kastély Elszász-Lotaia birodalmi tartomány lotaiai kerületében, 5 km.-nyire Metztől; Moulins községhez tartozik; itt kötötték meg a metzi kapitulációt 1870 okt. 27.
(ejtsd: freszk-) Jeromos, olasz zongoraművész és zeneszerző, életideje felől annyit deríthetett ki uj kiadója, Haberl Ferenc (az érdemes Palestrina buvár), hogy Ferrarában 1583 szept. 9. keresztelték s Rómában 1644 márc. 2. temették el. Mestere Luzzaschi volt; járt Németalföldön s valószinüleg Melchenben orgonás volt; 1608. a római sz. Péter bazilikához hivták, hol 1643-ig működött; 1628-33. szabadságolták s e közben a firenzei herceg orgonása volt. Méltó hirneve oly messze terjedt, hogy pl. Froberger, már mint bécsi orgonás, nehány évi szabadságot nyert avégből, hogy F.-nál tanuljon. Szerzeményei is, mint játéka, továbbfejlesztették a művészetét; kiválóbbak: Toccate e partite d'intavolatura di cemballo (1615), Capricci sopra diversi soggetti (1624), Canzoni (1628 óta négy kötet), Il 2-do libro di toccate, canzone.
Károly Remigius, német kémikus, szül. Majna m. Frankfurtban 1818 dec. 28. 1836 óta a gyógyszerészetre adta magát, azután kémiát hallgatott Bonnban és Giessenben, 1841-ben segéd lett Liebignél, majd 1843. Giessenben telepedett le mint magántanár, honnan 1845. Wiesbadenbe hivták az ottani mezőgazdasági intézetre és technologiai tanárrá; itt 1848. laboratoriumot rendezett be, melyet 1862. egy gyógyszerészeti tanintézettel kapcsoltak össze. F. különösen nagy érdemeket szerzett magának az elemző kémia körül, mely téren elsőrangu tekintélynek ismerték el. Az ásványvizel elemzésével foglalkozott s tapasztalatait: Chemische Untersuchungen der wichtigsten Mineralwässer des Herzogthums Nassau c. munkájában foglalta össze (Wiesb. 1850-68. 1-9. füzet). Művei közül megemlítendők még: Lehrbuch der Chemie für Landwirthe (Braunschweig 1847); Anleitung zu qualitativen chemischen Analyse (Bonn 1841, 14. kiad.) és Anleitung zur quantitativen chemischen Analyse (Bonn 1846, 6. kiad.). 1862. óta egy Zeitschrift für analytische Chemie c. lapot ad ki. Azonkivül megjelent: Bevezetés a minőleges vegyelemzésbe, ford. Say Móric dr. (Buda 1868).
l. Falkép.
(ejtsd: frenel) János Ágost, francia fizikus, szül. Broglieban Bernay mellett Normandiában 1788 május 10, meghalt Ville d'Avaryban Páris mellett 1827 julius 14-én. Tanulmányainak bevégzéseért az «École des ponts et chanssées»-be ment, honnan mint mérnök lépett ki. 9 évig foglalkozott apró mérnöki munkálatokkal. 1815. a visszatérő Napoleon ellen induló sereghez csatlakozott, mivel az elüzött Bourbonok hive volt. Ezért Napoleon visszatérte után az állami szolgálatból elbocsátották és felügyelet alá helyezték Nyonsban. F. első tudományos munkája 1814-ből való és az állócsillagok évenkénti aberrációjáról szóló magyarázat javításával foglalkozik. Magányában, Nyonsban, eleinte filozofiai, majd pedig hidraulikus és műszaki kémiai problémákkal foglalkozott; de már 1814. fölébredt benne a fénytan iránti érdeklődés. Számos és nagy hirességü felfedezése az optika terén az 1815-26 időközbe esik. Azonban ezen időben is nagyon el volt foglalva a legkülömbözőbb hivatali teendőkkel. Mivel nagyobb jövedelemre volt szüksége, hogy a kutatásaihoz elkerülhetetlenül szükséges drága eszközöket megszerezhesse, magára vállalta az «Écol polytechnique»-n egy examinator sok teherrel járó állását, mi ugy is gyenge egészségére nagyon rossz hatással volt; sőt ezen hivatal volt az, mely egészségét teljesen tönkretette. Tudományos kutatásait abbahagyta, idejét teljesen a francia világítótorony-bizottságban az épp akkor elnyert titkári állás teendői végzésére használta. 8 nappal halála előtt hozta ki neki Arago a «Rumford-érmet», melyet a «Royal Society»-től kapott. A francia akadémia F.