vagy főmeder, szigetet képező folyónál a nagyobbik ág; elzátonyosodásra hajló folyószakaszokon az, amelyik viszonylag legkifejlettebb.
m. kir. (janitorum regalium magister), az ország kisebb zászlós urainak, báróinak egyike (Werbőczy: H. K. I. 94.) s mint ilyen a világi főrendekhez tartozik (1608. k. u. I., 1687. X. t.-c.). Mai nap is tagja az országgyülés főrendiházának (1885. VII. t.-c.); 1848-ig pedig e tisztség viselőjének neve a kir. végzemények (törvények) záradékában felemlíttetett. A régi m. kir. udvartartásban az ajtónállók (őrök) főnöke volt és igy hivatását képezte a királyi lakosztályok, kir. család biztonságáról gondoskodni; továbbá az országgyüléseken a közrendre és nyugalomra felügyelt (1495. XXV. t.-c., stb.) és pedig a főrendi táblánál személyesen, a követek táblájánál helyettese által. L. még Zászlósurak és Királyi udvartartás.
Az egykoru vagy közel egykoru erdő faállományának az a része, melynek fái az erdő mennyezetének v. ernyőzetének képzésére oly lényeges befolyással vannak, hogy azok bármelyikének kivágása által hézag támadna. A mellékállabot ellenben azok a fák képezik, melyeknek csúcsa az erdő ernyőzetének v. mennyezetének középsikján alól ér, vagy csak kevéssel nyulik azon felül, ugy hogy vagy máris kiveszésnek indultak, vagy legalább el vannak nyomva, és igy kiszedésük által számba jöhető hézag nem támad.
a katonai és honvédtisztviselők csoportjába tartozó, katonai és honvéd állatorvosi IX. rangosztályu tisztviselők.
Igy hivják a kiválóbb egyházi joghatósággal felruházott apátokat, mint p. hazánkban a pannonhalmit, aki azonkivül, hogy az országos főrendek sorába tartozik, a bakonybéli, dömölki s a tihanyi apátok fölött van, a szerzetesei által ellátott plébániák fölött püspöki joghatóságot gyakorol és avégből saját szentségi és házassági törvényszékkel bir.
A patakokon s kisebb folyókon usztatott hasáb és rönkő fa kifogására szolgáló gerebre gyakorolt viznyomás apasztása egyike a leglényegesebb szempontoknak a gerebépítésnél, melynek a szükséghez képest eleget tenni minden lehető eszközzel igyekezni kell. Ezen cél többféle módon érhető el; p. a gerebnek - a viz tükrét csak kevés magasságig emelő - bukógátra felépítése által, zsilipeknek a gerebvonalba való beosztása által, árapasztó árkok, homokfogók (l. o.) és rácsos csatornák (l. o.) alkalmazása által. Az árapasztóárkok lehetnek a pataknak v. folyónak természetes mellékágai vagy pedig kiásott csatornái, melyek a főmederből részint a gerebudvar fölött, részint ennek határain belül kiágaznak s alantabb azzal ismét egyesülnek. A viznek egy része az uton elvezethető s igy a gerebet nem terheli.
[ÁBRA] Fő-árapasztó árok.
A gerebudvar felső végén alkalmazott ily árapasztót (l. az ábrában a-t) F.-nak nevezzük, mert ennek iránya a vizfolyás irányával még leginkább egyezik s igy a fölös viz tetemesebb levezetésére különösen alkalmas, különben is rendesen a patak v. folyó egyik ágát képezi. Ezen árkot, midőn a gerebudvar fával van telve, egyszersmind a tutajok átbocsátására használjuk. A többi, a gerebudvar alantibb pontjain netalán található árapasztó árkok (l. az ábrában b-t) mint mellék-árapasztók szerepelnek. Ezek önszabályozásra lehetnek berendezve, azaz ugy, hogy alacsony gáttal elzáratván, csak akkor kezdenek működni, midőn a vizállás már bizonyos magasságot elért, midőn aztán a fölösleges vizet a főmederből kivezetik. Minden árapasztó árok kezdőpontján gerebbel, e mögött pedig többnyire zsilippel is van elzárva.
m. kir. (dapiferorum regalium magister), az ország kisebb zászlósainak, báróinak egyike (Werbőczy: H. k. I. 94.) és mint ilyen a világi főrendekhez tartozik (1608. k. u. I., 1687. X. t.-c.). Mai nap is tagja az országgyülés főrendiházának (1885. VII. t.-c.); 1848-ig pedig e tisztség viselőjének neve a királyi végzemények (törvények) záradékában elemlíttetett. A régi m. kir. udvartartásban a királyi asztalra és konyhákra felügyelt; de ujabban tisztéből kifolyólag csak a koronázási ebédnél működött. L. még Zászlósurak és Királyi udvartartás.
(bány.), ujabbkori cim, mellyel a bányatanácsosokat, különösen a bányászati akadémia tanárait kitüntetni szokták.
(növ., heterodynamia, flos heterodynamus), az olyan növény, melynek himszála nem mind egyenlő hosszu, hanem 1 v. 2 pár a két rövidebb fölé emelkedik. Ilyenek a kétfőbbhimesek és négyfőbbhimesek.
(crimina capitalia), azok a büntettek, melyeknek törvényes büntetése a halál. A magyar btkv csak két F.-et ismer, u. m. 1. a király élete elleni merényletet: «aki a királyt meggyilkolja, szándékosan megöli vagy ezen cselekmények valamelyikének véghezvitelét megkisérli» 126. §. 1. p. a felségsértésnek legsulyosabb esete; 2. a gyilkosság.