Freetown

(ejtsd: fritánn) v. St.-George, Sierra Leone angol gyarmat fővárosa Afrika Ny-i partján, a Sierra Leone-öböl partján egy domb tetején, 30000 lak., kormányzói épülettel, kaszárnyákkal, anglikán templommal, a wesleyanus hittérítők házával és grammar schoollal, amelyben a Church Missionary-társaság néger-hittérítőket nevel. Freetown és külvárosa, a Kissy-street, amelynek lakói nagyobbára mandingok, igen egészségtelen; benne a halálozás igen nagy azon vizözönszerü esőzések miatt, amelyek ott 9 hónapon át esnek.

Free trade

(angol, ejtsd: fritréd), szabad kereskedelem, vagy tágabb értelemben szabad verseny, a gazdasági szabadság rendszere, amint azt először tudományosan Smith Adam kifejtette. A gazdasági szabadság lényegét a hires mondatban fejezték ki: laissez faire, laissez passer. A F. elvének biztosítására és terjesztésére alakult 1866. Angliában a Cobden Club. F. alatt a védvámirány egy árnyalatát értik, mely a kereskedelem megszorítását más államok hasonló eljárásával indokolja. Free trader, a szabad kereskedelmi rendszer hive.

Fregatta

(ném. Fregatte, ol. fregata, ang. frigate), elől élesre, középen keskeny, főbókonnyal épített, hajdan gyors járatu hadihajó, teljes árbocozattal (mind a három árbocán négy vitorlaruddal, l. Árbocozat képmelléklete) és egy ütegfedélzettel birt. Az ütegfedélzeten kivül a F. hajókon még a fedélzeten is voltak lövegek elhelyezve, ugy hogy régebben egy F. ágyuinak száma 28-60 között váltakozott és az ágyuk számának megfelelőleg könnyü és nehéz F.-kat különböztettek meg. Tekintettel arra, hogy az aránylag sok ágyunak és viitorláknak kezelése a tengeri ütközetben tetemes kézi erőnek kifejtését igényelte, a legénység száma 280-600 ember voilt. A vitorlás hadihajók korszakában a F.-ok voltak a leggyorsabb járatu hajók s mint ilyenek a hajóhad parancsnoksága által leginkább felderítő, megfigyelő szolgálatra, általában cirkáló hajók gyanánt használtattak, a csatasorban azonban az erősebb tüzérséggel felszerelt és nagyobb sorhajókkal nem mérkőzhettek. A gőzerő hajózási célokra való felhasználásának első idejében Angolország volt az első, amely 1828. hadi célokra az első gőzfregattát építette (kerékgőzös), mely hajó azonban már nem volt F.-nak nevezhető, miután az ütegfedélzet a magasra nyuló kerékdobok általkét részre osztatott, és az aránylag magasan fekvő gépnek sulya hiányzott és ehelyett sokkal gyengébb és könnyebb Schooner árbocozattal szereltetett fel. A propeller-csavar feltalálásával a gőzfregatta ugy árbocozatát, mint ütegfedélzetét illetőleg ismét a régi valódi vitorlás F.-hoz hasonlított, melytől csak abban különbözött, hogy a hajó hossza valamivel rövidebb volt, mint a vitorlás F.-ké. A páncélhajók keletkezése óta vértezett F. voltak a tulajdonképeni sik tengeri csatahajók, miután a sorhajókat - mint a magas párkányzatu jármüveket a viz tükre felé eső tulsuly végett - nem volt ajánlatos páncéllemezekkel borítani, habár Angol- és Franciaország részéről e tekintetben is tétettek kisérletek. Az árbocozat minőségére nézve vértes F.-k sem voltak már valódi F.-k, miután teljes árbocozat helyett csak Schooner vagy Bark-árbocozattal szereltettek fel. Az ujabbkori Casematta, Citadella, Reduit és a rekeszrendszer szerint épített hajók készítése és a torpedo feltalálása óta a vértezett F.-k is elvesztették harcértéküket s többé mint csatahajók nem szerepelnek, miután az ujabb ágyuk lövedékeinek ellentállani nem birnak, sőt gyorsaság tekintetében is nagyon hátramaradnak a cirkáló koshajókkal és torpedovadászokkal szemben, miért is a jelenben a felderítő és megfigyelő szolgálatot rendszerint ez utóbbiak végzik.

