oly állami intézetek, melyeknek célja az illető ország földjének anyagát és szerkezeti viszonyait tanulmányozni, az ezekre vonatkozó adatokat összegyüjteni és azokat részint térképeken, meg egyéb kiadványokban közrebocsátani, részint pedig gyüjteményekben hozzáférhetővé tenni. Közegei az u. n. állami geologusok, évenként a nyári hónapokban bizonyos területeken földtani tanulmányokat, fölvételeket eszközölnek. Ezek alapján készül az illető ország földtani térképe (l. o.) és ez alkalommal, nemkülönben egyes külön küldetéskor gyüjtetnek, szereztetnek össze mindazon anyagok, melyek a F. gyüjteményeiben elhelyezve az ország áttanulmányozott vidékeinek kőzeteit és ásványait (különös tekintettel azok gyakorlati fontosságára), továbbá pedig szerkezeti, meg képződési viszonyait és még sok egyéb nevezetességét tüntetik föl. Angliában 1835. állították fel az első földtani intézetet (The Geological Survey of the united Kingdom), amelynek kiváló része van az angol kőszén-, vas- és egyéb bányászat hatalmas felvirágzásában és nagy jövedelmezésében. Második helyen áll e tekintetben testvérállamunk, Ausztria, ahol 1849. szervezték a hazánk területén is sokat dolgozó «K. k. geologische Reichsanstalt»-ot, amely még mindig egyike a legelsőbbeknek és legtekintélyesebbeknek e téren. A hatvanas évek elején Poroszország, azután Franciaország, Olaszország, Szászország és még más országok (köztük elég korán hazánk is) látták be a F. szervezésének szükségét. Az európaiakat messze tulszárnyalták az Egyesült-Államoknak a hetvenes évek elején alakult hasonló intézetei, amelyek óriási költséggel és roppant apparátussal dolgoznak. De nemcsak Európában és Amerikában, hanem a többi világrészben is működnek ma már F., még pedig sok oly államban is, ahol lételöket egyéb fontos kulturintézmények hiányában föl sem tételeznők.
Hazánkban, ahol már igen nagy területen végeztek földtani fölvételeket a bécsiek, 1868. tétettek meg az első intézkedések a földtani intézet szervezése érdekében. Ugyanez év nyarán kezdték meg az országos részletes fölvételeket, 1869. pedig a m. kir. földtani intézet, mint az akkori földmivelésügyi és kereskedelmi miniszterium egyik szakközege (az igazgatón kivül mindössze 4 taggal) önálló helyiségeket is kapott. Ma is a földmivelésügyi miniszterium kebelében működik és helyiségei ennek a miniszteriumnak a palotájában vannak. Az intézet élén 1882. néhai Handtken Miksa állott. 1882 óta az intézet igazgatója Böckh János min. osztálytanácsos és kiváló geologus, aki alatt az intézet igen szép fejlődésnek és erős haladásnak indult. Különösen a mi az intézet gyakorlati irányát illeti, sok külföldi hasonló intézetet jóval tulszárnyalt, nevezetesen azzal, hogy magyar intézetünk kebelében 1883. óta egy a bányászat szükségleteit szolgáló osztály, 1891. óta agronom-geologiai vagyis talajvizsgálati és 1893. óta hidrogeologiai osztály is működik. Az intézetnek az igazgatón kivül 11 tagja van és pedig 3 főgeologus, 1 bányageologus (ki egyuttal bányafőtanácsos), 3 osztálygeologus, 1 vegyész és 3 segédgeologus; a negyedik segédgeologusi állás szervezése dolgában most folynak a tárgyalások. Az intézetnek van két laboratóriuma. Az egyik a vegyészeti laboratórium, melyben ugy a hivatalosan megvizsgálásra oda beküldött ásványi anyagoknak kémiai elemzése végeztetik, nemkülönben pedig magánosok felkérésére tétetnek kémiai vizsgálatok. Magánosok kémiai vizsgálatokért a miniszterium által megszabott dijat fizetnek. A másik a pedologiai laboratorium, ahol kizárólagosan talajvizsgálatok eszközöltetnek. Nem csekély érdemeket szerzett és szerez az intézet magának az által is, hogy a hazai iskolákat, különösen pedig a középiskolákat hazai kőzetekből álló igen becses gyüjteménnyel látta és látja el, még pedig teljesen ingyen. Gazdag könyvtár és térképgyüjtemény is áll az intézet rendelkezésére. Könyv van vagy 12000 kötet, térkép vagy 2400 lap. Nyomtatott cimjegyzéke van ugy a könyv- mint a térképtárnak. Az intézet az Évi jelentéseken kivül (1882 óta) már 1871 óta Évkönyvet ad ki magyar és német nyelven, melyből eddig 10 kötet jelent meg, a 11. most folyik. Az intézet által kiadott térképekről l. Földtani térképek. Ugy az intézet gyüjteményeinek, mint könyvtárának és laboratóriumainak fejlesztésében, gyarapításában, valamint általában az intézet fejlesztése körül az igazgatón, meg a tagokon kivül legfőbb érdeme van semsei Semsey Andor urnak, a hazai természettudományi intézetek és társulatok e nagylelkü, nemes mecenásának.
