l. Földrengés.
(Geocores), a félfödelesszárnyu rovarok rendjének, Másféle szárnyuak alrendjébe tartozó poloska-csoport, a fejnél hosszabb, 4-5 izü csáppal, a többinél hosszabb második csápizzel; többnyire hosszu szipókával. Az ide tartozó fajok legnagyobb része szárazföldön él, kevés a vizeken. Mintegy 8 ezer fajt ismerünk e csoportból, melyeknek legnagyobb része forróövi és ragyogó szinü, de emellett aztán rendkivül büzösek. Állati és növényi nedvekkel táplálkoznak. Az ide tartozó fajok több családra oszlanak meg, melyek közül nevezetesebbek: Pentatomidae, Cereidae, Lygaeidae, Capsidae, Membranacei, az ágyi poloskával (Acanthia lectularia L.), Reduviidae és Hydrodromici. Mindannyinak hazánkban is több faja ismeretes. V. ö. Horváth G., A Magyarországi Bodobács-félék (Lygaeidae) magánrajzát, továbbá ugyancsak Horváth G.-nak idevonatkozó különböző dolgozatait.
l. Galóca.
l. Földrajz.
a fénysugárnak a különböző sürüségü levegő-rétegeken való áthaladása közben szenvedett elgörbülése akkor, ha a világító pont maga is a légkörben van, ellentétben a csillagászati refrakcióval, mikor a világitó pont a légkörön kivül fekszik. A F. előre való meghatározása nagyon bizonytalan dolog, amennyiben az a légkör állapotától, tehát hőmérsékletétől, a légnyomástól, a szél irányától és erősségétől stb. nagyon függ. Baeyer tapasztalatai szerint az évszakok, de a Nap szakaszai szerint is változik, még pedig este és reggel sokkal nagyobb, mint délben. A F. folytán mi a tárgyakat valamivel magasabban látjuk, mint a valóságban vannak. Magasságmérésnél a refrakció értékét is számításba kell vennünk.
(növ.) a. m. Csicsóka, l. o.
(növ.), l. Akaroid gyanta.
a. m. földtan vagy geologia (l. o.).
l. Fogolyfü.
l. Aszfalt.