-t 1823., a «Royal Society» pedig 1825. választotta tagjává. Hivatalában az «Ingenieur en-Chef des Ponts-et-Chaussées» fokot érte el. Ámbár F. csak nagyon rövid ideig élt és csak kevés időt szentelhetett tudományos kutatásainak, mégis sok és világhirü fölfedezést tett. Munkássága leginkább az optika terére esik. F. a Huygens-féle fényelmélet leglelkesebb harcosa volt és ő volt az, ki legelőször mutatta ki, hogy az összes fénytünemények ezen elmélet szerint megmagyarázhatók, még azok is, melyeket Newton elmélete szerint sehogy nem lehetett megmagyarázni (ilyen a fény interferenciája is). A fény diffrakciójára vonatkozó pályanyertes munkájában kimutatta, hogy a hajlott fény intenzitása számára felállított integralkifejezésekből ugy egy átlátszatlan ernyőre, vmint egy kis köralaku nyilásra nézve a legellentmondóbb következtetések vonhatók. Miután az erre vonatkozó kisérleteket véghezvitték, kitünt F. számításainak helyessége és igy a F.-től védett fényelméletnek kitünő bizonyítékát képezi a fönn említett munka. Egy másik fontos kérdés, mellyel F. szintén sokat foglalkozott, a polarizált fény interferenciája. «Mémoire sur l'influence de la polarisation dans l'action que le rayons lumineaux exercent les uns sur les autres» cimü munkájában sikerült neki a reflexió által való polarizáció és a kristályokban fellépő kettőstörés tüneményei között a rokonságot kimutatni. F. munkálatai véghezvitele érdekében Aragoval lépett összeköttetésbe, mi az uj fényelmélet kifejlődésére igen nagy hatással volt. Az által, hogy az ismert F.-féle tükörkisérletnél ugyanazon, v. ellenkező értelemben polarizált fényt alkalmaztak, sikerült nekik bebizonyítani, hogy két polarizált fénysugár, melynek polarizáló sikja egymással párhuzamos, ugy interferál, mint a közönséges fény és két polarizált fénysugár, melynek polarizáló sikja egymásra merőleges, egymással nem interferál, hanem tetszőleges fáziskülönbségnél mindig ugyanazt a fényintenzitást adja. Ebből F. azt a következtetést vonta, hogy az egymáshoz ellentétes értelemben polarizált fénysugarakban a rezgések egymásra és a sugarak irányára merőlegesek. Ezen keresztrezgések feltételezését azonban nemcsak a többi akkor élő tudós nem akarta elfogadni, hanem még Arago sem, miért is F. a keresztrezgések elméletét kezdetben nem is vallotta nyiltan. Végre 1821. nyiltan föllépett elméletével. Foglalkozott azon kérdéssel is, hogy mi annak az oka, hogy bizonyos kristályos testek miért osztják a fénysugarat két nyalábra, melyek közül csak az egyik követi a Descartes-féle törési törvényt. Ezenkivül F. a rezgések közegének, az éternek természetét is vizsgálta. Munkáit 1866-1870-ig a francia kormány adta ki 3 kötetben.
(ejtsd: fren), város Nord francia départementban 2 km.-nyire Condétól, a csatornázott Escaut balpartján, vasut mellett, (1891) 6969 lak., több mint 3000 ha.-nyi területet elfoglaló széntelepekkel, épületfakereskedéssel.
(ejtsd: freszaillyo), város Zacatecas mexikói államban, 2200 m. magasban, a Cerro de Proano lábánál elterülő fensikon, (1890) 13020 lak., gazdag ezüstbányákkal, amelyekből az utóbbi időkben évenkint több mint 5 millió frank értékü ezüstöt bányásztak.
1. county Kalifornia É.-amerikai államban, 16500 lak., F. székhellyel. - 2. F., az ugyanily nevü county székhelye, 207 km.-nyire San Franciscotól, a San Joaquin völgyében, (1890) 10818 lak. (1880. még csak 1112 volt), igen jelentékeny gyümölcstermesztéssel. 1891. 1200 vaggonra való mazsolát szállított el 1,5 mill. dollár értékben.
(ejtsd: frenoá lö gran), város Aisne francia départementban, 5 km.-nyire Bohaintól, vasut mellett, (1891) 3656 lak., gaze-, kazsmirsálkészítéssel, fulárselyemszövéssel, cukorgyártással és petroleum finomítóval.
(lat.) a. m. tengerszoros.