csőalaku üveges képződmény, mely laza homokban támad villámütés következtében. Ezek a csövek különböző irányokban kanyarodnak, néha több méter hosszuságuak, mig átmérőjük 0,5 mm. és 5 cm. között váltakozik. Kivül érdesek az összeolvadt quarc-szemektől, belül pedig kemény, üvegszerü anyagból állanak. Olkuszban (Lengyelország) futó homokkal borított téren 26 darab F.-ot ástak ki. Kisérletileg is sikerült már a F. előállítása, azáltal, hogy erős elektromos kisüléseket finom homokra hatni engednek. - F. a neve egy ujonnan feltalált, füstnélküli robbanó szernek, l. Robbanószerek.
(ejtsd: fullem), London (l. o.) külvárosa Middlesex angol grófságban, 10 km.-nyire a Szt. Pál templomától, (1891) 188,877 lak., itt van a londoni püspök kastélya és a mellette levő templomban a püspökök temetkező helye.
(ang.), rajnai módra készített fehér cserépedény, melyet legelőször John Dwyte a XVII. sz.-ban Fulhamban állított elő.
(állat), a gázlók rendjébe, a vizityukfélék családjába tartozó madárnem, melynek tiz faja közül egy hazánkban is él. L. Szárcsa.
a cisterciták kongregációja, l. Feuillants.
olasz város, l. Foligno.
(lat.) a. m. korom; F. splendens, fénykorom.
(állat), az uszók rendjébe, a lemezescsőrüek csoportjába, a kacsafékék családjába tartozó madárnem, melynek egy faja a F. rufina Pall. hazánkban is él. Fuligulidae a valódi és a buvár kacsák közt átmenetet képeznek. Nevezetes alakja a dunnalud (l. o.).
(állat), a kacsafékék családjába tartozó madárnem, melynek két faja a kontyos kacsa v. ruca (F. marila L.) és a kormos kacsa (F. marila L.) hazánkban is él. L. még Kacsafélék.
IV. Béla király korában Fülek várának ura. Hagyomány szerint arra használta a mongolok beütése miatt támadt általános zavart, hogy a környék népét kegyetlenül pusztította. A király tehát, amint tehette, törvényszék elé idézte s arra itélte, hogy igazsága bizonyságául meztelenül vivjon meg valamely teljes fegyverzetü vitézzel. F. jobbnak látta, hogy meg se kisértse ezt a nehéz próbát s kibujdosott, a király pedig másodnak adományozta javait.