Frugalis

(lat.) a. m. mérsékelt, kevéssel beérő étel és ital dolgában; ilyennek megfelelő étkezés.

Frugardit

(ásv.), magnéziumban gazdag, sötétbarna, vaskos vezuvián Finnországból.

Fruges

(lat., a frux többese) a. m. gyümölcsök, különösen gabonáé. - F. consumere nati, Haratius Epistoláiból vett idézet, «arra születtünk, hogy ami terem elfogyasszuk», jelzése a henye embernek, aki csak született, hogy élvezzen.

Frugivora

(lat.) a. m. gyümölcsevők.

Frugoni

Károly Ince, olasz költő, szül. Genovában 1692 nov. 12., megh. u. o. 1768 dec. 28. A jezsuita rendbe lépett, de később a pápa felmentette fogadalmától. 1716 óta a retorika tanára volt Bresciában, hol a Colonia arcadiat alapította meg; később mint udvari történetiró élt Rómában, a parmai udvarban stb. A burleszk szatirában Berni követője, különösen jártas volt a francia episztolairásban. Műveinek teljes kiadása 1779. Parmában (9 köt.) és Luccában 1779. (15. köt.); egy válogatott gyüjtemény Bresciában 1782. (4 köt.) jelent meg.

Fruin

(ejtsd: frajn) Róbert Jakab, halland történetiró, született Rotterdamban 1823 nov. 14-én. 1860 óta a lejdai egyetemen a hazai történet tanára. Művei: De onpartijdigheid des geschiedschrijvers (1860); ebben Ranke objektiv előadását magasztalja. Főműve: Tien jaren uit den tachtigjarigen oorlog (Lejda 4. kiad. 1889). Kiadott azonfelül több oklevélgyüjteményt és szerkeszti a Nijhoffs Bijdragen voor vaderlandsche geschiedenis c. tört. szaklapot. Mint politikai iró Groen van Prinsteren konzervativ tanainak ellenlábasa.

Frullani

Emil, olasz költő, szül. firenzében 1808., megh. u. o. 1879 okt. 24. Jogot tanult, ügyvédeskedett, 1849. és 1859. részt vett a politikai mozgalmakban; 1860-ban beválasztották a parlamentbe, 1865., mint Firenze város tanácsosa, ő indítványozta a Dante-ünnepség megülését és Dante házának megvételét. Testvérének korai halála, de különösen nejének elvesztése szellemét, költői géniuszát melankólikus irányba terelte, mely őt az elegia mesterévé tette. Költeményeinek egy gyüjteménye Versi cimmel (Firenze 1863, 2. kiad. 1865) jelent meg; ezt 1874. (u. o.) egy uj gyüjteményt, Nuovi versi követte. Garganival együtt az okmányainál fogva nevezetesen Della casandi Dante. Relazione con documenti (2 rész u. o. 1864-69) c. munkát.

Frullini

Lajos, olasz szobrász, szül. Firenzében 1839 márc. 25., tanulmányait a firenzei művészeti akadémián végezte. Olasz és külföldi kiállításokon föltünést keltett többnyire firenzei renaissance és quattrocento stilü, kitünő izléssel és roppant gonddal kidolgozott tölgyfafaragványaival. Európának és É.-Amerikának majdnem mindenik iparművészeti muzeumában láthatók tőle ilyen faragványok. 1855 óta a firenzei művészeti akadémia tanára. 1873. a bécsi, 1878. a párisi világkiállításon első osztályu arany érmet nyert. V. ö. L. F. Holzskulpturen (30 tábla, Berlin 1884); Moderne Skulpturen (24 tábla, u. o. 1886).

Frumentariae leges

(lat.) a. m. gabonatörvények. Rómában a szegényebb polgároknak olcsó gabonával ellátását tárgyazó törvények. Hatalmas eszköz a demagógok kezében, mely nemsokára az egész olaszországi munkakerülő proletariatusnak Rómába özönlését vonta maga után, amely veszélynek a kiszolgáltatandó gabonamennyiség leszállítása és árának emelése által iparkodtak elejét venni. A közraktárakat, amelyekből a gabonát kiszolgáltatták, a legnevezetesebb ily tárgyu törvény (lex sempronia) után a horrea semproniá-nak nevezték. Nevezetes a lex Clodia, mely a megszorítások eltörlésével minden addigi törvényeken tulmenve, a városi plebsnek ingyen adatott gabonát. Caesar az ily ellátásban részesülő polgároknak számát 320 ezerről 170 ezerre szállította le, Octavianus pedig az ellátásból kizárta a nőtleneket és a gyermekteleneket. Aurelianus alatt a gabonaosztogatás helyébe a kenyérosztogatás (panis gradilis) lépett.

Frumentius

(szent.), Etiopia és Abisszinia apostola, szül. Feniciában a IV. sz. elején, megh. 360. Gyenge ifjuságában ős és egy másik ifju, Aedisius, elkisérték Meropius nagybátyjukat, egy görög bölcsészt, Tyrusból egy hosszabb utra, melyet az némelyek szerint kereskedelmi, mások szerint tudományos célból tett. Visszatértökben kiszállottak Abisszinia vagy Etiopia partjain, hogy friss vizet szerezzenek be, de a vad benszülöttek azon ürügy alatt, hogy ők ellenséges viszonyban állanak a rómaiakkal, megtámadták s legyilkolták őket, ugy Meropiust, mint az egész legénységet, s csak a két fiut kimélték meg, kiket egy fa alatt olvasásba merülve találtak. Mint rabszolgákat a király vette őket magához, s csakhamar annyira megszerette, hogy Aedisiust pohárnokává, az eszesebb F.-t pedig magántitkárává és könyvvezetőjévé tette (l. Abisszinia). Ugy vélik, hogy ő fordította le a bibliát is etiopiai nyelvre. Nagy teologiai vitát folytatott az áriánus Theophilussal. Halála után szentté avatták. A r. kat. okt. 27., a görögkeletiek november 30., az abissziniaiak dec. 18. ünneplik napját.


Kezdőlap

˙