l. Királyi ügyészség.
l. Vad.
a legmagasabb rangu vadászhivatalnok.
a katonaságnál a vadász-csapatok azon altisztjei, akik a hadapród-tiszthelyettesek és a segédorvos-helyettesek alattosai s a szakaszvezetők, alvadászok és tizedesek stb.-eknek fölebbvalói, azaz őrmesterek.
l. Város.
1877. évben alakult Budapesten. Célja: közérdekü, különösen pedig a fővárosra vonatkozó társadalmi, közgazdasági vagy községi, továbbá a főváros törvényhatósági bizottságának tárgyalása alá kerülő kérdéseket vitatni és azok megoldását, illetőleg közhasznu reformok és intézmények életbeléptetését előmozdítani. Ezen cél elérésére az egylet eszmecserék, vitatkozások és indítványok tétele utján törekszik. Megállapodásainak érvényesítése céljából szükséges lépések megtételére egyes tagjainak megbizatásokat ad, ezek azután társadalmi uton is igyekszenek a határozatoknak érvényt szerezni. Tagja bárki lehet, de tényleg főleg a fő- és székváros törvényhatóságának bizottsági tagjai vesznek részt a tanácskozásokban. Az egyesület ügyeit intézik: az elnök, jelenleg Kamermayer Károly, 2 alelnök és 24 tagból álló választmány, továbbá a szükséghez mért, időszakonként tartott értekezletek. Az évi tagsági dij 2 frt. Minden tag az egyesületből bármikor szabadon kiléphet. A jótékonyság terén is működik és a fővárosi jótékony és kulturegyletek többször élvezték adományait.
Szépirodalmi napi közlöny. Tóth Kálmán alapította 1864 jan. 1-én és Emich Gusztáv adta ki; 1867 április 1. Vadnai Károly vette át a szerkesztést, ki 1892 végeig állott a lap élén; ő utána pedig 1893. Szana Tamás lett a lap szerkesztője. Kiadótulajdonos az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársaság.
l. Államrendőrség.
1879. évi április 24. ő felségeik ezüst menyegzője alkalmából alakult. Cél gyanánt tüzte ki magának azon árva és szegény gyermekeket, kiket a végzet mostohasága különben részint az elzüllés örvényébe sodort, részint pedig a nyomor áldozata gyanánt elpusztított volna, kiragadni a nyomor posványából és őket megmenteni önmaguknak, szüleiknek és a társadalomnak. Az emberbaráti érzelmekből keletkezett egyletnek Akácfa-utca 32. sz. a. van helyisége, melyben évente 250 3-6 éves gyermek nyer gyöngéd bánásmódban nevelést, szórakozást, étkezést, szóval minden testi és lelki ellátást. 14 év alatti 3000 gyermek nyert a helyiségben odaadó és igazi szeretetteljes ápolást. Azon gyermekek között, akik az egylet védelme alatt vannak, a halálozási arány csupán 1/2-l %-ot tesz ki, holott hazánkban a gyermekhalandóság 35-40 %-ra rug. Az egyesület évenkint Rózsa-ünnepélyt rendez és egy uj menház létesítésén fáradozik. Az egylet élén állanak: Nikolics Fedor b.-né, Grósz Sándor dr. elnökök, Schönfeld Hermanné alelnöknő és Csillag Máté titkár. Az egyesület vagyona 45000 frt értéket képviselő, tisztán a gyermekek céljaira használt épületből és 15000 frt készpénzből áll.
v. kalap, a heraldikában a cimertulajdonos állását v. rangját jelzi, épp ugy, mint a korona. A cimereknél a sisak helyét foglalja el. Két osztályba sorozhatók, u. m. világi és egyházi osztály. Az elsőbe tartoznak a választó-fejedelmek, hercegek stb. által, a másodikba a magasabb klerus által viselt F.-ek. A hercegi F. eredetileg hermelinhajtókás F., mely ivforma v. csipkézett tetejü. Később a F.-et gyönggyel ékített pántok vették körül és pedig a választó-fejedelmek F.-e előről látható öt (körben összesen 8) pántot kapott, tetején a birodalmi almával, mely a régebben használt hermelinfarkot helyettesítette (1. ábra)
[ÁBRA] 1. ábra. Választó-fejedelmi föveg. 2. ábra. Hercegi föveg. 3. ábra. Velencei doge-föveg.
A hercegi F. négypántu, előlről három látható (2-ik ábra). A hercegi koronával szemben a hermelin hajtókát gyakran egy koronakarika pótolja öt levélforma diszítménnyel és ugyanannyi pánttal. A világiak fövegéhez tartozik még a velencei dogek fövege, mely selyembrokátból készült halászsipka formáju F. (3.ábra). Alul egy nyitott korona látható, maga a F. egy gyöngyökkel ékített szalaggal van ferde irányban körülövezve.
[ÁBRA] 4. ábra. Pápai tiara.
Az egyházi F.-ek között első a pápai tiara, egy magas, fehér, a középen vastagodó gömbölyü F. (4. ábra), melyet a XIV. sz. óta három koronagyürü övez; alul, közepén és csúcsán, hol a birodalmi alma van elhelyezve. A püspöksüveg (infula, mitra) az érsekek, püspökök, infulás prépostok és apátok F.-re. Áll egy két hegyben végződő hajóalaku F.-ből (5. ábra), mely a régi korban háromszög alaku és alacsony, később magasabb és közepén szélesebb formáju volt.
[ÁBRA] 5. ábra. Püspöki föveg.
Közepén és a széleken széles paszománnyal van ellátva, drágakő és gyöngyökkel ékítve. Hátul két rojtban végződő szalag csüng le. Ide sorolhatók még az egyházi személyek cimereit koszoruzó kalapok. Ezek alacsony, széles, egyenesen álló karimáju kalapok. Két oldalról a karimán zsinórzat vonul keresztül, melyek összebogozva, bojtokban végződnek, melyek egymás alatt sorban vannak elhelyezve. A kalap és bojtok szine és száma mutatja az illető egyházi személy méltóságát. A bibornok kalapja vörös, mindkét oldalon öt sorban elhelyezett 15 vörös bojttal: 1. 2. 3. 4. 5. (l. a 6. ábra).
[ÁBRA] 6. ábra. Bibornoki kalap.
Az érseki kalap zöld, 10 bojttal mindkét felén 1. 2. 3. 4. A püspök kalapja szintén zöld, hat-hat bojttal 1. 2. 3. A pápai protonotariusoké végre feketeszinü, három-három bojttal 1. 2. Oly egyházi személyeknél, kik hercegi, grófi v. bárói ranggal birnak, a méltóságuknak megfelelő kalap, az őket megillető korona fölött lebegve ábrázoltatik.