(franc.), l. Frontispice.
(ejtsd: -rends) átlag 3600 m. magas hegylánc az Északamerikai Egyesült-Államokban, Coloradoban, a Medicine Bownál, az é. sz. 41° alatt kezdődik, D-nek vonul, hozzácsatlakozik a Park Mountainshez és a Sawatchnál végződik. Több csúcsa a 4200 m.-t is felülmulja.
Lajos Frigyes, német orvos és gyógyászati iró, szül. Erfurtban 1779 jan. 15., megh. 1847 jul. 28. 1801. docens, 1808. már rendes professzor volt a szülészet és sebészetből. 1816. Weimarba ment, hol mint közegészségügyi tanácsos működött, 1822. ugyanitt átvette Bertuch halála után az országos ipariroda vezetését. - Fia, F. Róbert, szül. Jenában 1804 febr. 21., megh. 1861.; először orvostanár ugyanott, majd Berlinben; 1846-55. a weimari ipariroda vezetője; különösen hires számos anatomiai és sebészeti rézmetszetei által: Klinische Kupfertafeln (Weimar, 1828-37, 12 füzet); Chirurgische Kupfertafeln (Weimar 1820-47, 96 füzet); Atlas der Hautkrankheiten (1837), de különösen Atlas anatomaticus cimü műve (6. kiad. 1877). - Ennek fia, F. Ágoston, szül. Weimarban 1849., tanulmányait Göttingában, Tübingában és Lipcsében Henle, Ludwig C., Braune és Hils mellett végezte. 1884 óta rendkivüli tanár Tübingában. Dolgozatai: Über des Sarcolenum u. die Muskelkerne (Arch. f. Anat. und. Physiol. 1878); Zur Entwicklungsgeschichte der Wirbelsäule etc. (U. o. 1883); Zur Entwicklungsgesch. d. Kopfnerven (1891); Zur Frage der sogen. Neuromerie (1892).
Kristóf, német nyomdász, szül. Neuburgban Ötting mellett (Bajorország), megh. 1564. 1519. Zürichben nyomdát alapított, amelyben többek közt kinyomatta barátjának Zwinglinek és néhány más zürichi tudósnak iratait. Ő csinálta 1524. az első svájci bibliát. Hire Angliába is eljutott s Cromwell őt bizta meg az első teljes angol bibliának nyomtatásával, amelyet VIII. Henrik angol királynak ajánlott (1535). Összesen 21 bibliakiadást nyomtatott különféle nagyságban és több nyelven.
l. Frohsdorf.
az ugyanily nevü járás székhelye Róma olasz tartományban, a Cosa és Sacco fölött emelkedő dombon, vasut mellett, (1881) 8768 lak., szőllőtermeléssel.
(ejtsd: frosszár) Károly Ágost, francia tábornok, született 1807 ápr. 26., megh. Château-Villainben (Haute-Marne) 1875 aug. 25. Korán lépett mint altiszt a műszaki karba, résztvett az 1831-32. belga hadjáratban, Algériában is töltött néhány évet és Lajos Fülöp király szárnytisztje is volt. 1848. Oudinot alatt Rómában állomásozott. Az államcsiny után meghódolt III. Napoleonnak, ki őt Oranba küldte. Résztvett azután a krimi háboruban és Sebastopol előtt dandárnok lett; 1858. ujra Algériába került, mint a műszaki csapatok feje; 1859. ugyanebben a minőségben harcolt a lombárdiai hadjáratban; 1867. a császári herceg kormányzójává nevezték ki és ezóta Párisban élt; 1869. elnöke lett az erődítési munkálatokkal megbizott bizottságnak. Az 1870. háboru kitörésekor a császár a II. hadtest fővezérévé nevezte ki, melynek élén, a császári herceg jelenlétében, megkezdé a háborut, amidőn aug. 2. a Saarbrücken helységet védelmező csekély porosz őrséget könnyü szerrel megszalasztotta. E haditényt a hivatalos táviró mint óriási diadalt jelentette Párisba. Aug. 6. azonban Steinmetz tábornok a Spicheren magaslatán elfoglalt állásából F.-t elüzte és ugyanily balsors érte őt aug. 16. a Vionville melletti véres csatában. Itt is vigyázatlansága okozta leveretését. Az aug. 18. gravelottei csatában ugyan derekasan ellenállott, de végre ős is, tábornoktársaival együtt, visszaszoríttatott Metz bástyái mögé. Okt. 27. hadi fogságba esett, mire a győzők Németországban internálták. A frankfurti béke megkötése után visszatért ugyan hazájába, hol azonban teljes visszavonultságban töltötte hátralevő éveit. Saját igazolására a következő védőiratot tette közzé: Rapport sur les opérations du II. corps de l'armée du Rhin dans la campagne de 1870 (Páris 1872).
város Maryland északamerikai állam Alleghany countyjában, a Cumberland széntelepeken, (1890) 3804 lak.
János, finn iró, szül. Paltams-ban 1720., tanító, majd pap Kajaani-ban (Finnország), utóbb szerződéses prépost (ev.) Sotkamo-ban. Irt költeményeket kitünő finnséggel (Lakodalmi dal és Enek Isten szent törvényéről), továbbá vonzó előadásu term. tud. munkát (Hasznos mulatság a természet műveiről, 1791), mely első és hosszu ideig egyetlen volt az ily népszerü tud. művek közt Finnországban és számos kiadást is ért.
(Frotho, ó-németesen: Frodi), Mitoszi királya és nemzeti hőse a dánoknak, Friedleif király és szép Freygerda királyné fia. A monda szerint Jézus idejében élt. Legyőzte a szomszédos népeket, különösen a hunnokat és szlávokat s népét azután a béke áldásával boldogította. Egykor, egy csodamalom birtokában, amely mindent meg tudott őrölni, 12 svéd óriásleányt vitt oda, akik a malomban aranyat, szerencsét és békét őröltek, mindaddig, migy az örökös munkát megunva, csapatokat hoztak ellene Mysinger király vezetése mellett, aki F.-t legyőzte. F. a Gudrunénekben is szerepet játszik.