a Magyarhoni Földtani Társulat havi folyóirata, melynek jelenleg dr. Staub Móric és dr. Zimányi Károly, a társulat titkárainak szerkesztése mellett a 24. évfolyama folyik. E folyóirat 1871. indult meg és 1874 óta magyar és német nyelven jelenik meg. A társulat tagjai tagsági dijak fejében kapják, előfizetési ára 5 frt. 1882. betüsoros tartalommutató is van hozzá, mely egyuttal a társulatnak 1852 óta megjelenő összes kiadványait is felöleli.
oly tudományos egyesületek melyeknek legfőbb céljuk a tudományos geologiának minden irányu művelése. Minden egyes F. különösen tekintettel van arra, hogy első sorban annak az országnak földje, melynek területén alakult, tanulmányoztassék át, az eredmények kiadványaikban publikáltassanak és a földtani ismeretek általában terjesztessenek. Majdnem minden kulturállamban vannak F., melyek nagyobbára régiebbek mint a földtani intézetek (l. o.). Mig ezek állami intézmények, addig a F.szabad egyesületek, melyeknek mindenütt legerősebb támaszai az illető földtani intézetek geológusai. Hazánkban a Magyarhoni Földtani Társulat működik mint ilyen. A legnevezetesebb külföldiek a Société géologique de France, a Geological Society of London, a Royal geological Society of Ireland, a Berlinben székelő Deutsche geologische Gesellschaft stb.
az olyan térképek, melyeken a topografiai alapon különféle szinekkel vannak föltüntetve mindama kőzetek, mindama földtani képződmények, melyek a térkép ábrázolta területen a fölületen láthatók és tanulmányozhatók. Noha a felületi anyag- és korviszonyokat tükrözik vissza, a F. a legfelül levő takarót, a talajt, tekintetbe nem veszik, mert az illető terület földtani szerkezetével, melynek föltüntetése a F. legfőbb feladata, a talaj semminemü összefüggésben nincs. A talajviszonyok térképezése egy külön feladat és azt geologiai-agronomiai térképen tüntetik föl. A F. elkészítésével az egyes államok földtani intézetei (l. o.) foglalkoznak. Hogy mily részletekre terjeszkedjék ki a F. ugy a kőzetanyag, mint a korviszonyok tekintetében, az a topografiai térkép mértékétől függ, melyre a szineket áttviszik. A földtani átnézetes térképek ugy a pontosság, mint a részletek feltüntetése tekintetében messze mögötte maradnak a földtani speciális térképeknek. Utóbbiak mértékeül leghasználatosabb az 1: 25000, vagy legfölebb 1: 50000; vannak olyanok is, melyek mértéke 1: 5000. Mig a speciális térképeken minden egyes kőzetvarietás is kifejezésre juthat és a legszélesebb réteg- meg korviszonyok vannak föltüntetve, az átnézetes térképeken, a hasonló kőzetek mind egyféleképen jeleztetnek és legfölebb a szisztemák kerülhetnek még kifejezésre. Az átnézetes F. mértéke nagyon sokféle lehet és első sorban függ attól a területtől; melynek földtani viszonyait föl kivánja tüntetni. A nemzetközi geologiai kongresszuson szóba kerülvén e kérdés, abban történt megállapodás, hogy nem igen nagy területek föltüntetésére legajánlatosabb 1: 800000. A szinek megválasztása az egyes kőzetanyagok meg korok feltüntetésére sokáig önkényes volt, ami sok zavarra adott okot. Az 1881. tartott nemzetközi geologiai kongresszuson merült föl legelőször a mindenütt egységesen választandó szinek kérdése és e tekintetben nemzetközi megállapodás van. Mivelhogy a F. a felületi anyagoknak csakis horizontális projekcióját tünteti fel, kiegészítésül rendesen ott találni a F.-en a földtani profilokat is különféle irányban. Ezek az illető területek geologiai alakulását és az egymásután következő rétegsorozatot függélyes irányban tüntetik fel. A földtani profilokon sokszor (különösen alkalmas földásások hiányában) nemcsak a tényleges viszonyokat szokták föltüntetni, hanem bizonyos kiegészítéseket is, amint valamely rétegsorozatnak a mélyben való folytatását elképzelik. A m. kir. földtani intézet geologusainak munkálatai alapján és a Magyarhoni Földtani Társulat kiadásában most van sajtó alatt Magyarország földtani térképe 1:1000000 mértékben. Az Osztrák-Magyar monarkiának 1867-1881. Hauser Ferenc lovag adta ki földtani térképét (Geol. Übersichtskarte der Österr.