Ottó, német fiziologus, szül. Chemnitzben 1828 okt. 27., megh. Friburgban 1879 aug. 11. Lipcsében tanult s ott is lett professzor, majd 1860. Freiburgba ment a fiziologia tanárának. Nagy hirnévre tett szert fiziologiai és fiziologia-kémia dolgozataival. Munkái: Atlas der physiolog. Chemie (Lipcse 1853, 2. kiad. 1858), Lehrbuch der Physiologie (4 kiadásban 1858-63).
Spreng. (növ., Hosta Tratt., tölcsérliliom), a liliomfékék khinai és japán eredetü csinos hagymás virágja (4-5 faj). Levele széles szivalaku, v. tojásdad, virágfürtje laza, féloldalu; virága bókoló v. csüngő, harangalaku, tokja 3 rekeszü. A F. alba Andr. (Hemerocallis alba Willd.) japáni, virága nagy, fehér, liliomalaku, jóillatu. A F. ovata Spr. (Hemerocallis coerulea Andr.) virága kék, illattalan. A F. Japonica Thunb. levele aprós, tojásdad, virága világos kék. Számos más fajtáját, közte tarkalevelüt is, kerti disznek és virágágy szegélyére ültetik.
l. Font.
a gyalui havasokban; 1849 jun. 13. itt ölték meg 200 honvédtársával együtt Vasváry Pált a fanatikus oláh lázadók. Sirdombjukat egyszerü fakereszt jelzi.
(lat.), a temetés összes részleteit egybefoglaló általános kifejezés, l. Funeráliák.
(ol. ejtsd: fuokózo), zenei műszó, a. m. tüzzel, tüzesen.
(lat.) a. m. lopási széndék.
l. Földfurás és Furó.
(lat.), kétágu villa, eredetileg favilla, mely a négykerekü római kocsiknál az előtengelyen feküdt és V alaku volt. Büntetésül rabszolgáknak, de még szabadoknak is a nyakába akasztották s mindkét kezet egy-egy végéhez kötötték. A V alakból lett később Y, a bitó (Patibulum) alakja.
l. Furka.