(csehül: Hluboka), a Schwarzenberg hercegek nagy kastélya Budweis csehországi kerületi kapitányságban, Podhrad (l. o.) község mellett. A kastély a windsori kastély mintájára, 1840-47. meredek sziklán épült, 140 pompás teremmel, amelyekben jelentékeny könyvtárt, értékes festményeket (Hamiltontől, van Dycktól, Makarttól stb.) őriznek; a kastélyt gyönyörü ültetvények fogják körül, amelyekben állatkert is van.
város Königsberg porosz kerületben, 11 km.-nyire Braunsbergtől a Friss-Haff mellett, a Baude-csatorna torkolatánál, az ermelandi püspök székhelye; (1890) 2458 lak., halászattal, malmokkal és sörfőzéssel. A 25 m. magas Dom-hegyen épült (1329-88) a püspöki székesegyház, amelyben el van temetve az 1543. ehunyt Coppernicus csillagász.
állatnevek mellett Frauenfeld György lovag, osztrák zoologus nevének rövidítése.
Thurgau svájci kanton fővárosa, 25 km-nyire Konstanztól a Murg partján, közel annak a Thurba való torkollásához, vasut mellett, 419 m. magasban, gyümölcsösökkel, rétekkel és szőllőkkel takart domblejtők közt, (1888) 6087 lak., pamut- és selyemiparral, cipőgyártással, vasöntőkkel, fegyver- és gépgyártással. 1513. épült városházzal; a X. sz.-ból való és a Kyburg grófok korából eredő kastéllyal; nagy kaszárnyával és fegyvertárral; ipar- és kereskedelmi iskolával. F.-ról mint városról a történelmi emlékek 1255. szólanak először. A Kyburg grófok birtokából 1264. került a Habsburgokhoz; 1460. a svájci szövetségesek foglalták el. 1803 óta Thurgau kanton fővárosa.
családi néven Meissen Henrik, mesterdalnok, szül. Mainzban 1270., megh. u. o. 1318. Nevét onnan szerezte, mert a Frau szót védelmezte a Weib helyett Regenbogen ellen. Mainzban emléket állítottak neki 1783. Költeményei inkább tudákosak, mint költői értéküek. V. ö. Börckel, F. Sein Leben und Dichten (2. kiad., Mainz 1881)
Gyula Keresztély Márton, német filozofus, szül. Bojanovában, Posenben 1813 ápr. 17., megh. Berlinben 1879 jan. 13. Berlinben 1833. előbb teologiát, majd filozofiát hallgatott. 1841-44. a berlini orosz követnél, majd 1846-ig Sayn-Wittgenstein hercegnél Vilnában, házitanító. 1846-7. Németországban utazván, megismerkedett Frankfurtban Schopenhauerrel, aki őt személyesen beavatta a maga rendszerébe, melynek F. csakhamar legelső s végig legmozgékonyabb hive és apostola volt. Korábbi művei: Die Freiheit d. Menschen u. d. Persönlichkeit Gottes (Berl. 1838); Die Menschwerdung Gottes nach ihrer Möglichkeit, Wirklichkeit u. Nothwendigkeit (u. o. 1839); Studien und Kritiken z. Theologie u. Philos. (u. o. 1840); Schelling's Vorlesungen in Berlin (u. o. 1842), melyben élesen kel ki Schopenhauer rendszere ellen, a hegeli tanok alapján, melyekhez akkoriban szított. Uj álláspontját az Aesthetische Fragen (Dessau 1853) c. művében foglalja el, melyben Schopenhauer esztetikáját magyarázza, ezt követte Briefe über die Schopenhauer'sche Philos. (Lipcse 1854), mely e rendszer népszerüsítésének első számottevő és sikeres kisérlete. Egyéb művei: Die Naturwissenschaft in ihrem Einfluss auf Poesie, Religion, Moral u. Philos. (u. o. 1855); Der Materialismus (u. o. 1856); Briefe über d. natürliche Relig. (u. o. 1858); Das sittliche Leben. Etische Studien (u. o. 1866); Blicke in d. intell., physische u. moralische Welt (u. o. 1869). Az 1876. megjelent Neue Briefe über d. Schopenhauer'sche Philos.-ban tovább akarja fejteni mestere tanait; az etikában lényegesen eltér tőle s a rendszeres pesszimizmus tanának sem hódol. Schopenhauer halála (1860) óta ő lett a hires filozofus műveinek kiadója (Schopenhauer művei kiadásának jogát végrendeletileg ő rá hagyta) s összes munkáinak teljes első kiadását is az ő kezétől birjuk (6 köt. Lipcse 1873-74., azóta még kétszer). Grisebach ujabb kiadása azonban mind pontosság, mind teljesség tekintetében magasan fölötte áll F. kiadásainak. Igen elterjedtek végül tőle A. Schopenhauer, Lichtstrahlen aus dessen Werken (5. kiad. 1885), A. Schopenhauer, Von ihm, über ihn. (E. O. Lindnerrel együtt), 1863. végül Schopenhauer-Lexikon 2 köt. Lipcse 1871.
