (Royal college of surgeons of England, Scotland vagy Ireland stb.), Amerikában maguk a college-ek szokták az okleveleket kiállítani, ahol a növendék tanulása történt. Az adományozott cimek D. D. S. (Docktor of dental surgery) és Dmd. (Docktor of dentalmedecin Harward - utóbbi a 6 «non-reputable» iskola közé tartozik, melyek pénzért osztogatják a diplomát). Az európai kontinentális fogászi iskolák utánozzák az amerikaiakat szervezet tekintetében. Eltérés van azonban a német iskolánál, mely a prelimináris készültséghz (fölvétel) 7-ik gimnáziumi osztály-bizonyítványt követel. A tanfolyam 2 évre terjed. Hasonlók a feltételek Svájcban; itt azonban gimnáziumi érettségi bizonyítvány kell a fölvételhez; a tanfolyam 3 éves. Franciaországban (école et hôpital dentaires) a felvételi feltételek olyanok mint Amerikában, a tanfolyam 3 éves. - Diplôme de l'École dentaire de Paris, - cim nélkül.
Az orvosi oktatás részét képező szakoktatás nem különálló tanrendszer a fogászatra vonatkozólag, miként nem az a többi orvosi (gyakorlati) szakoknál sem. Az európai kontinens majdnem valamennyi egyeteménél van már ez idő szerint intézkedés téve a fogászat oktatására. Haladottabb viszonyok között fogászati intézetek vagy klinikák találhatók, melyek az orvosi kar kebelbeli (nem pedig csatolványos tanfolyamu) intézetei és a szaktanítás a rendes orvosi tanfolyam medrében halad. Ily helyeken csakis okleveles orvos-doktor lehet specialista a fogászatból (Ausztria, Magyarország, Belgium, Franciaország, Oroszország és a többi ország, a hol esetleg van ugyan college-rendszerü iskola, de fogorvosokat képeznek az egyetemek is). Az innét kikerülő fogorvosok tehát egyuttal teljesen iskolázott orvosok és tetszés szerint vegyes - általános és specialis - gyakorlatot folytathatnak.
valamely járómű (kocsi, szekér, ágyu stb.) vontatására használt felszerszámozott állatok. Katonaságnál rendesen lovakból állítják össze a F.-okat; a lovak száma a jármű sulyától, a lovak minőségétől s a végrehajtandó mozdulatok gyorsaságától függ. Egy-egy lóra a tüzérségnél rendszerint 2,5-3 métermázsa vontatandó sulyt számítanak; a szekerészetnél egy-egy lóra nagyobb suly is eshetik, mert többnyire csak lépést haladnak.
(transplantatio) annyit jelent, mint egy fogat, mely más egyéntől kihuzatott, valamely egyén üres fogmedrébe áthelyezni és odanöveszteni.
a gerendavastagítások egyik neme; l. Fogazott gerenda.
l. Fogak.
olyan gép, amellyel a fakötést mekanice készíthetni. Ferde fogazásra a Thonet cég már évtizedek óta használ körfürészekkel működő F.-et. Armstrong szerkesztette az első gépet, mely fecskefark fogazást készít. Lényege két négy-négy szakaszra beosztott nagyobb körfürész, melynél váltakozva egy-egy negyed rendes fogazásu, és ez vágja a fog szélét, a másik két negyednél pedig a fürésztárcsa derékszögben meg van hajtva és a negyed kezdetétől fogva végéig fokozatosan a fog tőszélességének feléig növekedik. Ez a fölhajlott rész is fogazott és fordulásközben kivágja a foglyuk tövének felét, mig a második fürész hasonlóan a fog másik felét vágja körül. A fürész másik két negyede tulajdonkép fölösleges és Roy bécsi gyáros ezeket tényleg elhagyja, tehát csak 2 fél körfürészt használ. A fürészek tengelyei a fogszélek ferdeségének megfelelő szög alatt állanak a fa sikjához. A fát minden vágás után a fogosztás mértékében előre kell tolni. Ezeket a gépeket a chemnitzi Hartmann gépgyár készíti. Áruládákra, lőszerládákra ezek a legjobb gépek. Ferde fogazás készül az amerikai, illetve amerikai minta után Németországban gyártott gépeken. Kerek fecskefarkalaku fogazásra a chemnitzi Zimmermann-gépgyár készít gépeket, melyek azonban csak finomabb munkákhoz, p. butorokhoz valók. Ugyanezeket a fogakat külön erre szerkesztett tárgytokkal és mintákkal közönséges marógépekkel is készítik.
Hosszabb, erősen megterhelt gerendák teherbiróságának emelésére két vagy több gerendát teszünk egymás fölé és azokat fogazással és csavarokkal kapcsoljuk össze. A F. 3-5-7 darabból állhat; az egyes daraboknak eltolódását fogak akadályozzák meg, melyeknek segítségével az egyik fa rostjai a másikéiba kapaszkodnak ugy, hogy majdnem olybá vehetjük, mintha az egy hasonló magasságu, de egy darabból álló gerenda volna.
[ÁBRA] 1. ábra. Fogazott gerenda.
A fogak (l. A az 1. ábrában) a gerenda közepe felé kissé rézsutosan emelkednek; hosszuságuk körülbelül a fogazott gerenda magasságával egyenlő, magasságuk a gerenda magassága 1/10-ed részének felel meg. A két gerendát minden két-három fog között csavaros csapszegekkel szorítjuk össze. Hogy a F.-t a behajlás ellen még inkább biztosítsuk, az egészet meghajlítjuk ugy, hogy közepe magasabban álljon mint két vége; ennek a meghajlításnak magassága a gerenda szabadon fekvő hosszának 1/60-1/100-ad része. Az ilyképen F.-k rendkivül pontos munkát és jártas ácsokat igényelnek; hogy készítésüket megkönnyítsük és kevésbbé pontos munka mellett is a fogak jól egymásba kapaszkodjanak, az egyes fogak közé keményfából készült ékeket verünk be (l. B a 2. ábrában)
[ÁBRA] 2. ábra. Ékelt fogazott gerenda..
Az igy készült gerendákat ékelt F.-knak hivják. Még egyszerübb gerendavastagítást ad az ugynevezett csapos kötés (l. o.), mig ha függőleges oszlopokat vastagítunk, azokat kalodakötéssel kapcsoljuk össze. Gondos készítés mellett a F. teherbirósága, mintegy 3/4-ed részét teszi egy hasonló méretü, de egy darabból álló teljes-gerenda teherbiróságának.
[ÁBRA] 3. ábra. Hét darabból álló fogazott gerenda.
A 3. ábra egy 7 darabból álló fogazott gerendát mutat; minden illesztés fölé vaspántot és az egymást érintő gerendafejek közé ólomlemezt teszünk, hogy a gerendafejek szét ne huzódjanak.
Antal, olasz költő és regényiró, született Vicenzában 1842. Először mint elbeszélő költő tünt fel Miranda c. bájos verses regényével (1874), melyet két évvel később egy Valsolda c. lirai gyüjtemény követett. Regényei közül már a legelsőt (Malombra) rendkivül kedvezően fogadták, némi terjengőssége és bizonyos miszticizmusa dacára is. Fejlettebb tehetségnek nyilvánul Daniele Cortis-ában (1885), s az 1888. megjelent Il mistero del Poeta-ban.