(növ.), l. Hajónyüg.
oka a légzés akadályozása. Mindazon körülmények, amelyek a vérben felhalmozódott szénsav kiadását vagy az oxigénnek a vér általi fölvételét gátolják, F.-hoz vezethetnek. Ilyenek lehetnek a légutakat elzáró idegen testek, amelyek vagy kivülről jutnak be, vagy, mint p. a tüdővizenyőnél magukban a légutakban választanak ki, a légcsővet összenyomó daganatok stb. F.-t okozhat továbbá, ha a légkör nem alkalmas vegyi összetételénél fogva a légzésre. Magas szénsavtartalom, oxigénhiány vagy mérges gázok jelenléte ezt egyaránt okozhatják. A légzés akadályozása mindenekelőtt diszpnoet, erőltetett légzést okoz. A bőr szine kékes lesz (cyanosis). Az agy működésének megszünésével az öntudat vész el, mig a nyultagy hüdése végre a légzési mozgások megszünését vonja maga után, amit többnyire görcsök, azután az összes izomzat hüdése előznek meg, és a szivműködés kimaradása követ. F. fenforgó veszélyénél az ok eltávolítása képezi a fő feladatot. Idegen test a légutakból eltávolítandó. Magasan elhelyezett, el nem távolítható akadálynál a levegőnek légcsőmetszés által kell utat készíteni. Ha a F. ok a belégzett levegő vegyi összetétele, jó levegőről kell gondoskodni. Hiányos légzési mozgásoknál bőringerek és főleg mesterséges légzés alkalmazása az életet megmenthetik.
v. száraz keh olyan krónikus, láz nélküli, gyógyíthatatlan lélegzési nehézség, melynél fogva valamely igavonó házi állat a fajánál, koránál és testalkotásánál fogva méltán megkövetelhető munkát éppen nem, vagy csak igen tökéletlenül képes végezni. Bármely baj, mely a vér oxidálására, kerigésére és kémiai összetételére zavarólag hat, oka lehet a F.-nak. Az okok között leggyakrabban természetszerüleg a lélegző szervek, nevezetesen a tüdők krónikus bántalmai szerepelnek, a sziv vagy a hasi szervek hasonló megbetegedései az előidéző okok sorában egészben véve ritkák. A fuladozó állat már aránylag csekély munka elvégzés után izzadni kezd és az orrnyilások trombitaszerü kitágításával minden belégzés alkalmával légszomjuságot árul el, a megállás után pedig a nagyon nehezített lélegzés a mellkas és has falának igen erős mozgásáról ismerhető fel, miközben a mellkas hátulsó alsó bordaszélének megfelelőleg minden kilélegzéskor erős behuzódás támad (fuladozási- vagy kehbarázda). A munka abbanhagyása után sokkal lassabban csendesedik le, azaz a munkaközben 1-1,5°-al felemelkedett hőmérséklet lassankint száll vissza a rendes fokra, és a jelentékenyen szaporábbá lett lélegzés és érverés hosszabb idő mulva ritkul annyira, aminő a munka megkezdése előtt volt. Általában mondhatni, hogy p. az egészséges ló izzadásig történt meghajtás után 10-15 perc alatt lecsendesedik, mig a fuladozó félóránál hosszabb idő, némelykor csak pár óra alatt. A F. az osztr. polg. tvkönyv értelmében szavatossági főhiba 15 nap szavatossági határidővel. Egy különös, bár jogi szempontból vele egy beszámítás alá eső alakja a hörgősség (l. o.).