József, német fizikus, szül. Straubingban 1787 márc. 6., megh. Münchenben 1826 jun. 7. Üveges fia volt. Mint üvegcsiszoló Reichenbach, Utzschneider és Liebherr matematikai intézetébe jutott, később részese volt az optikai intézetnek, melyet Reichenbach és Utzschneider Benedictbeurenben alapítottak. 1818. igazgatója lett ezen intézetnek, melyet 1823. Münchenbe tettek át. Életének vége felé a müncheni tudományos akadémia tagja és fizikai kabinetjének őre lett. F. önállóan fölfedezte azon sötét vonalakat, melyek a Nap spektrumában láthatók és melyeket már 1802. Wollaston is észrevett. Ezeket közelebbről megvizsgálta F. és kutatásainak eredményét, Bestimmung des Brechungs- und des Farbenzerstreuungs-Vermögens verschiedener Glasarten, in Bezug auf die Vervollkommungschromatischer Fernröhre. (Denkschriften der Münchner Akad. Band V. 1814 bis 1815) cimü értekezésében irta le. F. egy teodolit segítségével több mint 500 vonal fekvését határozta meg. Ezen vonalakat róla F.-féle vonalaknak nevezzük; magyarázatukat csak sokkal később adta meg Kirchoff. F. volt az első, aki szilárd és folyékony testek fénytörő képességére nézve pontos méréseket tett. Ő fedezte fel a szem kromatikus aberrációját. F. vizsgálta meg először az elektromos szikra spektrumát és azt találta, hogy az nem folytonos, hanem csak szines sávokból áll. F. 1811 óta mikroszkópok szerkesztésével foglalkozott. Fontos csillagászati mérőeszközt szerkesztett, melyet heliometernek nevezett. Ez a készülék az égitestek átmérőjének pontos mérését engedi, azáltal, hogy egy teleszkóp tárgy lencséje két egymáshoz mikrometrikusan eltolható félből áll, melyek által előállított két optikai képet egymással érintkezésbe hozni s ezáltal a képek átmérőjét pontosan meghatározni lehet. F. már a bolygók és állócsillagok szinképét is tanulmányozta és már némileg sejtette a szinkép-vizsgálat nagy fontosságát. A fény elhajlását uj módszer szerint vizsgálta; a teleszkóp tárgylencséje elé finom rácsot tett, melyen egy hüvelyknyi szélességre 10000 párhuzamos vonal esett. Ezt a diffrakció-rácsot külön e célra szerkesztett osztógéppel csinálta. Ezen elhajlási tünemények egyszersmind a fényhullám-hosszuság meghatározására szolgáltatják a legpontosabb módszert. A legnagyobb teleszkóp, melyet szerkesztett, volt a Dorpat számára készített 9 hüvelykes, 160 hüvelyk hosszu dioptrikus teleszkóp, mely igen szellemesen szerkesztett parallaktikus gépezettel és mikrométer készülékkel van felszerelve. F. életét leirta Utzschneider az Astron. Nachrichten c. folyóirat 5. kötetében, Merz a Verhandlungen des Historischen Vereins f. Niedern-Bayern (1866), Jolly 1866., azonkivül még Voit és Bauernfeind tartottak beszédeket felőle. Szobra Münchenben áll.
Igy nevezik azon sötét vonalakat, melyek a nap szinképében észlelhetők. Az első, ki ezen sötét vonalakat észrevette, Wollaston volt (1802). Nagyobb számban észlelte azokat Fraunhofer (1814); a nap szinképének rajzában, melyet készített; mintegy 350 ily sötét vonal van feltüntetve. A főbb vonalakat a latin abécé nagy és kis betüivel jelölte meg. Ezen jelölés még ma is használatos. Fraunhofer a csillagok szinképében is hasonló sötét vonalakat észlelt, miből azt következtette, hogy eredetök a Napban és nem a Föld légkörében keresendő. Fraunhofer után sokat foglalkoztak a F. eredetével. Brewster mintegy 3000 sötét vonalnak helyzetét határozta. Egynéhánynak földi eredetét biztosan kimutatta, miből azt következtette, hogy valamennyi földi eredetü. Eredetüket teljesen csak Kirchoff és Bunsen tisztázták; kimutatták, hogy a Nap fotoszferája az ezen vonalaknak megfelelő sugarakat elnyeli; ezen sugarak tehát a Nap fényében hiányozván, helyettük a szinképben sötét vonalnak kell fellépnie. Kirchoff maga Hofmann Károly hazánkfia segítségével a szinképnek pontos rajzát készítette el. Utána legrészletesebb az Angström-féle atlasz, a megfelelő hullámhosszak pontos értékével. Ezen munkák csak a látható szinképben fellépő F.-féle vonalakat tárgyalják. Hasonló vonalak azonban az ultraviola és infravörös szinképben is fellépnek, amint azt Mascart, Draper, Cornu ill. Abney gondos méréseiből kitünt. A legtökéletesebb atlaszt az egész szinképre Rowland készítette. Konkav rácsa segítségével (1887). A fotografált szinkép hossza közel 12 m. és 300 mm.-től 700 mm.-ig is terjed.
(lat.) a. m. csalás; továbbá jogellenes, bünös szándék, ily értelemben a. m. dolus, ellentétben a gondolatlansággal (culpa); innen in fraudem legis; in fraudem creditorum a. m. a törvénynek, a hitelezőknek kijátszása céljából. - F. pia a. m. tévedésbeejtés jóakaró célzattal.
(lengy. Wschowa), az ugyanily nevü járás székhelye Posen porosz kerületben, 25 km.-nyire Glogautól, vasut mellett, (1890) 6873 lakossal, szélmalmokkal és cukorgyártással. Itt győzték le 1706 febr. 13 a Renskiöld vezérlete alatt álló svédek a Schulenburg parancsnoksága alatt álló orosz és szász hadakat.