v. második fogzás (dentit. secundaria) alatt azon élettani folyamat értendő, midőn a meghatározott kor elérése mellett az állandó fogak sorja és rendje részint fejlődésükben annyira előre haladtak, hogy rendszerint a megfelelő tejfogak gyökeinek felszivódásával (absorptio) azok helyébe lépnek, áttörnek s működésüket a szervezet fokozódott igényeivel szemben átveszik. A gyermekkori fogazat az élet 2-ik évében rendszerint teljes, s ezen időtől számítva a 6-7-ik évig látszólag mi sem történik a fogak fejlődésére vonatkozólag, valóban pedig ez idő alatt fejlődnek ki s csontosodnak meg az állandó fogak koronái s épp ezen fejlődésük által is odahatnak, hogy az állcsontok növekedése megfelelő arányban történjék. A F. előhirnöke az élet 6-ik évében az első állandó őrlőfogak megjelenése a tejőrlők mögött; koronájuk rendszerint a legnagyobb szokott lenni valamennyi tej- és állandó fog között. Ilyenkor a fogak száma 24 s már nem gyermekkori, hanem növendék fogzatnak hivják. A tulajdonképeni F. az élet 7-ik évében az alsó középső metszőfogak áttörésével kezdődik, sokszor a tejmetszők mögött jelennek meg az uj fogak, anélkül, hogy ezeket tetemesen ingókká tették volna. A 8-ik évben a felső középső metszők lazák lesznek, kihullnak s helyükbe az állandók lépnek. 8-9-ik évben az oldalsó metszőfogak váltatnak, rendszerint az alsók hamarább mint a felsők. A 9-10. évben az első tejőrlők helyébe az első kis őrlők lépnek, a 10-11. évben a szemfogak váltására kerül a sor, mig a 11-12. évben a második kis őrlők is áttörnek a második tejőrlők helyébe, a midőn a növendékkori fogzat teljesen állandó fogakból áll. Tehát ezen életkorban már nem lehet s igy nem szabad azon hitben élni, hogy a netán megbetegedett fogak még F. által pótoltatnak. A 12. vagy 13. évben a meglévő fogak mögött kifejlődik a 2. nagy őrlőfog, s ekkor a szájban 28 fog van s ilyenkor serdüléskori fogazatnak lehet nevezni. 4 év mulva, de gyakran sokkal későbben is, sokszor rosszul fejlődött és megbetegedésre igen hajlamos 3. őrlőfog törik át, mellyel az állandó fogak teljes száma, a 32 lesz betöltve, s ekkor érettkori fogazatnak hivják.
Többször előfordul, hogy egyes tejfogak nem váltatnak föl az állandók által, vagy csak nagyon elkésve. Ezzel szemben olykor időelőtti fogváltás fordul elő - kivált gyönge gyermekeknél és nagyon kóros tejfogozatuaknál. Mindaddig, mig részben a kidudorodó fogsejt, részben a tejfogak mozgathatóvá válása által a fogcsere nem külöltetik, tanácsos a tejfogat a maga helyén hagyni. De épp igy tanácsos a tejfog eltávolítása, ha a megfelelő állandó fog már áttört s nagyobb v. kisebb helyi eltérés következtében a tejfogat eléggé rögzítetten hagyta, bár sokszor minden más segítség nélkül az állandó fog saját helyére vándorol. Leginkább a tejfogak bennhagyása s az állandó fogaknak egész sorban helyi eltéréssel történt áttörése hozza létre a kettős sorban lévő fogsorokat (l. Fogrendellenességek). Harmadik fogzás nincs, néha előforduló s ezt szinlelő esetekben, a 3. őrlő esetleg ritkán más fog késői áttörésével, v. valamely visszamaradt foggyökkel vagy korcsképződménnyel, a nagy álképlettel állunk szemben.
Házi állatainknál a metszőfogak váltása azon időszak, midőn az állat korát a fogakról legbiztosabban lehet meghatározni. A csikónál kiváltatnak: I1 - 2 1/2, I2 - 3 1/2, I3 - 4 1/2 éves korban, a marhánál I1 - 1 1/2, I2 - 2 1/2, I3 - 3 1/2, I4 - 4 1/2 éves korban; a juhnál I1 - 1 1/4, I2 - 2 3/4, I3 - 2, I4 - 3 1/2 éves korban; a sertés más rendben váltja fogait, ugyanis I3 - 3/4, I1 - 1, I2- 1 1/2 éves korban. A F. azonban néha gyorsabban vagy lassabban is történik.
kellemetlen érzés, melyet szivós tápszerek rágása, vagy savanyu eledelekkel való érintkezés idéz elő a fogakban, akár a fogszu által bántalmazottak, akár épek. A savanyu folyadékok a gyökhártya széli részén erre duzzasztólag hatnak és okozzák a kellemetlen érzést; a hatás nem tartós. Néha huzamos ilyféle és mekánikai izgatásból a fog gyökhártyájának könnyü lobjává fejlődik. Ellenszerek a neutralizáló anyagok poralakban vagy oldatban a szájba vive; ily anyagok p. a natrium bikarbonikum vagy kalium karbonikum.
v. fogság, vagyis más ember személyes szabadságának átmeneti v. tartós elvonása, csak a törvény által megengedett esetekben igazolt. Más esetekben a személyes szabadság megsértését képezi s a büntető törvény sulya alá esik.
