Lajos, a bécsi opera első ballet-táncosa, szül. Burnay-ben 1832., Saint-Leon iskolájából azonnal a párisi nagy operához került, hol 1850. táncolt legelőször. 1854. a bécsi operához szerződtették és ennek 40 év óta állandóan elsőrangu tagja. 1894 jan. 5. ülte meg 40 éves jubilumát. De nemcsak mint táncos és nevezetesen mint mimikus, hanem mint balletszerző is ismeretes. Tőle származnak nevezetesen a Saltarella, Margot és Versaillesben c. balletek. Leghiresebb műve azonban a Gaul társaságában irt Bécsi keringő, melyet nálunk is nagy sikerrel előadtak. Említésre méltó, hogy F.-nak üzlete is van, melyben francia disztárgyakat árusít el. Mint művész a bécsiek és különösen az udvar kegyence, több rendjellel dicsekszik és azonfelül a balletiskola vezetője.
Raul, francia publicista, szül. Senlisben 1840. 1881. lett ismertté Le péril national c. munkája által, melyben a modern hadviselésről irt igen avatott tollal. Ezt követték: Le manuel du petit démagogue (1883); La question du latin. (E művét Trefort Ágoston volt miniszter megbizásából: A latin nyelv kérdése cimen magyarra is lefordították, Budapest 1886). Pedagogiai körökben nagy hatást tett. Mes tiroirs (különféle cikkek gyüjteménye 1886). Dolgozik a Revue bleu, a Nouvelle Revue és a France c. folyóiratokba és lapokban.
Angliában a Fellow of the Royal Astronomical Society (azaz a Királyi Asztronomiai Társaság tagja) rövidítése.
növénynevek mellett Fraser János, skót utazó (1750-1811) nevének rövidítése. Amerikában sok növényt gyüjtött.
város Róma olasz tartományban, Rómától 20 km.-nyire az Albán-hegyek lábánál, szép környéken, egy egykori kráter meredek falánál, (1881) 7510 lak., két nagy templommal és számos villával, melyek közt az Aldobrandini, a Piccolomini, a Tusculana és Torlonia-villa a jelentékenyebbek. F. a régi római Tusculum helyén áll, a melyből egy szinház falai és egyéb romok máig is fenmaradtak. A középkor elején a hatalmas tusculumi grófoknak volt birtoka. 1191. a rómaiak elfoglalták és feldulták. Azóta Róma sorsában osztozott.
a La Plata-államok folyadékmértéke, a. m. 2 medio = 4 cuarto = 2 3/8 literrel.
(ejtsd: frézr), Brit-Kolumbia legnagyobb folyója É.-Amerikában. A Rocky Mountainsban a Yellow Head nevü tóból ered és már 40-50 m. széles, midőn a Moose-tóba ömlik; ennek elhagyása után nyugatnak fordul és igen érdekes canonokban folytatja utját, 5-6 m. magas vizesést alkot és ÉNy-nak fordul; miután a Bear-river és egy másik F. vizeit felvette, hirtelen D-nek kanyarodik; fölveszi a Willow-rivert, a Necsakot, a Black-rivert, a Quesnelt és ezután a legnagyobb mellékvizét, a Thompsont. Yalenál hajózhatóvá válik. Hopenál irányát még egyszer megváltoztatja és Ny-i folyásuvá lesz; fölveszi még a Harrisont és a Pittet és azután több águ torkolatban a Vancouver-szigetekkel szemben a György-szorosba szakad. Hosszu kanyarulatait is beleszámítva 1250-1300 km., ámbár egyenes vonalban nem több, mint 500 km. Leghiresebb canonja a Great- és Little-canon Lytton és Yale közt, amelyekben vize óránkint 25-32 km.-nyi sebességgel folyik. Vizéből több helyen aranyat mosnak.
Sándor Campbell, angol filozofus, szül. Ardchattanban (Skócia) 1819. Edinburgban filozofiát tanult és 1850-57. szerkesztette a North British Review-t; az ezen folyóiratban megjelent cikkeit összegyüjtve Essays in philosophy c. alatt adta ki (Edinb. 1856). 1856. Edinburgban a logika és metafizika tanára lett. Filozofiai nézeteiben Berkeley követője. Nézőpontját Rational philosophy c. munkájában fejtette ki. Egyéb munkái: The works of Bishop Berkeley, with dissertations and annotations (London 1871); Selections from Berkeley (Oxf. 1866); Philosophical Classics (1881); Essay concerning human understanding (1890).
(ejtsd: frézbörg), a Fok-gyarmat Midland tartományának egyik kerülete, 25769 km2 területtel, (1891) 6905 lak., akik közt 3521 fehér ember van, a többiek busmannok és négerek, a Roggeweld és Nieuwevedtól É-ra az Orangeig terjed. É-i fele, a Trekved egészen kopár és puszta, csak D-i részében vannak az állattenyésztésre, a Roggeweld lábánál pedig a földművelésre is alkalmas helyek; itt van a székhelye F. falu is, (1891) 574 lak.
(ejtsd: frézbörr), kikö
tő város Aberdeen skót grófságban, 45 km.-nyire Aberdeentől, a Kinnaird-fok közelében, (1891) 6583 lak., ásványvizforrással, vasércbányával, hajókészítéssel és nagy heringhalászattal; mintegy 1000 bárka foglalkozik vele.