arabul fellata, a benszülötteknél Fulbe. Afrikában a Csad-tó és Szenegambia közt élő mohammedán négertörzs, mely az arab és néger nyelvek egyik keverékét beszéli. Arcukra nézve az európai tipust megközelítik, arcuk tojásdad, orruk sohasem oly lapos mint a négereké, de gyakran görög orrokat is láthatni náluk, ajkuk nem duzzadt, mint a négereké, de nem is piros, mint az európaiaké, hanem sötét szinü, mint a négereké, hajuk mindig göndör, de nem gyapjas, mint a négereké. A F. már a XVIII. sz. vége felé testi és szellemi tehetségeik folytán annyira kiváltak a szomszédos többi téptörzsek közül, hogy azokat lassanként meghódították és idővel a Niger folyó összes vidékére kiterjesztvén uralmukat, hatalmas négerálamot alapítottak, mely kisebb hübér-tartományokra oszlik, de a F. feltétlen uralma alatt áll. Az egyes tartományokat, igy Sakatu-t, Gando-t, Masena-t, Timbó-t, Burgu-t, Yorubá-t egy-egy, a nép által választott főnök kormányozza, ki az Umbutudi nevü faluban lakó fő-főnök számára évenként a kormánya alatt álló alattvalóitól bizonyos mennyiségü adót (marhát, gabonát, aranyport) beszed. A 7 millió lelket meghaladó F. 800,000 km2 területen laknak s iparral, kereskedelemmel, főleg marhatenyésztéssel foglalkoznak. A harcosok rendesen európai utazók szolgálatába lépnek, vagy egy-egy kisebb főnök vezérlete alatt idegen törzsök területén kis gyarmatokat alapítanak, s kevésbbé erőszakkal, mint inkább szellemi főlényökkel csakhamar meghódítják az idegen néptörzsöt. Buzgó mohammedánok, egymástól elkülönített kasztokra vannak osztva, melyek házasság folytán sem keverednek össze, de a F. összetartása a négerek közt közmondássá vált; főleg e jellemvonásnak köszönhetik hódításaiknak állandó nagy sikereit. V. ö. Ratzel, Völkerkunde (Lipcse 1885).
(növ.), l. Tülökborz.
(állat), a hártyásszárnyu rovarok egyik csoportjának, a fulánkosoknak (Aculeata) szuró és védő készüléke. Morfologiailag véve módosult tojócsőnek tekinthető, amennyiben csakis a nőstényeknél (a dolgozóknál, melyek korcs nőstények) a potroh végén található. Áll pedig egy tőralaku részből, a F.-ból, melyet két szorosan, csatornaszeüen egymáshoz illő, kitinállományu lemez alkot. Ez végén gyakran visszafelé hajló horgokkal van megrakva és külön e célra szolgáló izmok segélyével a potrohból kilökhető és visszahuzható. A F.-kal kettős, csőves méregmirigy függ össze, melyek váladékukat egy körtealaku méreghólyagba öntik. A méreghólyag kivezető része pedig a F. belső csatornájával függ össze és belőle szuráskor egy csepp méreg (hangyasav) jut a F.-on át a sebbe, illetőleg a vérbe s daganatot, olykor halált is okoz. - F. botanikai szempontból, l. Csalán.
(állat, Aculeata, Monotrocha), a hártyásszárnyuak rovarrend egyik nagy csoportja. Az ide tartozóknál a potroh kocsányos, és a nőstények, valamint a dolgozók (melyek korcsnőstények) a potroh végén fulánkkal birnak, melyet a potrohba visszahuzhatnak és méregmiriggyel ellátva védelmül használhatnak. A himek csápjai 13 izüek, a nőstényeké 12. Tomporuk egyszerü és osztatlan. Kukacidomu, láb és alfélnélküli álcából fejlődnek. Felosztatnak hat családra, u. m. 1. a hangyák (Formicidae); 2. a fémdarazsak (Chrysididae), 3. Heterogynidák; 4. Ásó darázsok (Fossoria); 5. Valódi darázsok (Vespidae) és 6. méhfélék (Apidae).
l. Fulah.
kalocsai érsek volt már 1111-ben, midőn az arbei papság számára kiváltságokat adott Kálmán király s résztvett azon a - valószinüleg Zárában tartott - zsinaton, mely megerősítette Dalmáciának a VII. Gergely idejében kiküzdött egyházi szabadságait. 1129. Bizáncba küldte II. István, hogy a görög császárral a béke iránt alkudozzék, s egyuttal haza hozza a görögországi számüzetésében elhunyt Álmos herceg holttestét. Álmost maga F. temette el Székesfehérvárott.
a X. sz.-ban különösen Franciaországban az egyháziaknál ujraébredt tudományos törekvések képviselője és ápolója, amely később skolasztikává fejlett, a hires rheimsi Gerbetnek volt a tanítványa, 990. iskolát alapított Chartresben, ahol a többi között Berengar is tanult. 1007-től chartres-i püspök, megh. 1029. Művei: Epistolae, sermones etc. kiadta Masson Párisban 1585. és Mignes Patrologia-jában.