Angliában a Fellow of the Royal College of Surgeon (a királyi kirurgiai kollegium tagja) rövidítése.
falu Köln porosz kerületben, 11 km.-nyire Kölntől, a Ville-fensik K-i lejtőjén, (1890) 4361 lak., agyag-, szén- és homokbányákkal, jelentékeny agyagiparral. A XV. és a XVI. században sárgabarna cserépedényt, kivált korsókat készítettek, melyeket azelőtt kölni vagy flandriai korsóknak volt szokás nevezni. E korsók rendesen domboru diszítményüek.
János, technologiai iró, szül. Pesten 1841 máj. 1., előbb tanítói pályára készült s hat évig mint tanító működött Pesten, majd reáltudományokra adta magát, s 1864. alreáliskolai képesítést nyert. Később hirlapiró lett, s 1866-tól kezdve a Honnak lett munkatársa, aztán pedig segédszerkesztője. 1882. a kereskedelmi minisztériumba nevezték ki a szabadalmi levéltárhoz levéltárnokká, 1892. pedig könyv- és térképtári igazgatóvá. Hirlapirói pályáján kezdette gyüjteni a mesterségek műnyelvének anyagát, melyet a 4 kötetes Találmányok könyvében (1877-1880) értékesített. E munka a magyar iparnak megvetette műnyelvét, melyért a magy. tudom. akadémia 1882. a nyelvtudományi bizottság segédtagjává s 1886. ugyan e bizottság kültagjává választotta s egyuttal megbizta a Mester-Szótár megirásával, melyen jelenleg is dolgozik. Másik nagyobb munkája a Mesterségek könyvtára (I. Butorasztalosság, II. Épületasztalosság, III. Kádárság), mely 3 kötet e mesterségek teljes műnyelvét öleli föl s mely munkáját az 1881. szegedi kiállítás arany-oklevéllel tüntette ki. Jelenleg már 12. évében szerkeszti a Találmányok Leirása c. havi folyóiratot, mely tárháza a tősgyökeres magyar műszavaknak, melyeknek hivatott s szerencsés művelőjének mondható. Lexikonunknak is e tekintetben munkatársa.
E névvel illeti a történetiró Freher (a legelső kiadó, 1613 óta) egy meglehetős bő terjedelmü, kéziratban reánk maradt világtörténeti és frank történeti latin műnek szerzőjét. A krónika a világ teremtésével kezdi elbeszélését, mely 642-ig terjed. Ujabban kimutatta Krusch német tudós, hogy egy F. nevü iró nem létezett és hogy az u. n. F.-féle krónika három iró által készült kompiláció, kiknek neveit azonban homály borítja. Maga a krómika Avenches nevü burgundiai városkában készült. A kompiláció nyelvezete és szerkezete egyaránt barbár; mindazonáltal a munka utolsó részei a merovingi korszakra nézve fontosak. A régibb kiadásoktól eltekinthetünk és kizárólag Krusch kiadására utalunk, melyhez előszót is csatolt. (Fredegarii et aliorum chronica, a Mon. Germaniae: Scriptores rerum Merovingicarum II. kötetében. Hannover 1888). Németre Abel nyomán Wattenbach ford. ujabban (3. kiad. 1888). A franciák közül Monod foglalkozott ujabban F.-ral: Etudes critiques sur les sources de l'histoire Mérovingienne. II. köt. Le compilation dite de F. Texte. (Páris 1889). V. ö. Krusch megjegyzéseit Wattenbach, Deutschlands Geschichtsquellen des Mittelalters c. művének 5. kiadásában (1889).
