(ném. Rauchkasten, franc. boîte a fumée), a leginkább a lokomotiv-, hajó- és lokomobil-kazánoknál alkalmazott nagyobb kamra, melybe a tüzcsövek a füstöt vezetik, mielőtt a kürtőn át a szabadba jutna; célja egyrészt a számos csőből tóduló füstöt, pernyét közös térben felfogni, másrészt a kazán ezen végét a külső levegővel való érintkezéstől megóvni, ami egyuttal a füstgázok melegének némi értékesítését is képezi. A F.-en (l. az ábrát) van a kürtő s ennek fenéknyilása alatt az u. n. állandó v. segéd-fuvócső (constantes v. Hilfs-Blasrohr), mely a végén egyszerüen fölfelé görbített, v. pedig zárt gyürübe végződő szükebb cső (utóbbi esetben felső felén átlyukasztva), amelyen át gőzt eresztve, a F.-ben ritkulást idézünk elő, mire a gázok a tüzcsöveken erősebben tódulva, a tüz élesztését eredményezik (főleg begyujtáskor és a gőznyomás csökkenésekor használják ezt a segédeszközt gyors gőzfejlesztés céljából). Lokomotivoknál a F.-en keresztül jut a gőzhengerek használt gőze is a szabadba és pedig a kiömlő csövek közös végére helyezett u. n. változtató fuvócsövön át, mely szintén a kürtőbe tódítja a gőzt s menet közben a lokomotiv tüzének folytonos élesztését eszközli. Ezt a fuvószövet rendesen 3 darab képezi, u. m. két csappantó és ezek négyszögletes tokja; a csappantók elfordítása által (megfelelő rudazat segélyével) a bezárt nyilás kisebbíthető v. nagyobbítható, mihez képest a kipuffogás is erősebb vagy gyengébb s éppugy a tüz élesztése is, melynek viszont az erősebb v. mérsékeltebb gőzfejlődés a következménye. (Az erős puffogást, zihálást leginkább a vonatok emelkedéseken fölfelé menetekor hallani, mikor több gőzre van szükség.) Kordina (M. Á. V. gépgyári főfelügyelő) szerkesztett oly változtató fuvócsövet, mely köcsögalaku s kiömlési nyilása egy belül lévő föl s alá mozgatható körtével szükíthető. Ebben a fuvócsőben a két gőzhenger kiömlése el van különítve, hogy az ellenynomás a gőzhengerben csökkentessék (l. alább). Igen gyakran a füstszekrényen át mennek a gőzhengerekbe vezető beömlőcsövek is, melyek ily módon jobban védve vannak a lehüléstől, bár viszont kevésbbé hozzáférhetők; a F.-ben a tüzcsövek fölött szokás szikrafogó szitát alkalmazni, hogy a szikrák (a fuvócső működése folytán) egyenest a szabadba ne jussanak; az igy visszamaradó pernye a F. fenekét lepi el, melynek eltávolítására alul tölcsért szoktak megerősíteni s ennek fenekén félrefordítható tolattyut alkalmazni.
[ÁBRA] Füstszekrény. a) segédfuvó, b) változófuvó, c) kiömlő csőtorok, d) beömlő cső, e) szikrarosta.
A szikrák biztosabb eloltása céljára gyakran locsoló csövet találunk a F.-ben, vékonyabb rézcsőből készítve és lefelé kilyukasztva; a kazánból egy csappal időnkint vizet eresztenek bele s elárasztják az izzó pernyét. Ahol azonban silányabb minőségü (barna) szenet v. sok apró (por) szenet égetnek, sem az említett sziklarosta, sem a locsoló nem képes a lokomotiv szikrahányását állandóan annyira csökkenteni, hogy ebből a vasut mentén gyujtogatások ne keletkeznének (száraz fü, széna, szalma, gabona, házfödelek stb.) s azért a különféle szikrafogó (l. o.) készülékek állandóan foglalkoztatják a vasuti szakértőket. Egy módja a szikrahányás hathatós csökkentésének az u. n. amerikai F. alkalmazásában rejlik s ez csak annyiban különbözik a közönséges F.-től, hogy sokkal hosszabb s a kürtő nem a közepén áll, hanem jóval hátrább, ugy hogy a fuvócső szivása folytán a tüzcsövekből előre röppenő szikrák jó része nem jut a kürtőbe, hanem elől lerakódik s inkább csak a könnyü füst szivódik kifelé. Hogy a fuvócső azon célja, miszerint kellő léghuzamot tartson fönn a tüzelő tér számára, illuzóriussá ne váljék, szükséges a F.-t lehetőleg légmentesen körülzárni s azért fontos a F. ajtajának pontos ráfekvése a homlokfalra, valamint a jó zárószerkezet alkalmazása is.
v. füstquarc, l. Quarc.
