(Fondukli v. Pondukli-zechina), régi aranypénz. Az egyiptomi F. körülbelül = 5 korona 38 kr. értékü volt; a török F.-nak, mely a XVIII. sz. második felében volt forgalomban, körülbelől 9 korona 18 kr.-nyi érték felelt meg. Fél-F.-at is vertek.
(gör., a fóné szóból) a. m. általános hangtan, a nyelvbeli hangok képzéséről való tudomány (máskép fonologia, hangfiziologia). L. Hangtan.
(néha igy is: fonográfia) a. m. hangok szerinti irás, a szók hangzásának pontos jelölése az irásban; ellentéte az etimologikus vagyis szóelemző irás. Botja etimologikus irás, ellenben bottya - mint azelőtt irták - fonétikus irás. L. Helyesirás.
fonnyadó gomba (növ., Marasmius Fr.), a galócanemüek gombája, kalapja husos, szivós, lábas, nem romlandó, lába a közepén van, porcogós v. tülöknemü, a kalap állományától különböző. Apróbb-nagyobb gombák, földön, korhadó faharaszton v. fatörzseken nőnek, némelyik jó füszeres szagu, azért ételbe főzik. Mintegy 90 (hazánkban 28) fajából a M. oreades Fr. (őszi musszeron) jóizü, s a leves füszere a M. porreus Fr. és M. scorodonius Fr. hagymaszagu, az utóbbit foghagyma helyett használják ételbe.
l. Fonál és Fonás.
(gör.) a. m. hangisme, az ember jellemének a hangból való kitalálása.
(gör.) a. m. hangiró. Edison találmánya (1877), a hangra nézve ugyanazt eszközli, amit a fényképészeti készülék a világító vagy megvilágított tárgyból érkező fénysugarakra nézve, t. i. rögzíti, s azonkivül a beszédet vagy éneket, zenét, bármikor és akárhányszor vissza is adja. Lényege a következő: Erős alapzaton nyugvó fémágyakon vizszintes fémtengely foroghat a vele szilárdan összefüggő fémhengerrel együtt. A tengely és henger pontosan kidolgozott és teljesen egyforma magasságu csavarmenettel van ellátva s a baloldali tengelyágy anyacsavarul is szolgál a tengely számára, ugy hogy a tengely a hengerrel együtt minden teljes fordulásnál egy csavarmenettel halad előre (vagy hátra) vizszintes irányban. A hengert sima ónlemezzel (sztaniol) borítják be s ezzel a jelek elfogadására alkalmassá van téve. A jeladó készülék áll egy köralaku csillámlemezből, mely rézfoglalatba van illesztve. A foglalatra tölcséres cső erősíthető, melybe belebeszélnek vagy énekelnek. A csillámlemez közepére a henger felé néző oldalon kis fémlemez van erősítve, mely acélcsúcsban végződik. E csúcsra acélrugó nyom, mely maga is tompa acéltűvel van ellátva s midőn a hengert forgatják s a csillámlemez nincs rezgésre kényszerítve (p. beszéd által), az acéltű a hengert borító ónlemezen a csavarmenetek mélyedéseihez illeszkedő barázdákat szánt. Megjegyzendő, hogy a csillámlemezt körülfogó foglalat erős tartón nyugszik, mely csavarok segélyével ugy igazítható, hogy a barázdákat szántó acéltű éppen a csavarmenet közepébe illeszkedik. Ha most a hengert egyformán forgatva, a csillámlemez felé beszélnek vagy énekelnek (jó közelről), akkor a csillámlemez rezgéseket végez, melyek az acéltűvel közlődvén, mélyedéseket okoznak a hengert borító ónlemez barázdáin. A beszéd vagy ének visszaadása akként történik, hogy a hengert a kezdő állásba helyezik, a csillámlemeznek és tűnek ugyanazon helyzetet adják, amelyben beszédközben volt, a rézfoglalatra tölcsérszerüleg táguló csövet erősítenek s a hengert lehetőleg olyan sebesen forgatják, mint a beszéd alatt. A tű az előbb vájt mélyedésekbe kénytelen hatolni, s igy a csillámlemezzel együtt éppen olyan mozgásokat kénytelen végezni, mint amilyenekre előbb a beszéd v. ének birta. Ha a készülék jól működik, a visszaadott beszédet nagy teremben sokan hallgathatják, a nélkül, hogy a F.-hoz közel állanának. Az ónlemezek helyett viaszréteggel bevont hengereket is használnak.
