Az a mivelet, melynél valamely fából való használati tárgyak, pl. butornak szerkezeti anyagát, mely szépészeti, célszerüségi és olcsósági szempontból olcsó, puha és könnyü fából (nálunk lucfenyőből, a franciáknál nyárfából) készül, vékonyabb, kemény és nemesebb fával borítják. - A borításnál mint kötőszer a szerkezeti anyag (vakfa) és funér között az enyv szolgál. Ha széles lapokat kell funérozni, akkor ajánlatos ezeket négy réteggel borítani, melyek közül a két belső réteg - a vakfunér puha, szivacsos fából, p. nyár-, füz-, éger- vagy bükkfából is, a két felső diszesebb, nemesebb fából való. A vakfunér a szerkezeti fát szálaival harántosan borítja, a két fölső szálai párhuzamosan futnak a vakfa szálaival. Ily módon készült lapok szélességi változásoknak - melyek fánál gyakran előfordulnak, nem áll be; a lap tehát sem nem dagadhat, sem nem repedhet. Keskenyebb farészeket csak egyszer, illetve mindkét oldalon egyszer kell funérozni. F.-nál meglehetős sürü enyvet kell használni és ajánlatos azt felkenés után előbb megdermesztetni, a funért csak aztán enyvesztőkkel leszorítani. - Domboru fatárgyakat, oszlopokat ugy boríthatni, hogy a funért erősebb zsineggel szorítják le olyképen, hogy a zsineget szorosan körültekerik és lekötés után még összehuzódás kedvéért megnedvesítik. Leszoríthatják azonban kellően alakított tobzásokkal is. Homoru felületek borításánál a funért vagy megfelelően hozzáfaragott fatobzással, vagy jobban gipszöntvényből való tobzással szorítják le. Térbeli görbe felületeknél, amint azok a barok- és rokoko-butorokon szoktak lenni, a tobzás meleg fürészpor vagy erős zsákba töltött meleg homok. Ahol sokféle lapot kell funérozni, ajánlatos szorításra sajtógépet használni, mellyel legalább 5, de lehetőleg 7-10 légkörnyomást fejthetnek ki. Ilyenkor az egyes, enyvvel bekent lapokat a funérral leborítják, 20-30 darabot meleg cinklemezekkel rétegezve egyszerre szorítják le. Sőt lefoglalhatják ezeket a lapcsomókat külön rámaszerkezettel, mellyel azokat a sajtóból kivéve, nyomás alatt tarthatják és aztán 30-35° C. hőmérsékletü szárítóban kiszárítják. Ajánlatos a vakfát F. előtt külön melegítő kamarában 25-30° C-ra fölmelegíteni. - Ha valamely lapot csak egyik oldalán akarnak funérozni, előzőleg a fonákoldalon higabb enyvvel be kell ereszteni. Az enyv ekkor a funér szerepét játsza és nem engedi, hogy a lap elgörbüljön. Funérozott famunka száraz helyen mindig jobb, szolidabb, mint a tömör fából való.
(lat.) a. m. bajt hozó, gyászos.
v. Fun, japáni mérték, l. Candarin.
(lat.) a. m. hivatalosan működik.
(lat.) a. m. helyettesíthető dolog.
(lat.) a. m. gomba. Régi kórboncolástani elnevezése sarjadzó, vérrel telt, lágy, sejtdus, meglobosodott részeknek, melyeket ma az alapbántalmak szerint már több csoportra osztanak. Igy F. durae matris, sejtdus daganat a kemény agykérgen, többnyire sarcoma. - F. medullaris, csontvelőből kiinduló lágy, sejtdus ujképlet (myoma) - F. haematodes, edénydaganat, l. Angioma, Arthritis fungosa, sarjadzó, többnyire tuberkulotikus izületi lob, melynél a savós hártya véres, sejtdus, lágy, gümőkkel áthatott. - F. melitensis, l. Ebruta.
a khinaiaknál a halhatatlanságot jelképező madár, a khinai császárné cimerül használja, hasonlít a pávához és a paradicsom madárhoz, gyakran szolgál porcellánvázák, zománcos ötvös művek és himzések diszéül.
l. Boritólemez és Funérozás.
1. Ferenc Xaver, német kat. teologus, szül. Abts-Gmündben (Würtembergben) 1840 okt. 12. 1875 óta a tübingeni egyetemen az egyháztörténet és dogmatika rendes tanára. Számos értekezést irt a Theolog. Quartalschrift és a Histor. Jahrbuch számára. Önálló munkái: Zins und Wucher. Eine moralische Untersuchung, Gesch. d. kirchl. Zinsverbotes; Die Echtheit der Ignazius-Briefe (1883); Die apostolischen Konstitutionen (1891); Die Universität Tübingen (1889). Az Opera patrum apostolicorum-ból uj kiadást rendezett (2. kiad. 1887) és jeles tankönyvet irt: Lehrbuch d. Kirchengesch. (2. kiad. 1890).
2. F. Henrik, német festő, szül. Herfordban 1807 dec. 12., megh. Stuttgartban 1877 nov. 22. Schirmer tanítványa, Frankfurtban telepedett le, 1854. a stuttgarti művészeti iskolában a tájképfestés tanára lett. A maga idejében a stilizált tájkép legkitünőbb művelői közé tartozott.
l. Functio és Függvény.