(állat, serricornia) neve alatt foglalták össze mindazon bogarakat, melyeknek fürészalaku csápjaik vannak; amirt is testalkatra nézve nagyon különböző rovarokat soroltak ide a régiek, melyek sokszor nagyon is eltértek egymástól. Ujabb időben e gyüjtő nevet nem használják, csakis a csápok leirásánál alkalmazzák. L. Csáp és Rovarok.
(állat, Lamellirostres). Régibb rendszerzők szerint az uszómadarak (l. o.) egyik családja, ujabbak szerint a madarak egyik rendje. Középszerü hosszuságu csőrük, csúcsát kivéve, mely a felső csőrkáván gyakran körömhöz hasonló szarulemezt visel, lágy viaszhártyával van borítva, kávái fürészelt szélüek; csüdjök többnyire rövid; mellső ujjaikat rendesen uszóhártya egyesíti; fiókáik fészekhagyók. A hazánkban tenyésző madarak közül e rendbe tartoznak a hattyuk, kacsák, ludak, buvárok.
(állat, Prionus coriarius L.), a bogarak rendjébe, a rejtve öttaguak csoportjába és a cincérfélék családjába tartozó bogárfaj, melynek torszéle éles, tövises, lapos teste fekete, szárnyfedői sötét vörösbarnák és bőrnemüek. 3-4 cm. nagy. Egész Európában el van terjedve és különösen a bükkösökben szeret tartózkodni.
Három főfajta fürészfogat ismerünk, a derékszögüt, a kihajlót és a behajlót. A kihajló fogak külön alakja az u. n. háromszögfog, melynél a fog mellső és hátsó éle egyenszáru háromszöget alkot. Összetett az u. n. M és W fogazás. Puha, szivós rostu fának hosszanti vágására legjobb a behajló (kampós), kemény fa hosszanti vágására a derékszögü, harántos vágásra és ha a fürész kétirányban vág a háromszögü és az összetett M és W fogazás. A fürészfogak alakját gyakran változtatni kell, főként midőn a fürészpor a foghézagokban nem fér el. Ez a változtatás rendesen a foghézagnak kikerekítéssel járó nagyobbodással történik. Ezeket a fogakat aztán horgas fogaknak mondjuk. A fürészpenge vágás közben csak ugy nem surlódik a fa munkafelületeivel, ha a vágott rész bővebb a penge vastagságánál. Hogy ez meglegyen, a fürészfogait váltakozva jobbra-balra bizonyos mértékben kihányják v. terpesztik. A terpesztés ne legyen sem tulságos csekély, sem tulságos nagy. Legjobb, ha az a pengevastagság másfélszerese. Terpesztésre külön készülékeket v. szerszámokat használnak, amelyek száma igen nagy. Legcélszerübbek azok, melyeknél a terpesztés mértékét a készüléken beállíthatni ugy, hogy aztán valamennyi fogat egyforma mértékben terpeszthetni. Ott, ahol sok fürésszel dolgoznak, önműködő fogterpesztő gépeket hasznának, amelyek főképen szalagfürészeknél igen előnyösen alkalmazhatók. A fürészfog éleit mindig élesen kell tartani. Élesíteni csak terpesztés után szabad. Élesítésére többnyire különleges fürészreszelőket; géppel való élesítésnél smirgelt, ritkábban acélkorongokat használnak. - Fürészfog mint diszítmény, melyet a román stilus alkalmaz, párkányokban és párkányok alatt van. Van egyszerü F., melyet egyetlen pálca törése alkot és kettős F., melyet két vagy több egymásra fektetett pálca törése képez.
zsóltina, fürészlevelü fü (növ., Serratula L.), csöves fészkesek több nyári füve, fürészelt vagy félbe szárnyalt levelekkel, piros, ritkán fehér virágokkal. A festő F. (festő fü, festő bogács) egész egy m. magas, levele sallangtalan v. szárnyas hasábu, virágzata sátorozó, piros. Közép-Európa hegyes vidékein és rétjein nő. Levelével sárgára festenek, de a tölgycitromkéreg behozatala óta értéke csökkent.
A fa felfürészelésénél a szerszám tökéletlen volta miatt aránylag igen nagy erőmennyiséget kell kifejteni. Ez okból ajánlatos a fürészt gépbe fogni és motorikus erővel hajtani. A F. lehetnek váltakozó mozgásuak és folytonosan egyirányban mozgók. A váltakozó mozgásuaknál a penge többnyire keretbe van foglalva, néha azonban nincsen kerettel kifeszítve.
[ÁBRA] 1. ábra. Szalagfürészgép.
A keretes F. lehetnek függőleges és vizszintes keretfürészek. Ha a keret teljesen zárt és a pengék (1-24) közbül vannak, teljes keret-, rács-, vagy ramacsfürészgépnek mondják; viszont, ha a pengék (1-3) a keret egyik oldalán vannak elhelyezve, félkeretes F.-gépnek nevezzük. Keret nélküli váltakozó mozgásu fürészgép a kanyarító- és az amerikai Mulay-fürészgép. Folytonosan egy irányban működő fürészgépek a szalag- (l. 1. ábra), a kör- (l. 2. ábra), korona- és gömb-F. A szalag-F.-nél a szerszám végnélküli vékony acélszalag egyik élén fogazással; a kör-F.-nél körtárgya, a korona-F.-nél hengeres acéldob, elülső részén fogazással. A különfle munkákhoz még speciális F. vannak, melyek azonban ezen alaptipusok egyikéhez tartoznak. Keret-F.-et már hazánkban is gyártanak Krompachon, a fővárosban Lang, Dallgó, a magy. kir. államvasutak gépgyárában és Nicholson gyárosoknál.
[ÁBRA] 2. ábra. Körfürészgép.
(Pristis antiquorum L.), a körszáju őshalrendbe tartozó állat-, illetőleg halfaj, megnyult hatalmas farkba folytatódó testtel és mindkét oldalán fürészfogazott, orrmányforma orrkinövéssel, apró állkapocsfogakkal; alféluszók nélkül; fürészfogainak száma 16-20 pár; 4-5 m. hosszura is megnő, szürkésbarna, hasa világosabb. Majdnem minden tengerben otthonos, különösen gyakori a Földközi-tengerben. Valószinüleg apró halakkal, rákokkal és lágytestüekkel táplálkozik. De azt is állítják felőle, hogy fürészorrmányával a cetek hasát is felhasítja. A nőstények eleveneket szülnek. Husa kemény, élvezhetetlen s csak szükségből eszik.
többnyire fából készült sutu, amelybe a fürészpengét fogainak élesítése céljából befogják.
l. Fürésztelep.
a fürészelésné--l kihullott fapor, melyet hegyvidéken általánosan almozásra használnak. Erdődus vidékeken inséges években szalma helyett F.-t etetnek az állatokkal, de a szalmánál kevésbbé izletes és kevésbbé tápláló, valamint nehezebben emészhető is. Etetésre főleg csak oly F. használható, mely kevés csersavat és gyantát tartalmaz.