(növ., Fumaria Tourn.), földfüsti, földfüstfű, földfüstje, földifüst, a mákfélékkel közelről rokon családba (fumariaceae) tartozó egynyári, sallangos levelü növényke. Virágzata ágtetőző fürt, virága kétoldalas, apró, a csúcsán feketepiros foltja van, gyümölcse egymagu diócska. Mintegy 40 faja (hazánkban 10) az ó-világban elő szórva él, a kulturával is nagyon terjed. A Fumaria officinalis L. ma csaknem minden földrészen terem, virága piros, frissében szétdörzsölve kellemetlen szagu, sóskeserü, kissé csipős izü; szárítva szagtalan, de keserübb. Dioszkoridesz óta becses orvosságnak tartották, ma csaknem hatástalan. A F. officinalissal sárgára és zöldre is szokás festeni; sok hamuzsir van benne. A jószág a F.-t nem eszi. A F. cirrhosát DC., l. Adlumia. - L. még Fumársav.
(növ., Fumariaceoe), a kétsziküek különszirmuinak családja a mákképüek rendjében, sőt némelyek a mákfélékkel össze is foglalják. A F. nem tejelnek, levelük váltakozó, gyakran többször szárnyalt, melléklevelük nincs. Némelykor földbeli gumójuk is van. Fürtös virágzatu gyenge növénykék; kelyhök kétlevelü, hamar lehull; szirmuk kétoldalas. Hat himjök két falkába összenő. Gyümölcsük becőalaku, sokmagu, kettérepedő tok, v. pedig egy v. kétmagu diócska. A F.-nek mintegy 100 faja van az É-i mérsékelt vidéken, különösen a mediterrán flórában meg Észak-Amerikában.
fametszeteknek, vagy egyéb domboru metszetnek lenyomata enyvetlen khinai papirra. E célból a fametszetet, vagy egyéb ducot finom fekete koromból nyert festékkel bekenjük és a ráfektetett nedves papirra kefével enyhe nyomást gyakorolunk. Nehogy a papir kilyukadjon, közéje és a kefe közé egy másik papirlapot teszünk. A füstkép a fametszetnek olyan lenyomata, amilyen lenyomata a rézmetszetnek az épreuve d'artiste. Egyiket is, másikat is, maga a metsző állítja elő a duc végleges befejezése előtt, s egyik is, másik is kevés számmal, nagy gonddal készül és becsüket növeli ritkaságuk.
(turibulum, v. thuribulum, thuricoemium, incensarium stb.), már az ó-korban használt edény, melyben a tömjént v. más illatszert meggyujtották. Alakja különböző; vagy tartón, állványon nyugvó, vagy csészealaku, vagy láncokon függő (Virg. Aen. XI. 482). Korán átjött az egyházi liturgiába használata, s a középkorban stilszerüen alkotva, néha becses ércből drága kövekkel kirakva a templom kincseinek képezte értékes tárgyát. Ezen liturg. F.-k közt ismert legrégibb példány Mannheimban látható, a IV. sz.-ból. V. ö. Kraus, Real. Encycl.
Illatos gyantás anyagok, u. m. myrrha-, tömjén-, vagy benzoë-gyanta-, borostyánkő-, tolu-, peru-, vagy storax-balzsam- és átható szagu aromás olajokkal, többnyire szantál-, szegfü- és levendula-olajjal, néha mosusz és cibéttel készített szerek, melyek forró tárgyak fölé tartva, vagy pedig égés közben kellemes illatot árasztanak. A felsorolt illatos anyagok tömény borszeszes oldata adja a füstölő eszenciát, vizet, ha még kevés ecetsavat kevernek hozzá, kész a füstölő ecet. Ha előbb salétrommal itatott faszénport kevernek össze az említett illatos szerekkel és ezt alakokba gyurják, kész a füstölő gyertya v. kúp. Ha pedig ugyanezen illatos anyagok oldatával előzetesen vizben oldott salétrommal itatott és megszárított papirost vagy lámpabelet telítenek, megvan az elégethető füstölő papiros v. szalag. Az el nem égethető füstölő papirost előbb timsóval itatják. Az említett illatos oldattal telített rózsalevél vagy pedig különböző szinekre festett ibolyagyökér-darának keveréke adja a füstölő port. Ide tartozik még az egyházi szertartásoknál használt füstölő szer is és ez nem egyéb mint mirrha- és tömjén-gyanta keveréke. - F. a gyógyászatban, l. Fumigatio.
ugy készül, hogy a konyhasóval és salétrommal besózott s foghagymával, borssal és koreandrummal füszerezett 5-10 hétig saját levében forgatott hus levásítva, többnyire külön füstölő kamrában, szabadon zsinegre füzve rövidebb v. hosszabb ideig füstön áll. A szalonna füstölése annyiban különbözik a husétól, hogy szárazon besózva v. paprikázva lóg a füstölőben. A husfüstölésnek célja, hogy a friss hust hosszabb időre menthessük meg a romlástól. A F. igen izletes, különösen a sonka, az oldalas, a füstölt kolbász. A sonka tekintetében hazai városaink közül Kassáé, a füstölt kolbászt illetőleg Debrecené az elsőség. A F.-nak fontos szerepe van a tengerészetnél, ahol kevés friss fust vihetnek magukkal. Halakat is füstölnek, p. tőkehalat, heringet és pisztrángot. Füstölő anyagul a fát, szalmát, ganajt, faecetet, vagy füstöt vizet használják. A fák közül a tölgy és fenyőfa legalkalmasabbak a füstölésre.
v. gőzölt téglák. Szürke-fekete szinü, palaszerü burkolótéglák vagy cserepek, melyeket akképen készítenek, hogy a kemence tűzhelyére- mikor az áru ki van égetve- sok apró fát v. szalmát tesznek s ugyanakkor a kemence minden nyilását elzárják. Ujabban szurkot is alkalmaznak e célra. Ezzel az eljárással a sürü füst az anyagban lévő vasoxidot oxidullá redukálja és grafitszerü szén is rakódik le a téglák likacsaiban.
(Oidemia fursca L.), az uszók rendjébe, a lemezescsőrüek csoportjába és a fuligulidák családjába tartozó madárfaj. Tolltükre és a szem melletti foltja fehér. Csőre fekete, a himnél költés ideje alatt sárga, fekete dudorodásokkal; a him lába vörös, a nőstényé hamuszürke. A him nászruhája fekete, különben háta sötétbarna, fehér foltokkal, hasa szürkésfehér sötétbarna foltokkal. Nagysága 55 cm.; szárnyhossza 30 cm.; farkhossza 9 cm. Az ó- és ujvilág északi részeiben él, télen gyakran hazánkba is ellátogat. Igen finom pehelytollat szolgáltat, mellyel nagy kereskedést üznek. L. Kacsafélék.
a volt földesurak megszünt jogainak egyike; minden házhely után évenkint egy forint, l. még Földesuri megszünt jogok.
(ásv.), l. Quarc.