(replantatio), valamely kihuzott fognak ugyanazon fogmederbe való visszahelyezése és odanövesztése; ritkán gyakorolt műtét. Nagyon régi eljárás, valószinüleg már az ókorból származik, ujabban Hunter, a mult század végén, hozta ismét alkalmazásba.
l. Fogak.
a javaknak rendeltetésökre való felhasználása, tágabb értelemben értékük megsemmisítése. A javak rendeltetése szükségleteink kielégítése lévén, a F. célja is a szükségletek kielégítése.
Az állam, polgárainak megadóztatásánál különböző alapból indulhat ki; alapul veheti az állampolgárok vagyonát, jövedelmét, még pedig egyenesen vagy közvetve, amennyiben ugyanis azokat vagy az előállításnál, vagy a forgalombahozatalnál, vagy végül a fogyasztásnál keresi fel; ez utolsó esetben az adó neve F. A F. tehát olyan adó, mely a fogyasztásra vagy annak bizonyos részére, a fogyasztás fontosabb tárgyaira vettetik ki. Történik ez pedig azon felfogás alapján, hogy a fogyasztásból is lehet az egyének adóképességére következtetni. A F.-k tulnyomóan közvetett adók, melyeknél az adót nem az fizeti, ki tuladonképen az adót viselni tartozik, hanem vagy az illető áru termelője, vagy az, ki azt forgalomba hozza; ennek oka pedig főleg abban rejlik, hogy könnyebb ezeknél az árut ellenőrizni, mint az esetleg milliók után számláló fogyasztóknál. Ily esetben a termelő v. kereskedő az általa mintegy előlegezett adót a jószág árában áthárítja a fogyasztóra. A F.-nak számos előnyét sorolják fel, melyek közé különösen a következők tartoznak: 1. ez adó alól ki lehet térni, ha a megadóztatott cikkeket nem fogyasztják; 2. a fogyasztó az adót többnyire kis részletekben fizeti és igy kevésbbé terhes reá nézve; 3. minthogy a jószágok árába beleszámíttatik, a fogyasztó gyakran nem is tudja, hogy adót fizet és igy kevésbé érzi; 4. az adófizetés nem okoz külön utánajárást, időveszteséget, nem jár zaklatással, mint az egyenes adóknál; nincsen határidőhöz kötve, melynek elmulasztása mindenféle hátrányokkal jár; 5. pénzügyi szempontból különösen azon előnnyel jár, hogy a leggyengébb adóerőket is igénybe lehet venni. A F. ellen pedig felhozták, 1. hogy nagy akadályára szolgál a termelésnek, a forgalomnak, amennyiben az állam az ellenőrzés céljából mindenféle óvintézkedéseket tesz és követel; 2. hogy gyakran a cikkek megdrágítása által károsan hat a fogyasztás alakulására; 3. főleg pedig, hogy leginkább az alsóbb osztályokat sujtja. Ez utóbbi ok miatt különösen a szocialisták által erősen támadtatik. Egy okszerü fogyasztási adórendszernek kerülni kell ezért az alsórendü életszükségleti cikkek megadóztatását. Ezen cikkek adómentessége mellett a F.-kat azon körülmény ajánlja, hogy igen jelentékeny jövedelmet lehet segítségökkel előállítani, melyeket egyenes adókkal csak nagy, esetleg türhetetlen nyomással lehetne beszerezni. Ez okból és mivel napjainkban az államháztartás nagy igényei másként kielégíthetők alig volnának, az egyenes adók mellett F.-k is foglalnak célszerüen helyet. Mint kizárólagos adónem azonban nem volna sok hátrány nélkül keresztülvihető. A F.-k leginkább a következő alakban lépnek föl: 1. mint a termelés megadóztatása (termelési adó); itt ismét sokféle fajával találkozunk a különböző tárgyak szerint, a nyers anyag előállítására szánt területnek megadóztatása, a nyers anyag megadóztatása, a gyártás valamely eszköze alapján való megadóztatás, végre a kész gyártmány megadóztatása (gyártmányi adó); 2. mint a termelési engedély megadóztatása (az angol biense); 3. mint osztályadó (Klassensteuer) bizonyos jövedelmi osztályok szerinti adóztatás; 4. mint forgalmi adó, amidőn az adó a forgalom valamely mozzanatában vettetik ki; ennek legnevezetesebb alakja a határvám, továbbá a kapuadó (octroi, accise); némelykor ez adó bélyeg alakjában is vettetik ki (naptáraknál, hirdetményeknél, ujságoknál, kártyáknál); ez az u. n. fogyasztási bélyegilleték; 5. mint egyedáruság (jövedék), amidőn az állam az illető cikk előállítását vagy forgalomba hozatalát magának fentartja, hogy ily módon akkép állapíthassa meg annak árát, hogy ez számára jövedelmet biztosítson. Vannak ezenkivül a F.-nak még egyéb kivetési ill. beszedési módjai. A F.-k történetileg régebbiek, mint az egyenes adók, azonban nagyobb jövedelmet csak előrehaladtabb, gazdagabb, tehát fogyasztóképes népeknél nyujtanak. A legrégibb F.-k közé tartozik a sóadó, a vám stb. Magyarországon a F.-kat a korlátlan hatalom hozta be 1850-ben. Az egyes F.-k az illető helyen tárgyaltatnak. L. még Adó.
