a nyelvtanban és botanikában, l. Alaktan; F. a zenében, l. Zene.
(lat.) a. m. ivrét. A papirkereskedésben, valamint a nyomdászatban a papiros összehajtásának különféle alakját nevezik F.-nak. Van folio (l. o.) alak, van quart, oktav alak. Ezek főbbek; de összehajtható még az iv papiros 24, 32, 36, 48 alakra is. Ezek mind külön F.-ok.
anyagok és gépek, l. Galvanoplasztika és Öntés
sziget, a spanyolok birtokában levő Pitiuzok legkisebbike, 6 km.-nyire Ibizatól, amelytől sekély és apró szigetekkel teleszórt csatorna választja el; területe 96 km.2, lakóinak száma (1887) 1984. É-i része a Tramontana, D-i része pedig a Mediodia nevü partvidék, K-en a 183 m. magas Mola-hegyfokban végződik. Buzát sokat terem; erről kapta a nevét is.
1. Károly János, német operaénekes (basszista), szül. Rajnai-Mülheimban 1810 aug. 7., megh. 1889 dec. 14. Először 1841. lépett fel a szinpadon, aztán játszott Mannheimban, az udvari operaházban, Bécsben, ahonnan 1848., mert résztvett a torlaszharcban, menekülni volt kénytelen. Vendégszerepelt sok helyütt, aztán a londoni olasz operában, É.-Amerikában, Havannában játszott. Később majd Amerikában, majd Európában vendégszerepelt. 1874. hangja elgyengülvén, odahagyta a szinpadot s mint énektanító működött San-Franciscoban. - 2. F. Tódor, német operaénekes (tenorista), az előbbinek öccse, született Rajnai-Mülheimban 1826 jun. 29., megh. Endenichban, Bonn mellett 1874 okt. 15. Először 1846. mint Edgardo lépett fel (Luciában) Budán, aztán Olmützben, a bécsi udvari operában, Mannheimban, Berlinben a királyi operaházban működött. Később bátyjával együtt Amerikába ment, honnan visszatérve, elvesztette hangját és csak néha jutott ujból birtokába; 1871. ujból szerződtették a berlini operához. Csakhamar azonban elmebeteg lett és az endenichi tébolydában halt meg.
(ejtsd: formé) János Henrik Sámuel, francia tudós, szül. Berlinben 1711 máj. 31., megh. u. o. 1797 márc. 8. Egyideig a brandenburgi franc. reformált egyház prédikátora volt, 1737. az ékesszólás, 1739. a filozofia tanára lett a berlini francia gimnáziumban. 1744. a berlini tud. akademia dékánja, 1748. annak örökös titkára és historiográfusa, 1788. az akademia filozofiai osztályának igazgatója lett. Bizalmasa volt II. Frigyesnek s a berlini francia fődirektorium tagja és az Écola de charité egyik alapítója. Nem kevesebb mint 23000 levelet hagyott hátra. Több fordított művén kivül 1733. Beausobreval, később de Mauclercrel együtt a Bibliotheque germanique-ot (25 köt.) indította meg, majd egymaga a Nouvelle bibliotheque germanique (25 köt.) c. gyüjteményt. Művei: Mémoires pour servir a l 'histoire et au droit public de Pologne (Haaga, 1741); La belle Wolfienne (u.o. 1741-53. 6 köt.); Anti-Émile (1762); Frédéric le Grand, Voltaire, Jean-Jaques, d 'Alembert (1789); Souvenirs d 'un citoyen (1789, 2 köt.); Emile chrétien (Berlin, 1764).
(azelőtt: Mola di Gaeta), város Caresta olasz tartományban, 7 km.-re Gaetatól, a Gaetai-öböl É-i partján, vasut mellett, (1881) 8665 lak., elég élénk forgalmu kikötővel. F. az antik Formiae, a régi Via Appia mellett fekszik; az ó-korban borát Horatius a falernoival hasonlította össze; egy állítólagos Cicero-féle nyaraló romjait is mutatják közelében.
(állat), l. Hangya.
kis sziget, az Égadok egyike, Szicilia Ny-i partján, szemben Trapanival, amelyhez tartozik. Egy másik F. kis sziget a Tirreni-tengerben van Montecristotol Ény-ra. F. di Grosseto, az Ombrone torkolatával szemben; F. di Burano pedig az Argentario-félsziget közelében emelkedik ki a tengerből.
a. m. bizsergés (l. o.).