a kegyetlenkedéseiről hirhedt frank királynő, Chilperich Neustria királyának kedvese. Ugyan a király 567. eltaszította magától s elvette Galsvintát, Atanagild nyugoti gót királynak szép, erényes és kincses leányát; nemsokára azonban megujította viszonyát F.-val, kinek ösztönzésére Galsvintát megfojtatta s F.-t választotta hitvesül. Megcsalta férjét, sőt közhiedelem szerint 584-ben közreműködött annak megöletésében. Neustria trónja ekkor F.-nak 4 hónapos fiára, II. Chlotar-ra szállott, miután F. esküvel fogadta, hogy e csecsemő csakugyan Chilperich fia. A gyámságot s az uralkodást eleinte Guntram, Burgundia királya, F. sógora, később azonban F. maga vitte. Megh. 597. Az országot nagy zavarban hagyta fiára. V. ö. Kurth, La reine Brunehaut. (Revue des questions historiques. 1891. 5ö. köt.)
János (máskép Vredemann és Vries), németalföldi festő, szül. Leeuwardenben 1527., megh. 1604 után. Nagyon mozgalmas életet élt, s hol flamand, hol német városokban dolgozott. A legrégibb építészeti festőnek őt tartják, de csak kevés képet ismernek tőle; ezek közt legkiválóbb több allegorikus festmény a danzigi városház termében. Fenmaradt tőle több rajz, rézmetszet és illusztráció. Mint teoretikus irt egy építéstant (1577) és egy perspektiva-tant (1604).
a XVIII. sz. elején V. Frigyes által épített kastély, a dán királyi család ősi lakóhelye, szép park közepén, 8 km.-nyire Frederiksborgtól (l. o.). A parkot szép fák és Wiedewelttől mintázott számos szobor ékesítik.
Berta (családi nevén Heyn), német regényirónő (álnevén Golo Raimund), szül. Hannoverben 1825., megh. Koblenzben 1882 okt. 5. 1847. férjhez ment F. Eduard udvari festőhöz és szerkesztőhöz. Szerette tárgyait a modern életből venni. Első regénye Zwei Bräute, 1856. jelent meg, ezt követték: Bürgerlich Blut (1859); Ein hartes Herz (1859); Durch zwei Menschenalter (1862); Schloss Elkrath (1865); Zweimal vermählt (1867); Verwaist (1876); Mein ist die Rache (1878); Ein neues Geschlecht (1878); Gesucht und gefunden (1880); Bauernleben (1880); Von Hand zu Hand (1882). Novellái összegyüjtve Novellen cimmel jelentek meg (Hannover 1857-60, 11 kötet).
kikötő-város Jylland (Jütland), a dán félsziget D-i részén, 22 km.-nyire Veiletől, a Kis-Belt É-i bejáratánál, vasut mellett, (1890) 10044 lak., nagy dohánygyárakkal; élénk kereskedéssel. 1892. kikötőjében 824 hajó fordult meg. Egykor fontos erődítményei el vannak hanyagolva. Szép emlékszobra egy dán katonát ábrázoló bronz-szobor, amelyet az 1849. győzelem emlékére állítottak fel. F. a 30 éves háboruban keletkezett. 1657 okt. 24. erődítményeit a svédek foglalták el. 1848 máj. 3. a poroszok bevették a várat, de a dánok megint visszavették, s amint Bonin csapatjaival az erődítményeket ujra ostrom alá fogta, a dánok 1849 jul. 6. kirohantak, az ostromlókat teljesen megverték s összes ágyuikat zsákmányul ejtették. Az 1864-iki háboru alkalmából ujra megerősítették F.-t. Márc. 20. és 21. a szövetségesek lőtték a várat, mire a dánok, nem várva be a csatát, az erődítményeket kiürítették.
1. county Maryland É.-amerikai államban, 1990 km2 területtel, 48960 lak., F. székhellyel. - 2. County Virginia É.-amerikai államban, 979 km2 területtel, 16870 lak., Winchester székhellyel. - 3. F. v. F.-city, az ugyanily nevü county székhelye Maryland államban, 75 km.-nyire Baltimoretól, a Monocacytól, a Potomac mellékvizétől öntözött szép sikságon, vasut mellett, (1890) 8193 lak., élénk gabonakereskedéssel, egy állami siketnéma intézettel.