A nevezetesebb F.-k jövedelme tett nálunk az 1893-iki költségvetés szerint:
|
szeszadó |
26,0 millió frt |
|
boradó |
9,0 " |
|
cukoradó |
3,5 " |
|
cukor- és sörfogy. adó |
5,2 " |
|
ásványolajadó |
4,5 " |
|
dohányjövedék |
49,6 " |
|
sójövedék |
15,3 " |
|
lottójövedék |
2,7 " |
a fogyasztók egyletei, ill. szövetkezetei a szükségleti cikkek nagyban való vásárlása és a vételáron, melyhez azonban természetesen az üzleti költségek hozzászámítandók, való eladása céljából. A F. főleg az alsóbb osztályok, különösen a munkások javára szolgálnak, kik a szükségleti cikkeket rendesen drágán és rossz minőségben vásárolják a kiskereskedőnél, a szatócsnál, minek következménye a szükségletek rossz és drága kielégítése, a fogyasztási, ill. fizetési képesség csökkenése. A F. tehát a közvetítő kereskedelem ezen hiányos alakja ellen vannak irányozva. A F. további előnyei közé tartozik, hogy a munkások és általában a gyengébb vagyonerők védelmeztetnek azon káros következmények ellen, melyek a fogyasztási hitel igénybevétele által bekövetkeznek; a munkások háztartásába nagyobb rend vonul be; az egyletek vezetésében való részvét utján üzleti ismeretekre tesznek szert, mi idővel azokat szövevényesebb üzleti szervezetek, különösen az annyira óhajtott termelési társulatok vezetésére képesíti. Azért a szövetkezeti ügy apostolai a F.-et a termelési egyletek előiskolájának tekintik. Egyes esetekben maguk a F. termelési egyletté nőtték ki magukat, mire nézve a leghiresebb példát a «Rochdale-i pioneerek» egylete szolgáltatja. Másfelől a F. céljait nagyon előmozdítja, ha valamely vidék, vagy akár egy egész ország összes fogyasztási egyletei a közös bevásárlás céljából egyesülnek, miáltal természetesen a bevásárlás még előnyösebb módon történhetik. Ez különösen Angliában éretett el az u. n. Wholesale societes által, melyek óriási, meseszerü áruraktárakkal rendelkeznek. A F. mindenfelé nagy elterjedést nyertek, legnagyobb virágzást azonban Angliában és Németországban értek el; Angliában a tagok száma körülbelül egy millió, Németországban a 200000-et meghaladja. Nálunk is léteznek F., de szerepök sokkal szerényebb, mi gazdasági viszonyainkkal összefügg. L. még Szövetkezetek.
Területek, melyek a vámügy tekintetében közösségben vannak, tehát vámközösséget, egységes vámterületet képeznek, de amellett eltérő fogyasztási adórendszerrel birnak, a fogyasztási adók ellenőrzése végett F. által választatnak el. Nálunk is többször felmerült az eszme Magyarország és Ausztria között ilyen F.-at felállítani, mi a fogyasztási adók terén a két államot egymástól függetlenné tenné. F.-nak nevezik a városoknak, községeknek a behozatal alkalmával szedendő fogyasztási adók biztosítására felállított ellenőrzési övét. A F.-lal körülvett községek zárt községeknek, városoknak neveztetnek.
az, ki létező javakat szükségleteinek kielégítésére felhasznál, tágabb értelemben pedig mindenki, ki javakat, illetve azok értékét célszerü vagy célszerütlen módon megsemmisíti.