(gör.) a. m. hangirás; különösen két gyorsiró rendszer neve, melyeknek jele a hangoknak természetét is kifejezi. Egyik az angol Pitman rendszere, a másik a német Faulmanné.
l. Fonás.
v. szövőlepkék (Bombycidae), a pikkelyesszárnyuak egyik nagyobb csoportja. Az ide tartozó lepkék teste erősen szőrös, vastag, csápjaik sohasem bunkósak, hanem fonalasak és a himnél gyakran fésüsek. Szárnyaik szélesek, zárókészülék nélküliek és nyugvás közben vagy kiterjesztettek, vagy pedig tetőalakuan összehajtottak. Némelykor azonban durványosak vagy egészen hiányozhatnak is. Késő este vagy éjjel röpködnek. Hernyóik többnyire szőrösek, 14-16 lábuak, néha csupaszok vagy ecsetszerüen elhelyezett szőrökkel ellátott szemölcsökkel ellátottak. Bábjaik sohasem szegletesek és többnyire nem a földben, hanem a föld felületén vagy ágakhoz, fához stb. erősített gubóban bábozzák be magukat. Mintegy 1500 faja ismeretes, melyek közül Európában 560, Magyarországban pedig 180 faj él. Közöttük számos oly faj található, mely közgazdaságilag, kertészetileg kártékony és csak a selymérek családja mondható hasznosnak. 9 családra oszlik: 1. Lithosidae, a szárnyak egész szélüek, a mellsők keskenyek és hosszuak. Lithoia quadra L. - 2. Liparidae. A nőstény potrohának végén sürü farpamat van. Szárnyaik többnyire fehérek, fekete, barna v. hamvas sávokkal és pontokkal. Vörösdudoros hernyóik tarkaszinüek. Igen kártékonyak. A füzfagyaponc (Leucoma salicis h.) fehér, hernyói a füzfán élnek; a különböző gyaponc (Ocneria dispar L.), a him szárnyai hamvasbarnák, a nőstényé piszkosfehérek. Barnás, hamvas-szürke hernyói a tölgyesekben, gyümölcsösökben okoznak néha tetemes károkat. Az apácarovar (l. o.) a fenyvesek veszedelme. - 3. Euprepidae többnyire élénk és tarka szinü szárnyakkal, hernyóik meglehetősen egyenlő hosszuszőrü dudorokkal. A Nemeophila Metelkana L. hazánk egyik jellemző faja, mely Dabas vidékén él és azonkivül déli Franciaországban és Amur vidékén található szórványosan. Szárnyai kénsárgák, fekete pontozattal. Arctia caja L.; Spilosoma mendica Cl. stb. - 4. Notodintidae. Hernyóik csupaszok, mint a bucsujáró lepke (Cnethocampa processionea L.) a tölgyerdők pusztítója; Notodonta ziczac L. stb. - 5. Igazi selymérek (Bombycidae), a himek és nőstények fésüs csápokkal (l. o.). - 6. Éjjeli pávaszemek (l. o., Saturnidae). - 7. Psychidae. A himek szárnyasak, egyszinüek, a nőstények szárnyatlanok. Hernyóik zsákhordók, bábjaik u. a. tömlőben nyugszanak. Partenogenetikus módon is fejlődhetnek. Magyarországra jellemző fajok: Psyche Ecksteini Ld., B. Zelleri Mn., Epichnoteryx undulella F. - 8. A farágók (Cossidae, l. Farágó lepkék). - 9. Hepialidae. Csápok, a fejnél alig hosszabbak, szárnyai keskenyek. Hernyói csupaszok vagy röviden szőrözöttek és egyes növények gyökereiben élnek, mint a Hepialus humuli L.-é a komlóban, a H. Hvinus L.-é a mályvafélékben.