Fürtös felhő

l. Felhőalakok.

Fürtös juhok

l. Fürt.

Fürtös kél

v. káposzta (növ.), l. Karfiol.

Fürtös lud

l. Fodros lud.

Fürtös meggy

(növ.) a. m. Padus Mill., l. Madármeggy.

Fürtös test

(növ., cystolithos), a sejtfalnak toboz- v. fürtalaku, szénsavas mésszel impregnált vastagodása. A csanál, komló, fügefa és eperfa, továbbá az akantuszfélék bőrsejtjének belsejében szokott képződni.

Fürtpenész

(növ., Botrytis Mich.), a fonálgombák génusza, spórájok fürtösen csoportosodik s pornemü gömböt alkot. Fehér, szürke, barnás v. fekete penészbevonat, többnyire rothadó növényrészeken, de élő növényeken, sőt bogarakon is élősködik. Régibb fajai most többnyire csak fejlődéskorszaknak bizonyultak. Régen a Peronospora fajait is ide sorozták. A B. cinerea Pers. sürü, szürkés penészgyep, a növények élő v. holt szárán és levelein, s minden időszakban gyakori.

Fürtszakáll

(növ., Bryopogon Link), a gallyas telepü zuzmók génusza, hazánkban 5 fajjal és több fajtával. Erdei fák kérgéről mint hamvas szakáll csüng le.

Fürtszerü

(növ., botryticus), olyan virágzatok összefoglaló szava, melyeknek tengelyéből határozatlan számu melléktengely nő ki. A kiviritás mindenkor a központ felé, tehát alulról felfelé tart, s a legfelsőbb virága a legfiatalabb. Ilyen a füzér, fürt megnyult, az ernyő, a gömbvirágzat, fészek stb. megkurtult virágzat-tengellyel. L. Virágzat.

Füskata

(állat, Coccinella L.), a katicabogár népies elnevezése. L. Katicabogár.

˙