(ejtsd: freel), hegyfok Côtes-du-Nord francia départementban; a Frénayi-öböl mellet fekvő félsziget végső pontja. Szomszédságában van a Trou de l'Enfer, mély és keskeny szurdok, amely mintegy 1000 m.-nyi távolságra nyulik be a szárazföldbe. 72 m. magas világítótorony áll rajta.
Marquard, német történetiró, született Augsburgban 1565 jul. 26., megh. Heidelbergában 1614 máj. 13. Jogi tanulmányait Altdorfban s Cujacius alatt Bourgesben végezte. 1596. jogtanár lett Heidelbergában. 1598. pedig IV. Frigyes pfalzi választó-fejedelem tanácsosa, aki több izben diplomáciai küldetésre használta (nevezetesen a lengyel udvarnál).
istennő, l. Freyja.
Svájc egyik vidéke; a mai Aargau kanton Muri (139 km2 13764 lak.) és Bremgarten (119 km2 17528 lak.) nevü járásait foglalja magában. Halmok takarják; a Reuss öntözi; gabona, gyümölcs és szőllő is megterem rajta. A középkorban a Habsburgok birtoka volt. 1415. foglalta el a svájci szövetség. Jelentékenyebb helységei Muri falu (1982 lak.) és Bremgarten (1874 lak.). E vidéken Villmergen mellett vereséget szenvedtek a katolikusok a Toggenburg-háboruban a reformált vallásuaktól, 1841. pedig a F.-iak Aargau csapataitól.
1. az ugyanily nevü járás székhelye és hires bányaváros Drezda szászországi kerületi kapitányságban, 35 km-nyire Drezdától, az Érchegység lejtőjén, 416 m. magasban, a F.-i Mulde közelében, vasut mellett, (1890) 28955 lak., arany-, ezüst- és vasdrótfonással, vasöntéssel, gép-, bőr-, sörgyártással, vászonszövéssel és kémiai iparral; művészeti, archeologiai, földrajzi, természettudományi és bányászati társulattal. Az egykori sáncok helyét ültetvények foglalják el, amelyekben Werner geologus emléke, a Péter-kapu előtt pedig a svéd emlék látható; ezen emlék megörökíti azt a hires védelmet, amelyet a város 1643. a svédek ellen kifejtett. Jelentékenyebb épületek: a dom, késői gót templom, amelyet egy régibb Mária-templom helyén 1490-1512 építettek. A régibb épületből maradt fönn az aranykapu, a középkori művészet egyik legszebb emléke gazdag faragványokkal; a főoltár mögött látható 41 szászországi hercegnek, illetőnek választónak siremléke. Továbbá a városháza (1410-ből), az 1570-ből való Freudenstein-kastély, 1804 óta katonai tárház, az uj bányászakadémia stb. F. jelentőségét főképen bányászatának és bányásziskolájának köszönheti. Az előbbi a XII. század óta áll fenn; 1524-50, 2 millió kgm. ezüstöt szolgáltatott, 1891. 5200 munkás 31500 t. ércet termelt 4,5 millió márka értékben. A 30-as években a földalatti viz a bányák mélyebb részeit teljes elöntéssel fenyegette, amiért a kormány 1844. megkezdte a rothschönbergi tárna építését, amelyet 33 év alatt fejeztek be és amely a veszélyes vizeket a Triebischbe vezeti le. Az 1765. alapított bányászakadémia sok ideig a leghiresebb volt egész Európában és ez látta el a különböző országokat a legjobb bányászokkal; maig is mintaszerü nagy könyvtárral (36000 köt.), ásványtani, geologiai, fizikai gyüjteményekkel, kémiai laboratoriumokkal, ércolvasztókkal és a mintaszerü Werner-féle muzeummal és ásványeladó intézettel. Az első bányásztelepek 1185-1190. keletkeztek; Gazdag Ottó őrgróf alapította. 1296. rövid időre Nassaui Adolf foglalta el, de csakhamar visszakerült az őrgrófok birtokába. 1485., midőn a szász hercegségeket felosztották, az Alberti-ághoz került. 1505. Jámbor Henrik székhelyévé tette és ekkor érte el virágzása tetőpontját. A 30 éves háboruban 1639. és 1642-43. a svédek sikertelenül ostromolták. 1762 okt. 29. a Henrik herceg és Seydlitz vezérlete alatt álló poroszok itt Hadik osztrák generálison fényes győzelmet arattak. V. ö. Gerlach, Kleine Chronik v. F. 1876. és F's Berg- u. Hüttenwesen (1893). - 2. F. (csehül: Pribor), város Neutitschein morvaországi kerületi kapitányságban, a Lubina és vasut mellett, (1890) 4674 lak., posztószövéssel és fezkészítéssel, egy gót templommal.
(franciául: Franches Montagnes), Bern svájci kanton járása a francia határ mellett, 177 km2 területtel, (1888) 10817 francia lak. Meglehetősen terméketlen területét a baseli püspök csak a XIV. sz. végén népesítette be. 1815 óta tartozik Bern kantonhoz.
(ásv.), ama ezüsttartalmu fakóérc (tetraédrit) neve, melyet Szászország Freiberg bányáiban (Habacht) bányásznak és melynek ezüsttartalma a 31 %-ot is meghaladja. Értékes ezüstérc.
