1. János Babtista abbé (Alberto), olasz iró, szül. Padovában 1741 nov. 11., megh. Bolognában 1803 okt. 21. Akarata ellenére kényszerült az ágostai-rendbe lépni, de később kiléphetett és több utazást tett, különösen miután anyjától nagy vagyont örökölt. A francia forradalom kitörésekor Párisba ment; 1801. könyvtáros lett Bolognában. F. volt az első, ki Kelet-Európában legelőször ismertette a szerb-horvát (akkoriban morlák-nak nevezett) népdalokat; mutatványok vannak ezekből a Saggio d 'osservazioni sopra l'isola de Cherso ed Osero (Velence 1771) és a Viaggio in Dalmazia (u. o. 1774. 2 köt.) c. gyüjteményekben, melyek németre, franciára és angolra is le vannak fordítva. Herdevis felhasználta e dalokat: Stimmen der Völker in Liedern s. könyvében. F. egyéb müvei: Lettere geografico-fisiche sulla Calabria e sulla Puglia (Nápoly 1784); Del nitro minerale (u. o. 1787); Mémoires pour servir al'histoire naturelle et principalement a l 'orcyctographie de l 'Italie (Páris 1802. 2. köt.).
2. F. Sándor, olasz politikus, a kormánnyal rokonszenvező radikális balpárt egyik vezére, szül. Forliban 1844. Jogi tanulmányait Pisában elvégezvén, Garibaldi önkéntes seregébe lépett s 1867 nov. résztvett a mentánai ütközetben. Ezután egy ideig Bolognában ügyvéd volt, ahol végre 1880-ban képviselőnek a parlamentbe megválasztották. A radikálisokhoz csatlakozva, nemsokára a szélső-bal egyik legbefolyásosabb tagja lett. 1888. általános feltünést keltett azon ténye, hogy Crispitől egy belügyminiszteriumi hely. államtitkári állást elfogadott, melyről 1890. ugyan leköszönt, mindamellett a kormány támogatásával és a hármas-szövetség helyeslésével ezután sem hagyott föl. 1893 nov. 12. Bolognában a demokrata Unió gyülésén helyeselte a Giolitti-miniszterium pénzügyi programmját és lehetetlennek mondotta, hogy Olaszország hadseregének létszámát leszállítsa. 1893 dec. ujra kombinációban volt mint miniszter, de mivel a Zanardelli-kabinet megalakitása nem sikerült, F. elesett a miniszteri tárcától.
l. Forte.
(lat.) a. m. erősen, vitézül. F. in re, suaviter in modo, erősen a dologban, enyhén a kivitelben, v. erős a cselekvésben, szelid a módban.
Arnold Rudolf Károly, német filozofus, szül. Osnabrückben 1806 jun. 12., megh. Jenában 1881 nov. 8., eleinte teologiát hallgatott Göttingában és Berlinben, majd az utóbbi helyen, Hegel befolyása alatt, filozofiát is, mely tanulmányait Schelling alatt Münchenben folytatta. 1829. magántanár Heidelbergában, 1845. ugyanily minőségben megy Berlinbe, hol különösen Benekével, az egyetem rendkivüli bölcsészeti tanárával lépett bensőbb összeköttetésbe, akinek tanai F. nézeteire nagy befolyással voltak. (F. és Ueberweg az egyedüli nevezetesebb filozofusok, kik részben Benekéhez csatlakoztak). Berlinből 1846. Jenába hivatott meg. Fil. művei: Ueber d. Denkweise d. ältesten Philosophen (München 1829); Die Lücken d. Hegel 'schen Systems (Heidlb. 1832); Philos. Meditationen üb. Platos Symposion (u. o. 1835). Darstell. u. Kritik d. Beweise f. d. Dasein Gottes (u. o. 1840); Genetische Gesch. s. Philos. seit Kant (Lipcse 1852); System d. Psychol. als empirische Wissenschaft aus d. Beobachtung d. inneren Sinnes (2 köt. u. o. 1855). Acht psychologische Vorträge (Jena 1868); Sechs phil. Vorträge (u. o. 1869, 2. kiad. 1872); Vier psych. Vortr. (u. o. 1874); Beiträge zur Psych. als Wissenschaft aus Specul. u. Erfahrung (Lipcse 1875). Irodalomtörténeti s egyéb munkái: Vorlesungen üb d. Geschichte d. Poesie (Stuttg. 1839); Friedr. Rückert u. seine Werke (M. m. Frankf. 1867); Gesänge christlicher Vorzeit (Berl. 1844); Görög és latin vallásos himnuszok fordítása. Das musikalische System d. Griechen (Lipcse 1847). Fortlage különösen önmegfigyelésen alapuló lélektani kutatásainak köszöni hirnevét, noha alapfogalmait nem igen fogadták el. Világfelfogását, melyet ő maga transzcendens panteizmusnak nevezett, a panteizmusnak és a teizmusnak egyesítéséből alkotta meg.
(ejtsd: -meddíszn), Lee county székhelye Jowa É.-amerikai államban, 167 m. magasban, a Misszisszippi jobb partján, több vasut mellett, (1890) 7901 lak., vas- és malomiparral, papirgyártással; gabona-, sertés- és fakereskedéssel; az állam javítóintézetével. A várost mint erődöt 1835. alapították.
90 km. hosszu folyó Közép-Olaszországban; San Bartolomeo in Galdó fölött az Apenninek lejtőjén ered; az Adriai-tengerbe torkollik a Campomarinoi-kikötő és Lesina laguna közt.
(ejtsd: fortul) Hippolit Miklós Honoré, francia államférfi és iró, szül. Digneban 1811 aug. 12., megh. Emsben 1856 jul. 7. Hosszu időn át szóval és irással küzdött az Orléansok ellen; 1845. Toulouseban az irodalomtörténet tanára, 1848-1849 az aixi egyetem rektora volt. 1848. mint az alkotmányozó gyülés, majd mint a törvényhozó-bizottság tagja, a Bonapartistákhoz csatlakozott; 1851 okt. 28. tengerészügyi miniszter és az 1851 dec. 2. államcsiny után vallás- és közoktatásügyi miniszter, 1854. szenátor lett. Mint iró F. a romanticizmus ellenese volt, miniszteri működését szigoru katolikus törekvések jellemzik. Művei: Grandeur de la vie privée (Páris 1838, 2 köt; a Simiane és Steven c. regények vannak benne); De l 'art en Allemagne (u. o. 1841, 2 köt.); Etudes d 'archéologie et d 'histoire (u. o. 1854.).
(ejtsd: rájli), város Kansas E.-amerikai államban, 100 km.-nyire Topekatól, a Republican és Kansas összefolyásánál, vasut mellett. Fontos katonai állomás, látogatott hadi iskolával. Az Ogden-emlék az Egyesült-Államok földrajzi középpontját mutatja.
(ejtsd: fortróz), kikötőhely Ross skót grófságban, 13 km.-nire Invernesstől, az Invernessi-öböl Ny-i bejáratánál levő hegyfokon, a bejáratot védő Fort-George erősséggel szemben, 1000 lak., látogatott tengeri fürdővel. F. a XV. században püspöki székhely volt, hires tudományos intézetekkel. Cromwell a várost elpusztította, a püspöki palotát és a székesegyházat lerombolta; ez utóbbinak romjai máig is láthatók.
l. Fort de France.