-Ungar. Monarchie) 12 lapon 1: 576000 mértékben. Ugyanaz egy lapon 1: 2016000 mértékben is megvan. A nemzetközi geologiai kongresszus még 1881. elhatározta, hogy egész Európa földtani térképét kiadja 1:1.500000 méretben; ebben monarkiánkra 6 lap fog esni az összesen 52 lapból álló térképből. A térkép az összes európai kulturállamok geologusainak közremüködésével készül, a költségeket is az egyes kormányok fedezik megfelelő arányban. A magyarországi részt a m. kir. földtani intézet szolgáltatta az európai bizottságnak, mely a terv szerint 1895. kell hogy kész legyen az egész munkával. Az egész Föld régebbi földtani térképét Jules Marcontól birjuk (Carte géologique de la terre, Zürich 2. kiad.1875. 8 lap) 1: 23000000 méretben. 1890. a Perthes-féle intézetben jelentek meg az egyes kontinensek földtani térképei és pedig Európa l:15000000, a többi kontinens 1: 30000000 mértékben Oroszország kivételével, ahol a földtani fölvételek még nem sokat haladtak, minden európai állam földtani intézetei adnak ki F.-et, még inkább az amerikai államok. Azsia országai között különösen Japán tünik ki e tekintetben.
l. Apogeum.
a paraszt-telkeknek felszabadítása az urbéri kötelezettségek alól. Az 1848. évi IX., Erdélyben az 1848. évi IV. t.-cikk az urbériségeken fekvő uri szolgálatot (robot), dézsmát és pénzbeli fizetéseket eltörölték, s a magánföldesurak kármentesítését a nemzeti közbecsület védpaizsa alá helyezték. Az 1848. évi XII. (Erdélyben V.) t.-cikkek pedig az urbéri megszüntetett magán uri javadalmakat államadóssággá átváltoztatták, s a kártérítést főbb vonásaiban megállapították. A tehermentesítést részleteiben szabályozó telekfelszabadítási pátensek - Magyarországban az 1853. évi márc. 2-ki, Erdélyben az 1854. évi jun. 21-ki nyilt parancsok - a tehermentesítésnek két módját léptették életbe: 1. kárpótlást és 2. megváltást. A kárpótlást az ország kizárólag országos eszközökből adta; a megváltást a kötelezett urbéri birtokos fizette az ország közrejárulása nélkül. Megváltás alá estek 1. az u. n. remanencialis - maradék - földek, vagyis azok a földek, melyek azon térnek felmérése után, mely az urbér behozatalakor meghatározott számu urbéri telkek összletekép a volt jobbágyoknak átadatott, a jobbágyok kezén találtattak; 2. a nem urbéri természetü tartozások, ilyenek az irtványok, erdők, nádasok és szőllők után járt tartozások. Az urbéri kapcsolat és a földesuri törvényhatóság megszüntetése folytán elenyészett jogokért és járandóságokért fizetett országos kárpótlás osztályszerüleg sorozott általános összegben adatott ugy, hogy a megyék nyolc osztályba, s mindegyik osztály három, - a 8-ik azonban csak 2 alosztályra osztattak. A legmagasabb kárpótlási összeg egy egész urbéri jobbágytelek után 700 pengőfrt, a legkisebb 300 pengőfrt. A 1/2, 1/4 stb. telkek kárpótlási összege aránylag állapíttatott meg. Zsellérteleknek kárpótlási összege, az osztálykülönbségek tekintetbevétele nélkül 50 forint. Ha egyes jobbágyok v. egész községek urbéri szolgáltatásaikat a földesurasággal szabad egyezkedéssel megállapított pénzösszegért örök időkre már megváltották, az ilyen szerződésileg örökre megszüntetett szolgáltatások, amennyiben a kikötött szerződési feltételek már egészen teljesítvék, v. a tehermentesítési nyiltparancs kibocsátása napjáig egészen teljesítendők lettek volna, kárpótlás tárgyát nem képezték. Az 1868. évi XXXIII. t.-c. azonban az 1840. évi VII. t.-c. kihirdetése után kötött örökváltságokat a volt urbéreseknek országos alapból megtérítette. A F. kiegészítésére vonatkoznak még: Az 1871. évi XLIII. t.-c., az 1848. évi törvények által megszüntetett urbéri kapcsolatból fenmaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről; az ezt kiegészítő 1877. évi XII. t.-c.; az 1871. évi XLIV. t.-c. az irtványokról. A szőllőbirtok tehermentesítése az 1868. évi XXIX. t.-c. szerint a szőllőbirtokosok által fizetendő megváltás, de a megváltás könnyítésére országos közvetítés segélye mellett történt. L. még Urbér.
