(Ticu), kisközség Kolozs vmegye almási j.-ban, (1891) 290 oláh lakossal, barnaszénbányával.
A tárgyi adóztatásnál az adó kivethető a termelés, a forgalom, a fogyasztás időpontjában; a forgalombahozatal tényéhez füződő, egyenes módon kivetett adók neveztetnek F.-knak, s egyik módját képezhetik az általános adóztatásnak. Rendesen azonban a F.-k más adók mellett állanak fenn és azzal szoktak indokoltatni, hogy a forgalombahozatal által a javak értéke emelkedik, mi a jövedelem keletkezéséhez vezet; az állam az igy keletkezett jövedelmet megadóztatja a F. utján.; tehát a F. is tkp. nem egyéb, mint egy eltakart, közvetett jövedelmi adó. Ilyeténképpen tehát a jövedelem egyes részeiben, mintegy csöppenként, a hogy keletkezik, vonatik adó alá. Gyakran még arra is hivatkoznak, hogy ily módon sok olyan jövedelmet lehetett utolérni, mely magát annak idején az adó alól kivonta. A F.-khoz tartozik az átiratási illeték, a számlaadó, az örökösödési adó, a tőzsdeadó stb.; ezek közül különben különösen az örökösödési adó, ugyszintén az átiratási illeték egyuttal a vagyonadó jellegével bir. A F.-k lerovásánál gyakori alkalmazást talál a bélyeg, mely egyébként az egyenes adóknál ritkán szerepel mint lerovási módozat. A F. különösen magas gazdasági fejlettség és jelentékeny forgalom mellett nyujt nagy bevételeket, azonban nagy terhére is lehet a forgalomnak, ha nem marad mérsékelt határok között.
l. Érték.
Az államvasutak forgalmát nagy terjedelmük miatt egy központból nem vezethetik, ez okból lett 9 üzletvezetőség szervezve, de mivel ezeknek vonalai is már annyira nagyok (1200-1400 kilométer), hogy a forgalmi szolgálatnak (l. o.) pontos és lelkiismeretes végzését a központ közegei a helyszinén nem birják elég gyakran ellenőrizni, a külszolgálatnak hathatós ellenőrzésére forgalmi főnökségeket állítottak fel. Vonalaik terjedelme 4-500 kilométer, központjukba beosztott közegeik száma 5-7 hivatalnok.
most nálunk már csak a déli vasutnál van (l. o.).
l. Érmeügy.
(Betriebs-Verkehrsdienst, service d 'exploitation, working service) gyüjtő néven nevezik nálunk a vonatok menesztésével, pénztárkezeléssel, távirászattal vagyis az állomási teendőkkel, továbbá az árukezeléssel foglalkozó szolgálatot. Az elsőrendü vasutak F.-ában, a vonatok száma és különfélesége, közlekedésük gyorsasága, számos irányban kiható elővigyázati rendszerek meghonosítását teszi szükségessé, mi viszont igen nagy végrehajtó és ellenőrző személyzetet kiván, nemkülönben a napról-napra nagyobb arányokat öltő árukezelési, vagyis kereskedelmi szolgálat. A fentjelzett sokoldalu szolgálatot altisztek és forgalmi tisztek végzik. Utóbbiakat elméletileg külön szakiskolában a «Vasuti tisztképző tanfolyamon» képezik ki.
l. Forgó tőke.
bizonyos javaknak a forgalomból kivonását jelenti, minek következtében azok forgalmi ügyletek tárgyát nem képezhetik. Leginkább pénznemeknél, érmeknél, papirpénznél, értékpapiroknál szólunk arról, hogy forgalmon kivül helyeztetnek. Azonban más tárgyak is kivonathatnak a forgalomból, igy p. jószágok, melyek hitbizományilag megköttetnek stb.
(res extra commercium) azok, amelyek a törvény tilalmánál fogva magánforgalomnak tárgyai nem lehetnek. A római jog szerint ilyenek voltak: 1. a res sacrae a. m. az istenség tiszteletére szentelt dolgok; 2. a res religiosae a. m. temetők; 3. a res sanctae, azaz némely, az állam különös oltalma alatt álló dolgok; 4. a res pubblicae, az állam s a községek tulajdonában levő s közhasználatra rendelt dolgok, végül 5. különös állami tilalomnál fogva a forgalomból kirekesztett dolgok, mely tilalomnak közigazgatási, pénzügyi, rendőri tekintetek szolgálnak alapul. Ezek a szempontok lényegileg hazai jogunkban is érvényesek. A vallás s egyházi tekinteteknél fogva forgalmonkivüliek különösen még az egyházi javadalmakhoz tartozó jószágok, egyházi és iskolai alapítványok; mint res pubblicae: a koronai javak (Erdélyben a tiszta fiskalitások); az országutak, a hajózható folyamok, tengeri kikötők, a községek közhaszonvételei, községi utak, utcák, terek stb.; pénzügyi tekinteteknél fogva a nagyobb kir. haszonvételek (jura Regalia majora), u. m. a pénzverés joga, a postajog, a bányászati főuri jog, a sóaknászat stb. A F.-tól megkülönböztetendők a res extra patrimonium, azaz oly dolgok, melyek tényleg senkinek uralma alatt nincsenek.