Fregatta-kapitány

(ném. Fregattenkapitän, ol. capitano di fregata, ang. naval commander ranking with a lieutenant-colonel), haditengerészeti törzstiszt alezredesi rangban és rendszerint hajóparancsnok.

Fregattamadár

(Tachypetes aquila Vieill.), az uszók rendjébe, az evezőlábuak csoportjába és a Tachypetidák családjába tartozó madárfaj. A him feketebarna, feje zöldes és purpurvörös fémfényü, hátán s a szárnyakon szürkés bevonattal; a nőstény világosabb, melle fehér. A csőr tövén kék, középen fehér, vége pedig barna. Lába felül vörös, alul narancssárga. Csőre kétszer olyan hosszu, mint a feje; orrlyukai alig láthatók. Szárnyai és farka nagyon hosszu. Az első evezőtoll a leghosszabb. Hossza 108 cm., szárnyhossza 65 cm., farkhossza 47 cm. A tropikus tengereken él. Kitünő röpülő; óránként 70-100 földrajzi mértföldet is képes megtenni. Halakkal táplálkozik.

Frege

Arnold Valdemár, német konzervativ politikus, született Abtnaundorfban 1846 okt. 30. 1878 óta a német Reichstag tagja, hol a német konzervativ frakcióhoz tartozik. Mint közgazdasági iró is működik. Munkái: Die Pferde- und Rindviehzucht des Grossherzogtums Oldenburg (Lipcse 1878); Die Lohnbewegung der letzen 100 Jahre; Die landwirtschaftlichen Zölle; Ackerbau und Industrie, zwei gleichberechtige Faktoren stb.

Fregellae

tekintélyes volszk város és Kr. e. 326-tól római gyarmat, a régi Latium campaniai szélén, a Liris folyó fő átkelő helyénél, nagy és termékeny terület, gazdag bortermő vidék középpontján, a Gracchusok korában talán második városa Itáliának s szószólója a többi latin gyarmatvárosnak. Midőn Rómában M. Fulvius Flaccus konzulnak a szövetségesek részére polgárjogot kérő indítványa megbukott (125. Kr. e.), F. háborut kezdett Róma ellen, de a lázadást a fregellaei Q. Munitorius Pullus árulása folytán Lucius Opimius prétor gyorsan elfojtotta, a várost jogaitól megfosztotta, faluvá degradálta és falait leromboltatta. Területének egy részén a következő évben (124) Fabrateria gyarmatot alapítottak, a többit az egykori várossal együtt a szomszéd községek közt osztották föl. A város helyén most Ceprano, hegyi vára romjainál pedig Arce község fekszik.

Fregenal

(ejtsd: frechenal) v. F. de la Sierra, járási székhely Badajoz spanyol tartományban, a Sierra Morenaban, (1887) 8824 lak., szept. 21-24-ig tartó nagy állatvásárokkal.

Fregilus

(állat), l. Varjufélék.

Freh

Alfonz, botanikus, szül. Kőszegen 1832 aug. 11., itt végezte iskoláit s 1850. a bencések rendjébe lépett. Tanári pályáját Kőszegen kezdette és folytatta, s 1887. nyugalomba lépvén, most is szülővárosában él. Mint jeles férfiu, csendesen, tudományának és hivatalának élt, két izben irodalmilag is hirt adott magáról, a rend kőszegi gimnáziumának 1875/6 és 1882/3. évi értesítőjében a vidék növényzetét közölvén. Borbás a Rubus Frehi-t és Galeopsis Frehit-t nevezte tiszteletére.


Kezdőlap

˙