(ejtsd: friborn), county Minnesota É.-amerikai államban, 2073 km2 területtel, 19480 lak., Albert Lea székhellyel.
l. Skót szabadegyház.
Vilmos Adolf Ihno, a német tengerészeti intézet (Seewarte) alapítója, szül. 1823. Fritzlandon, megh. Bonnban 1894. jan. 11. Miután Bonnban és Göttingában reál-tárgyakat tanult, az elsfeth-i tengerészeti iskolának lett rektora, 1867-től pedig 1874-ig a hamburgi észak-német (későbben «német») tengerészeti intézetnek volt vezérigazgatója. Nagy érdemeket szerzett az oceanográfia, meteorologia és forgalmi statisztika terén. 1871. a német birodalmi gyülésnek is tagja volt, ahol a szabadelvü párttal szavazott. 1877. nyugalomba vonult Bonnba. Művei közül a Handbuch für Nautik, Mittheilungen d. deutsch. Seewarte és Reisbilder aus Afrika említendő; irt azonfelül az I. német sarki expedicióról, és 1870 óta a Hansa c. tengerészeti szaklapot szerkesztette. Kiadta továbbá Johnston Afrika-utazónak: Der Kongo, Thomson utazónak: Durch Massailand és Farini utazónak: Durch die Kalahari-Wüste c. művét.
(ang., ejtsd: frihold), a szabad paraszt birtok Angliában, szemben a copyholddal, az urbéri birtokkal. Freeholder, szabad paraszt, ki, ha földjáradéka 40 Ł, esküdtszéki szolgálatot teljesít és a parlamenti választásoknál szavazati joga van.
(ejtsd: frimen) Eduard Ágoston, angol történetiró, született Harborneban 1823., meghalt utazás közben, himlőbetegségben a spanyolországi Alicanteban 1892 márc. 16. Az ujabbkori angol történetirásnak egyik legkiválóbb, tipikus képviselőjét vesztettük benne, ki dacára annak, hogy nagyon is büszke önérzettel vallotta magát angolnak, egyetlen egy versenytársa által sem felülmult mértékben ismerte az egyetemes történelmet és az ókori históriában épp oly jártassággal dicsekedett, mint az ujabb korszakokban. Művei rendszerint nagyszabásu, mély felfogásról tanuskodnak; a döntő mozzanatokat biztos kézzel tudja kiemelni; stilusa, bár nem mindenkor előkelő, eléggé meleg, sőt olykor pongyola és ötletes, de mindenütt világos. Sokat foglalkozott a politikával és az ujabb angol historikusok közül neki volt legtöbb érzéke a külföldi politika problémái iránt. Az angol politika terén a whig párthoz csatlakozott. Munkái: A history of architecture (London 1849); An essay on window tracery (1850); The architecture of Landraff cathedral (1850); The history and conquestes of the Saracens (1856) (ezt a krimi háboru alkalmával irta); A history of the federal government (1863, e befejezetlen munkát az északamerikai polgárháboru hatása alatt irta); History of the Norman conquest of England, its causes and its results (F. főmunkája, 6 köt., 1867-79); Old English history (1869); History of the cathedral church of Wels (1870); Growth of the English constitution (1872); General sketch of European history (1872); Comparative politics (1873); Historical and architectural sketches chiefly Italian (1876); apróbb cikkeit Historical essays c. alatt négy szakaszban gyüjtötte össze (1872-92). A keleti kérdésre vonatkozólag török-barát irányban irt s ezen iratait The Ottoman power in Europe, its nature, its growth and its decline c. könyvben állította össze (1877). 1880. az adriai tenger keleti partjait utazta be s irta Sketches from the subject and neigh bour lands of Venice (1881) c. munkáját. Ugy politikai, mind történelmi-földrajzi szempontból igen becses munkája: The historical geography of Europe (1881; 1881), valamint The reign of William Rufus and the accession of Henry I. (Oxf. 1882). 1882. Északamerikában tört. felolvasásokat tartott, melyek Lectures to American audience (Lond. 1882) c. alatt jelentek meg. 1884. Oxfordban a történelem tanára lett. Ezután irta még a következő munkákat: Methods of historical study (Oxf. 1886); Chief periods of European history (London 1887); Greater Greece und Greater Britain (1886); Georg Washington (1888) és The history of Sicily from the earliest times (Oxf. 1891-1892, 2 köt.). Kéziratban hátrahagyott művét: Studies on travels: Greece and Italy (2 köt. 1893) leánya adta ki. Magyarul megjelent: Világtörténelem. Angolból átdolgozta Marczali Henrik (Budapest 1875) és Az angol alkotmány fejlődése a legrégibb időktől fogva. Magyarra ford. Kónyi Manó (1893. Olcsó Könyvtár). V. ö. Bryce cikkét az English Hist. Review-ben, 1892; a Sybel-féle Histor. Zeitschrift. 1894, 298-99. l. V. ö. Századok 1894, 151. l. «A történelem tanításának módszerei» c. könyvét lefordította Hegedüs Pál s mutatványokat közölt belőle a Pesti Naplóban (1892, 207-210. sz.).
(ejtsd: frimentl), város Ny.-Ausztrália ausztráliai gyarmatban, 14 km.-nyire Perthtől, a Swan-river torkolatánál, amelyen 300 m. hosszu hid vezet át, (1891) 7077 lak., gyapjukereskedéssel. Kikötője, mivel ki van téve az északi szeleknek, kevés biztonságot nyujt. Közelében Garden-szigeten menedékkikötő, Rottnest-szigeten pedig sófőzők vannak. 1829. Anglia itt vette Ny.-Ausztráliát birtokába.
(ang.) a. m. szabadkőművesség.
(ejtsd: friport), Stephenson county székhelye Illinois északamerikai államban, 170 km.-nyire Chicagótól, a Pecatonico jobb partján, termékeny völgyben, vasut mellett, (1890) 10189 lak., kocsi-, bőr- és sörgyártással.
(ang., ejtsd: friszajlörsz), az Egyesült-Államokban politikai párt, mely 1848. a demokrata-pártból kivált s 1856. a köztársasági párttal egyesült. Követelményeihez tartozott a rabszolgaságnak az uj államokban eltörlése, s szabad - ingyenes - telekátengedés a földmivelők részére.
(ejtsd: friszton), county Texas Észak-amerikai államban, 3110 km2 területtel, 8050 lak., Fairfield székhellyel.