(középkori lat.) a. m. megvesszőzés, vesszőütés.
v. fuszulyka (növ.) a. m. paszulyka; l. Bab és Paszuly.
régente parketféle gyapjuszövet.
francia és pedig a Rivieres du Sud kormányzóságának protektorátusa alatt álló nagy ország Afrika ÉNy-i részében, portugál Guinea, Rivieres du Sud, Szenegambia, francia Szudán és Sierre Leone közt, mintegy 110,000 km2 területtel és 60,000 lak. Nagyobbára hegyek takarják; a F. hegyes vidék átlagos magassága 1200-1400 m.; belőle ágaznak ki azon hegyek, amelyek a Niger medencéjét D-ről körülfogják; továbbá É-on a Rio Grande forrásvidékéül szolgáló Tangei-hegyek, D-en a Loma hegycsoport a Daroval és a Tembi-Kundaval, amely utóbbin 1340 m. magasban a Niger fakad. F.-ban ered azonkivül a Szenegal, a Gambia és a Rio Nuez, Pongo stb. Éghajlata nem nagyon forró és az európainak sem árt. Termékekben (kávé, kukorica, rizs, földi mogyoró, pamut, szezám, kaucsuk) és ércekben (réz, vas és arany) gazdag. Az őslakókat, a dsalonké-kat a fulák fulbék hódították meg, akik mohammedánusok és az uralkodó néposztályt teszik; élénk kereskedő szellemük van és karavánjaik egész Timbuktuig elmennek. Uralkodójukat almami-nak hivják. Szoria, egy egykori királyuk unokája Alfaja javára ideiglenesen lemondott a trónról és midőn vissza akarta azt foglalni, háboru tört ki. A hosszas viszálykodásoknak azzal vetettek véget, hogy most mindig csak két évig gyakorolja az almami egyhuzamban a hatalmat. A szoria és alfaja pártból az almamik fölváltják egymást. Mellettök a legnagyobb hatalmat a diambru-diu-mahudu-pul-pulor nevü tanács gyakorolja. Fővárosa Timbo, legfölebb 2000 lak; benne a mecset, a palota és a temető a terület egyharmadánál többet foglal el. Nagyobb helységek még Szokotoro, Buria, Tuba a legnépesebb és Fugumba, a szent város, ahol az almami bizonyos szertartások között a hatalmat átveszi. Az almami 1881. kötött Bayollal, a francia kormány kiküldöttével békét és egyezséget, amely egyezség 1888. valóságos protektorátussá alakíttatott. A portugál kormány ezt már 1887., az angol kormány pedig 1890. ismerte el. V. ö. Les colonies françaises V. (1890).
(roulade, passage), a zenében olyan rövidebb-hosszabb zöngeképlet, mely rendesen valamely tetszés szerint választott hangközt következetes ismétléséből, vagy valamely harmonia lényeges zöngéinek a lényegtelenekkel való összekeveréséből alakul, föl- és lefelé lejtve, épp ugy mint kisebb-nagyobb távolságokban ismétlődve. A futamok s azok változatos gazdagsága egészen az ujabbkor vivmánya s párhuzamosan fejlődött a virtuózitás minél magasabbra emelkedett fokozataival, ellentétben arégibb századok zenéjével, mely tudvalevőleg csak korális lassuság és kimértséggel érvényesült s nagyobb lendületet azután az ellenpontoszatos műformák s tételek által nyert. A F.-ok gyakoriak a nyugvóponttal ellátott, vagy zárlatokat képező harmoniáknál, főleg énekművekben vagy operai magánrészeknél, a mikor értelme s jelentősége összeesik a koloraturával.
a nemzetközjogi érintkezésnek egyik közege. A F. által közvetített hivatalos sürgönyök és levelek a nemzetközi jog elvei szerint rendőri v. politikai uton el nem kobozhatók. Háboru idején a nyiltan ily minőségben utazó s az ellenség által elfogott F.-ok a hadi foglyoknak megfelel elbánás alá esnek.
l. Személyszállító vonatok.
a testnek az a mozgása, mely a járástól abban különbözik lényegesen, hogy itt mindkét láb egy időben sohasem éri a földet, amint az a járásnál van, hanem váltogatva oly időszakok következnek, melyek közül az egyikben az egyik láb a földre támaszkodik, a második időszakban pedig mindkét láb a levegőben van; a földre támaszkodó egyik láb akkora lökést ad a testnek, hogy ez a levegőben lebegni - repülni - kénytelen, mielőtt még a második láb a földre támaszkodhatnék. Ez erős lökést ama láb az által adja, hogy a térdben és lábizületben erősen meghajlik, erősebben mint járáskor szokott és hirtelen kinyujtás által a testet előre veti. E miatt a lépések hossza is nagyobb futáskor, mint járás közben, ezek időtartama ellenben rövidebb, mivel a mozgáshoz szükséges lengés egy részét mindkét láb az alatt végzi, mialatt a test, a nyert lökés miatt, a levegőben előre repül. Az állatok F.-át ügetésnek v. vágtatásnak mondják.
Nyugat-Afrikának Szenegámbiához tartozó vidéke, a Szenegál D-i partján, mintegy 140,000 fulbe lakossal. Nagyobbára sik és termékeny vidék, amelyben sok vasércet bányásznak.
(lat.) a. m. semmis, jelentéktelen.