l. Szülőfogó.
l. Próbanyalábok.
fogász. Mint orvos-specialista már a régi egyiptomiaknál létezett. Az egész középkorból nem ismerünk specialista fogorvost. Az első, kizárólag fogászattal foglalkozó orvos Fauchard Péter (V. ö. Le chirurgien-dentiste, Páris 1728), ki egyuttal a fogászatnak mintegy megteremtője lett. A jelen század elején élénkülésnek indult fogászati irodalommal mintegy együtt haladólag szaporodni kezdettek a fogorvosok és még inkább lendületet vett a modern fogászat időszakától kezdve, melyet jóformán Tomes János fogászati műveivel lehet megkezdettnek tekinteni. (L. Fogászat.) A fogorvosok statisztikája nem minden országról van rendelkezésünkre; a meglevő adatok ezek: Nagy-Britannia kb. 16000; Amerika 1876. volt (History amer. dentistry szerint) 8732, 1893 végén lehet körülbelül 40000; Franciaországról hiányzanak bizonyos adatok, körülbelül van 4000 (1500 Párisban); Németország 1892 végén 1046, Ausztria 1892 végén 208, Svájc 277, Dánia 115, Svédország 103, Norvégia 119, Belgium 195, Hollandia 99, Magyarország 1893. végén a vegyes praxisu orvosokkal együtt 266 (ezek közül Budapesten 62). Az utóbbi években az évi szaporodás legnagyobb Amerikában (1889. kb. 800, Dental Cosmos 1890) és Németországban (1891-92. 142; mig az előző négy évben volt 96, 103, 104, 86). Románia 41, Bulgária 4, Szerbia 5, Görögország 12, Törökország 30, Oroszország 254 (Dental Kalender 1893, Lipcse). Oroszországról, egész Ázsiáról és Ausztráliáról hiányzanak tüzetes adatok. Talán összesen 600-ra tehető számuk. Mindössze tehát az egész világon mintegy 59-60 ezerre tehető a fogorvosok száma.
l. Fogásos kérdések.
(állat, Pachygnata Sund), a hurokkötő-pókok rendjébe tartozó póknem, melynek mellső középszemei egymáshoz közelebb állanak, mint a hátulsók, oldalszemei a hátulsó középszemektől távolabb feküsznek, mint ezek egymástól, hátulsó szemsora majdnem egyenes. Fajai nedves helyeken élnek, lassan szaladgálnak, vadászhálót nem szőnek. Hazánkban is él néhány faj, mint a Pachygnata Clercki Sund., melynek háta vörhenyes barna, feketés középcsíkkal, potrohja oldalain vörhenyes barna, levélforma középterekkel ékített, himje 5, nősténye 6 mm. hosszu; különösen szeptember havában gyakori. A P. Degeeri Sund. háta sötétbarna, majdnem fekete, hossza 3-4 mm.; már hóolvadáskor megjelenik. (Részletesebben v. ö. Herman O., Magyarország pókfaunája, III. köt.).
l. Földfurás.
kemény vagy vajszerü fogtisztító szer, melynek rendes alkotó részei iszapolt kréta és mecinilális szappan, ezeken kivül kevés édesítő szer, u. m. édesgyökér kivonat, tejcukor v. répacukor és végül borsmenta-olaj. Az iz finomítása kedveért a F.-ba csillagánizs-, szegfűszeg-, rózsa- és más arómás olajokat is kevernek. A vajszerü F.-k, mint p. az u. n. kalodont a felsorolt anyagokon kivül vizet és glicerint tartalmaznak. A F.-t szafraninnal v. kosenillel festik pirosra.
l. Fogműtét, Fogtömő anyagok és Amalgam.
Igy nevezik tudvalevőleg azon porokat, amelyek fogkefe igénybevételével a fogak tisztítására használatosak. Nagyon sokféle anyagot használnak e célra, igy különösen a kréta, Ossa saepiae, különféle szén (p. hársfaszén), horzsa kő, borkő stb. finom porát. A F. illatosítása végett illatos növényporokat, különösen a nősziromgyökér (Radix Iridis Florentinae) porát, továbbá illó olajokat, igy főképen borsosmenta-olajat (Oleum Menthae piperitae) és szegfüszeg-olajat (Oleum Caryophyllorum) kevernek hozzájuk. A F.-okat tetszetős szinüvé is festik. Megjegyzendő, hogy a legtöbb F. nem felel meg céljának, mivel a fogzománcot megsértve, a fogak megromlását elősegíti. Ártalmatlan és jó fogpor a Heider-féle, amely kicsapott kalciumkarbonátból (Calcium carbonarium praecipitatum) és nősziromgyökérporból áll és metaolajjal van szagosítva.
v. fog-anomaliák, három főcsoportba oszthatók: I. torzfejlődési, II. kórtani és III. embertani rendellenességek. Az I. főcsoportba tartozó rendellenességek mindig világra hozottak és esetleg öröklöttek v. átöröklöttek. A II. főcsoportba tartozó anomaliák betegségek folytán jöttek létre, gyakran szerzett rendellenességek. A III. csoportba sorolt anomáliák tulajdonképen nem is rendellenességek, hanem etnikai, racebeli sajátságok és rendellenességeknek csak akkor tekintetnek, ha kivételesen indo-európaiaknál fordulnak elő. A foganomáliák keletkezésére a természet játékaitól eltekintve befolyással vannak veleszületett görvélykór, angolkór, bujakór és elmekórok; továbbá a gyermekkorban kiállott rángógörcsök, heveny fertőző bántalmak, p. vörheny, hagymáz. Gyógyítás tárgyát csak a kórtani fogrendellenességek és a torzfejlődési foganomáliák némely csoportja képezheti. A gyógykezelés ritkán operativ uton, többnyire odontortopédia utján eszközöltetik, t. i. ligaturák és mekanikai készülékek segélyével, melyek az illető fogakra vagy fogsorra illesztve szakadatlanul viseltetnek, mig a rendellenesség korrekturája beáll.