1. F. im Breisgau, az ugyanily nevü badeni kerületnek (4740 km2. területtel, 469136 lak.) és járásnak (2186 km2., 214860 lak.) székhelye, az egykori Breisgaunak fővárosa, érseki székhely, 17 km.-nyire a Rajnától, a Dreisam partján, a Schlossberg nevü hegy lábánál, vasut mellett, Hardern, Wiehre, Günthersthal és Haslach bekebelezett községeket is beleszámítva (1890) 48909 lak., jelentékeny iparral, élénk bor- és fakereskedéssel. A fontosabb iparágak: a cérna, különösen selyemcérnakészítés (évi termelés 30000 kgm.), a pamutfonás, sörgyártás, harangöntés, porcellán és gyöngyházgombkészítés, butor-, gép-, pótkávé-, furnér-, parketgyártás és fizikai, meg zeneeszközök készítése. Legkiválóbb épülete a vörös homokkőből épített münster, Németországnak egyedüli gót temploma, amelyet az eredeti terv szerint fejeztek be. Legrégibb részei: a román izlésü kereszthajó, az ugynevezett Hahnen- és Treppen-toronnyal; a hosszanti hajóval 1270. készültek el; a kórust 1354. kezdték meg és 1513. fejezték be. A 116 m. magas toronyban nyolcszögü harangház van. A főkapun számos szobor és allegóriai alak látható. A 125 m. hosszu és 30 méter széles templom belsejét szép üvegfestmények, faragott oltárok, siremlékek (a többi közt Zähringi V. Bertoldé) és értékes festmények (ifj. Holbeintól Krisztus születése) diszítik. A régibb részeiben szük utcácskákból álló, egyébként azonban rendesen épült városnak egyéb jelentékeny épületei és emlékszobrai: az ugynevezett Kaufhaus (a XV. századból), amelynek nagy termét báli és hangversenyteremül használják; a nagyhercegi palota, egykoron Sickingen-féle ház; a freskókkal diszített városház; az uj és régi egyetem; a szinház stb. A régi erődítményekből még fenmaradt a Márton- és a Sváb-kapu. Emlékszobrot emeltek e városban Rotteck történetirónak, a városház előtt Schwarz Bertholdnak, aki állítólag itt találta föl a puskaport, Werder generálisnak és az 1870-1871-iki háboruban elesett badenieknek. A várost egész hosszában átmetsző Kaiser-utcát több monumentális kut ékesíti. Közművelődési intézményei közül az első helyet foglalja el az egyetem, amelyet VI. Albert osztrák főherceg 1457. alapított s amely kat. teologiai, filozofiai, jogi és orvosi fakultásból áll, nagy könyvtárral (több mint 250000 köt.), különböző gyüjteményekkel és intézetekkel. Két középiskoláján kivül van ipar-, mezőgazdasági, kereskedelmi iskolája, városi régiséggyüjteménye, természettudományi, botanikus és egyéb társulata, muzeuma. Kies környékén a legkedveltebb kiránduló helyek a Loretto-hegy, a Günster-völgy és a Wald-tó. F.-ot 1091. zähringi II. Berthold alapította; utódja III. Berthold 1115. várossá emelte. III. Berthold saját fivére és utódja, Konrád herceg idejében kezdték el a münster építését. A zähringi család kihalta után 1218. F. Urach grófjaira szállt. Ezek közül II. Egino 1368. azt eladta az osztrák hercegeknek. Midőn Frigyes, az «üres tarisznyáju» herceg, XXIII. János pápának itt menedékhelyet adott és emiatt birodalmi átok alá esett, F. 12 éven át a birodalomba volt kebelezve, de már 1427. ismét visszakerült régi uraihoz. A 30 éves háboruban 1632. és későbben még több izben a svédek szállották meg, 1644. pedig a bajorok foglalták el. 1677. Créqui francia marsall foglalta el és a franciák, akiknek a nymwegeni béke itélte oda, 20 évig birták. A ryswiki béke azonban 1697. megint visszaadta a Habsburgoknak. 1713 nov. 17. Villars francia vezér megint elfoglalta, de a rastatti béke 1714. megint az osztrákoknak juttatta. 1744. a franciák ujra elfoglalták és erődítményeit lerombolták, de az aacheni békében 1748. megint elvesztették. A campo-formioi béke (1798) az estei hercegnek itélte oda; 1806. jutott Baden birtokába. 1848 ápr. 23. a badeni felkelők itt megütköztek a német szövetség csapataival és vereséget szenvedtek. 1849 jul. végén az ideiglenes kormány Karlsruhéból székhelyét ide tette át, de a poroszok innen is csakhamar elüzték. V. ö. Bader, Geschichte der Stadt F. (1882-83, 2 köt.); Führer durch Freiburg uns seine Umgebung (1891); Meyer H., Geschichte der UniversitäF. (I. köt. 1892).
2.F. in Schlesien, város Boroszló porosz kerületben, 13 km.-nyire Schweidnitztól, a Polsnitz és vasut mellett, (1890) 8991 lak., óra- és vászoniparral, keményítőgyárral, vasöntéssel és bőrgyártással; közelében a szép Fürstenstein kastéllyal. - 3. F., an der Unstrut, l. Freyburg. - 4. F., svájci kanton és város, l. Fribourg. - 5. F. (Uj-F.), l. Nova Friburgo.
(Vridank), szerzője egy középfelnémet Bescheidenheit cimü tankölteménynek, amely 1229. készült és korának hű erkölcsü népét nyujtja. A költeményt bővített átdolgozásban 1508. kiadta Brandt Sebestyén.
(Szabadfalva), kisközség Temes vármegye központi járásában, (1891) 1099 német lakossal. 1849 máj. 12. csata szinhelye.