Albert, német nyelvész, szül. Lipcsében 1798 nov. 2., megh. Drezdában 1878 márc. 11. Irói működése leginkább latin költők kiadására s az ókori földrajzra irányult. Nevezetesebb művei: Lucretius (Lipcse 1828) s Virgilius (u. o. 1836-39); Handbuch der alten Geographie (u. o. 1842-48); Rom im Zeitalter der Antonine (Lipcse 1871-74); Griechenland im Zeitalter des Perikles (u. o. 1876-78).
(ejtsd: forkalkié), az ugyanily nevü járás székhelye Basses-Alpes francia départemetban, 54 km.-nyire Dignetől, 550 m. magasban, vasut mellett, (1891) 3038 lak., selyemfonással, viaszk- és gabonakereskedéssel. A mészkődombon amfiteatrumszerüen épült városnak egy XII. sz.-beli érdekes temploma van. 1054-1209. csaknem az egész Felső-Provencet magában foglaló grófságnak volt székhelye.
(ejtsd: forsz) Péter, amerikai történész, szül. Little Falls (Newjersey) közelében 1790 nov. 26., meghalt Washingtonban 1868 január 23. Eleinte könyvnyomdász volt, majd ujságiró és 1833. a kormánnyal szerződést kötött olyan gyüjtemény kiadása iránt, melyben az Amerikára vonatkozó összes okmányok bent legyenek. A munka meg is indult, de a kongresszus hanyagsága folytán egy időre megakadt s csak 1879. folytatták ujra. F. nagy gyüjteményét (22000 köt. és 40000 pamflet) 1867. a washingtoni kogresszusi könyvtár számára vették meg. F. munkái közül felemlítendők: American archives, state papers, debates, letters and other notices of public affairs (6 köt. Washington 1837-45. és 1848-1853); Tracts and other papers relating to the origin etc. of the colonies in North America (4 köt. 1836-47); Grinell Land (1852); Notes on Lord Mahon's history (1855); Record of auroral phenomen (1856).
(ejtsd: -csellini) Egidius, olasz filologus, szül. Feltre mellett (Bellomo provincia) 1688 aug. 26., megh. mint gyóntató atya Padovában 1768 ápr. 4. Miután 1715-18. a Calepinus-féle szótárt Facciolatival átnézte, megkezdte 1718. Totius latinitatis lexicon c. hires munkáját, amelyet Facciolati segítségével 1753 fejezett be. Munkája csak halála után jelent meg (5 köt., Padova 1771). Második kiadásához (1805) Cognalato hagyatékából Supplementumot adtak, 1816. pedig egy Appendixet. A szótárt többször kiadták még: Bailey (London 1827); Furlanetto (Padova 1826-1831); Voigtländer és Hertel (Zwickau és Schneeberg 1831-35); Conradini (Padova 1858); De Vil (Prato 1858-79); Onornasticon (Pars altera, u. o. 1859-92). V. ö. Ferrari, Vita Aegidii F. (Padova 1792).
l. Szülőfogó.
(ásv.), auripigmenttől narancssárgára megfestett opál Stájerországból (Kaittelfeld).
1. János György, dán geologus, szül. Husumban 1794 jul. 26., megh. Kopenhágában 1865 dec. 14. A kopenhágai egyetemen 1831 óta az ásványtan és kémia tanára, valamint a természetrajzi muzeum aligazgatója; a dán akadémia örökös titkára. Különösen Dánia földtani viszonyainak kutatásai által szerzett magának érdemeket és nevezetesebb munkái: Danmarks geognostiske Forhold (Kopenhága 1835); Bidrag til Skildringen of Danmarks geographiske Forhold (u. o. 1837); Om Faeröernes geognostiske Beskaffenhed (u. o. 1824); Skandinaviens geognostiske Natur (u. o. 1843).
2. F- Péter Vilmos, német régiségbuvár és nyelvész, az előbbinek testvére, szül. Husumban 1803 okt. 23. 1836 óta tanár Kielben. 1871 óta tagja a német birod. gyülésnek. Irodalmi tevékenysége leginkább a topográfiára és mitologiára szorítkozott. Nevezetesebb művei: Hellenika (Berlin 1837); Topographie v. Athen (Göttinga 1833); Beschreibung der Ebene v. Troja (M. Frankfurt 1850); azonkivül számos apró művet adott ki, amelyekben a görög mitologiai mondákat az uralkodó természeti jelenségekből magyarázza meg. Igy az Achill c. művében a trojai hadjáratot ugy magyarázza, hogy az nem más, mint az elemek téli küzdelme.
az ugyanily nevü járás székhelye Felső-Frankeni bajor kerületben, 26 km.-nyire Bambergtől, a Wiesent és Regnitz összefolyása közelében, a Lajos-csatorna és vasut mellett, (1890) 5971 lak., papir- és gépgyártással, vászonszövéssel, egy régi gót templommal. Nagy Károly idejében a Pagus Ratenzgowe-ban feküdt és már ekkor ugy tesznek róla említést, mint valami jelentékeny kereskedelmi helyről. A IX. és X. sz.-ban több birodalmi és fejedelmi gyülésnek, 890. pedig egy egyházi zsinatnak volt szinhelye. Arnulfot (887), Gyermek Lajost (900) és I. Konrádot (911) itt választották német királyokká. 1077. itt detronizálták IV. Henriket, helyébe sváb Rudolfot választván királlyá. Erődítményeit 1838. kezdték lebontani. V. ö. Hübsch, Chronik der Stadt und Festung F. (1867).
Miksa, német liberális politikus, szül. Münsterben 1821 okt. 21., megh. Berlinben 1892 máj. 26. Jogot és államtudományokat tanult. Már 1848. elnöke volt a boroszlói demokrata alkotmányos gyülésnek. 1858. megválasztották a porosz képviselőházba, hol egyik megalapítója volt a német haladópártnak, 1866. pedig tevékeny részt vett a nemzeti liberális párt megalapításában s képviselőházi elnökké választatott. 1873. a porosz urakházának tagja, majd a Reichstag elnöke lett, de ezt a tisztét 1878., midőn politikai barátai a védvám-kérdésben kisebbségbe jutottak, letette, mire 1881. a nemzeti liberális szövetséget hozta össze, amellyel a német szabadelvü párthoz csatlakozott, 1878 nov. 21. Berlin főpolgármesterévé választották meg. Mivel azelőtt a Bismarck kulturharcát támogató állami tanácsnak volt tagja, a kat. papság vonakodott a temetésben részt venni és igy luteránus ritus szerint helyezték örök nyugalomra.
county Kansas Észak-amerikai államban, 2500 km.2 területtel, gyér lakossággal.