folyó, l. Faro.
Olyan metsző szerszám, mely tengelykörüli forgás közben az anyagba behatol és azt forgácsolja. A F.-nak egy vagy több metsző éle van, melyek közül az egyik a forgácsot a lyuk szélén, a többi pedig a lyuk fenekén a tárgytól elválasztja. Van F., melynél az előhaladás csak a F.-ra gyakorolt nyomás folytán történik, mig másoknál a F. alsó végén tengelyirányos kupos srófszög van, mely egyrészt a F. pontos egyenes irányu vezetésére, másrészt a F.-nak részben önműködő behuzására szolgál. Utóbbiakat középlő-F.-nak mondjuk. A vezetőszög néha nincsen srófmetszetekkel ellátva. Jó F.-nál az élek mindig csak metszőleg és nem vakarólag hatnak és a forgácsot a lyukból önműködőleg ki is takarítják. A kéz vagy közvetetlenül, vagy külön közvetítő készülékkel viszi a forgó mozgást a F. tengelyére át. A fafurók átmérői 1-100 mm. lehet. Élük alakja szerint van: 1. Kanalas-F. a legrosszabb hatásfokkal, de azért esztergályosnak nélkülözhetetlen. 2. Kupás-F. henger alakkal, ugy alsó részén mint hosszában is éllel ellátva. Gépfurásnál u. n. hosszanti lukfurásra igen jó; 3. cigány-, svájci- vagy csiga-F., melynél az él tekercsvonalat képez. Kézi-F.-nak ez a legalkalmasabb (l. Csigafuró). 4. Középlő-F., középen vezető szöggel vagy srófszöggel, egyik oldalon elüljáró, másikon forgácsoló éllel. Utóbbi él a vizszinteshez 5-10°-al hajlik. Csak furó forgatóval használható. 5. Csavarfuró (l. o.).
(Ptinus fur L.), a fedelesszárnyuak rendjébe, az öt lábtői izesek csoportjába és a Xylofagák családjába tartozó bogárfaj. 3 mm. hosszu. Feje kicsiny, szemei előreállók, fején vörösbarna két kis szalaggal. Csápjai fonalasak, a himnél hosszabbak mint a nősténynél, különben vörösbarna szinü. Egész földön el van terjedve. Igen kártékony rovar, amennyiben különböző állati és növényi anyagokban, termékekben, magtárokban, muzeumokban, kitömött állatokban stb.-ben mindent összeturkál és tönkretesz. A rovargyüjteményekbe gyakran a parafával kerül, amiért tanácsos a parafát használás előtt kifőzni. A bogár nappal lusta, annál élénkebb azonban éjjel és este.
furómunkák gyorsítására való gép, hajtásukra nézve vannak: kézzel, lábbal és motorikus erővel hajtható F.-k, elhelyezésükre nézve pedig vannak szabadon álló és falhoz erősíthető F.-k. Nagyobb F.-k gyártásával nálunk ez időszerint a «Vulkán»-gépgyár foglalkozik, kisebb F.-ket pedig Túri János, Hirsch és Frank cég készít, melynek készítményéből 1. ábránk egy kézhajtásu, 2. ábránk lábhajtásu, 3. ábránk transzmisszióval hajtott F.-et mutat. L. még Bánya és Földfurás.
[ÁBRA] 1. ábra. Kézzel hajtott furógép.
[ÁBRA] 2. ábra. Lábbal hajtott furógép.
[ÁBRA] 3. ábra. Transzmisszióval hajtott furógép.
(Pholadidae), a lemezkopoltyusak osztályában, a Siphoniata rendnek egyik családja egyenlő kagylófelekkel, zárófog és zárószalag nélkül, járulékos, a lélekzőcső nyilásánál fekvő mészrészletekkel; megnyult, néha féregformás testtel, rövid, vastag, elmetszett lábbal, majdnem teljesen záródó, csővé kihuzódott s a láb kitolására csak kis hézagot képező köpennyel; szifói összenőttek s néha mészcsővel borítottak; kopoltyui a lélekzőcsőig nyultak. Valamennyi faja tengeri s v. a partokon tartózkodnak, hol az iszapba és homokba ássák be magukat, v. pedig fákban, mészsziklákban, korállokban furnak járatokat, amelyekből aztán lélekző csöveiket kitolják. A Pholas L. genus fajai a viz tükre alatt bizonyos mélységben mészsziklákba furják be magukat legörömestebb és furásaikkal biztos utmutatók a tenger partjának sülyedését és emelkedését illetőleg. Igen puha anyagokba csak lábaikkal ássák be magukat, mig ellenben kemélyebb anyagokba kegylóik reszelő fogainak segélyével. Fajai minden tengerben élnek és négy génuszba osztatnak, 80 élő és 70 kihalt van közöttük. Az ide tartozó génuszok a következők: Pholas L., Pholadidea Tart., Xylophaga Turt. és Teredo L. Idetartozó fajok: a Datolya-kagyló (Pholas dactylus L.) (l. o.) és közeli rokonai; a hajófuró (Teredo navalis L.), mely 0,5-1 cm. hosszu, hátul hosszu, villás két csőben végződik, kagylóinak csenevész részei testének mellső részén feküsznek, igen vastagok és kemények. Gyorsan szaporodik, petéi a köpenyüregben fejlődnek tovább, lárváiknak a testet borító egyforma kagylóik vannak; egy ideig szabadon rajzanak s csak azután ülnek a facölöpökre s a tengerbe merült fákra általában. A kifejlett állat élettartama rendkivül rövid. Igen nagy károkat okozhat a hajók fafalazatának, a kikötők vizi faépítményeinek átfurkálásával. A hajókat ellene rézpáncélokkal védelmezik; Linné «calamitas navium»-nak, vagyis a hajók veszedelmének nevezte. Ugyanilyen életmódot folytat különben a Sylophaga génusznak két faja is, de ezek mészcsöveket nem választanak ki. Az európai tengerekben a Sylophaga dorsalis Tart. faj él, mely 10-11 mm. hosszu és 9-10 mm. magas.
(bány.). Midőn a kutatást mély furással hajtjuk végre és a furólyukban hasznosítható ásvány-telepet találunk, ezt a leletet be kell jelenteni a bányahatóságnak, hogy a lelet elsőbbségét számunkra biztosítsa.
a föld nagyobb mélységeibe furó által mélyesztett olyan lyuk, mely által akár valamely hasznos ásvány előfordulását, akár pedig vizviszonyokat és a föld belsejének egyes jelenségeit kutatják. L. Földfurás és Artézi kut.
v. vadászmenyét, Putorius furo L. (állat), a menyétfélék családjába tartozó apró ragadozó állat, mely É.-Afrikában honos, de Európában is tartják és tengeri nyulak vadászatára használják. Szőre világossárga, szeme vörös; valószinüleg nem egyéb, mint a közönséges görény albinotikus szinváltozata.
(lat.) a. m. őrültség, düh; F. amatorius, őrült szerelem; F. poëticus, költői ihlettség; F. teutonicus, harci düh; F. transitorius, muló düh; F. religiosus, vallási rajongás.
(ol.) a. m. lelkesült tetszés; F.-t csinálni, feltünést kelteni, nagy tetszést aratni.