(globus), l. Földgömb.
(növ.), Barra szerint Pimpinella; l. Rákfarkfü és Csabaire.
1. F. (Marienburg, Feldiora), nagyközség Brassó vmegye alvidéki j.-ban, (1891) 2212 oláh és német lak., a járási szolgabirói hivatal székhelye, vasuti állomással, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral, földmives iskolával. F. várát a II. Endre idejében a Barcaságra telepített lovagrend alapította 1222. F. 1427. már mezőváros volt. 1529 junius 22-én itt verte meg Péter moldvai vajda Gerenci Miklós püspök, Pempflinger Márk szász ispán, Török Bálint és Majláth István seregét. 1612 okt. 16. itt esett el Weiss Mihály brassói királybiró Báthory Gábor ellen vivott csatájában. 1848 nov. 29. a székelyek Gábor Áron vezetése alatt itt vivták első csatájukat. V. ö. Orbán Balázs, A Székelyföld leirása, VI. köt. - 2. Duna-F., l. Duna-Földvár. - 3. Puszta-F., nagyközség Békés vármegye orosházi járásában, (1891) 2510 magyar lak., vasuti állomással, gőzmalommal. - 4. Tisza-F. (Bács-F.), nagyközség Bács-Bodrog vármegye ó-becsei j.-ban, (1891) 1052 házzal és 5716 lak. (közte 3228 magyar s 2406 szerb), posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral. - 5. Tisza-F., nagyközség Jász-N.-Kun-Szolnok vmegye tiszai alsó j.-ban, (1891) 1389 házzal és 7752 magyar lak., a járási szolgabirói hivatal székhelye, ipartestülettel, iparos iskolával, vasuti állomással, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral.
1. József, ref. lelkész, szül. Monoron 1766 febr. 17., megh. Debrecenben 1830 máj. 19. Iskoláit Nagykőrösön és Debrecenben végezte, hol 1793 március 17-től szept. 21-ig főiskolai szenior volt. Ekkor külföldre ment s miután az erlangeni és göttingai egyetemeken két évet töltött, 1796 elején debreceni lelkész lett. Itt 1809. egyházmegyei jegyzővé, 1813. esperessé, 1822. egyházkerületi főjegyzővé választatott. Ez utóbbi hivatalt azonban nem fogadta el, sőt 1826. az esperességről is lemondott. Nagyhirü, jeles egyházi szónok volt, ki a prédikáció-irás terén is szép sikereket aratott, de irodalmi működésének legmaradandóbb eredménye a Szent Isten noha néked kezdetü örökszép éneke, mely német, tót és szerb nyelvre is le van fordítva. Nehány alkalmi beszédén kivül következő beszédgyüjteményei jelentek meg: Halotti prédikációk (Debrecen 1832, uj kiadás u. ott 1847); Közönséges prédikációk (I-II. köt., u. ott 1832-1834).
2. F. László, reform. lelkész és egyházi iró, szül. Kun-Szt.-Miklóson 1835 jun. 24., a gimnáziumi 6 osztályt itt, a 7-8. osztályt N.-Kőrösön, a teologiai tanfolyamot Kecskeméten végezte, ezután (1857) Lovasberénybe ment két évre akad. rektornak; a papivizsgáknak 1860. és 1861-ben letétele után több helyütt volt segéd s helyettes, 1881 óta pedig Vác-Hartyánban rendes lelkész. A hatvanas évek közepe óta számos cikke, értekezése, egyházi beszéde jelent meg a különféle politikai, szépirodalmi s egyházi lapokban s folyóiratokban, de nagyobb figyelmet a kilencvenes években készült egyháztörténelmi dolgozataival keltett. A protestáns irod. társaság száz frttal jutalmazta 1893. Szegedi Kiss István tul a tiszai reformátorkodása c. pályamunkáját; kiadásra várnak a következő művei: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez; továbbá Szegedi Kiss István dunántuli működése és Baranya reformációja; Szegedi Kiss István működése az Alsó-Duna mellékén s ennek reformációja.