(növ.), l. Daravirág.
János, református lelkész és iró a XVII. század első harmadában, 1616-17. a heidelbergi és marburgi egyetemek hallgatója volt, hazajöve ungvári, 1624 körül sárospataki, 1629 körül szatmári lelkész volt. A heidelbergi egyetemen Positiones physisae de elementis in genere, Marburgban pedig Disputatio Metaphysica c. alatt tartott és adott ki egy-egy értekezést. Később ismertté tette nevét Bethlen Gábornak ajánlott ezen munkája: Királyoknak tüköre. Melyben ábrázattyok szépen ragyog és tündöklik, az Fejedelmeknek és egyéb Uralkodóknak kedvekért például irattatot és formáltatot (Bártfa 1626); Üdvözlő verseket irt Prágai Andráshoz és Kanizsai Mihályhoz (Heidelberg 1617). F. András, l. Fésős.
azon növényi vagy állati alkatrészek neve, melyek hozzáadásával ételünk izletesebb és könnyebben emészthető. F.-ek a paprika, bors, cukor, szegfüszeg, fahéj, kakao, vanilia, szerecsendió, gyömbér, szerecsendióvirág, babérlevél, koriandrum, kapor zöldje, petrezselyem zöldje, köménymag, ánizs, kapri stb. A füszerek élénkítik a vérkeringést, izgatják az idegrendszert, de közvetlen táperővel nem birnak. A legtöbb F.-t a forró égöv, különösen Ázsia és Amerika szolgáltatja. Hazánkban egészen meghonosodott az Emrikából importált paprika, továbbá az ánizs, keménymag és kapor, kakukfü, zsálya, komló, boróka, sáfrán, torma, csöves és metélő hagyma, fokhagyma, citrom, mustár stb. Később az Európaszerte uralkodóvá lett francia konyhaművészet karolta fel a füszerek használatát. Jelenleg mértékletesen használják a F.-ket, még pedig mindenütt leginkább a hazaiakat, mert általánossá lett az a vélemény, hogy minden népre legegészségesebb az a füszer, melyet hazája földje termeszt. Emberemlékezet óta használják a F.-t az ételben, azonban leginkább a középkorban éltek vele. Némely füszer gyógyszerül is szolgál. L. Élvezeti szerek.
(növ.), l. Drimys.
(növ.), l. Füszertermők.
v. füszertermékek (növ., planta aromatica, l. a mellékelt képet) azok, melyeknek valamely részében, még pedig leginkább éter és olaj, néha pedig keserüség alakjában aromatikus izü és jószagu, hathatós anyag van, ezért az étel v. ital füszerének használjuk. Füszer a növénynek valamennyi részében teremhet, de legtöbb mégis a levelekben, a gyümölcsben meg a magvakban.
[ÁBRA] FŰSZER NÖVÉNYEK.
A gyökér- és hagymafüszerből említendő a szegfügyökér, a petrezselyem, zeller, a keresztesek közül a torma, retek, továbbá a kámos, a hagyma, gyömbér, kurkuma, meg a galanga, a kéregfüszerből a Canella, cimmet, a cimmetszegfü, a szár- és levélfüszerből az ernyősök közül a petrezselyem, kapor, cápakapor, a turbolya, azután a böjtfü, rézsuka, a hagyma, babér- és betlelevél, az ajakosok közül a borsika, zsálya, bazsalikom, majorána, kerti kakukfü, izsop, a nagyszámu fészkesek közül csak az üröm, a virág-, gyümölcs- és magfüszerből a szegfübors, szegfüszeg, az ernyősek közül a koriandrum, köménymag, ánizskapor, kapor, az ánizs, továbbá a citrom, a sarkantyuka, a mostár, kapri, a muskatal dió, a Cinnamomum Loureirii és C. aromaticum cimetfák, a Portulaea, a bors, komló, paprika, paradicsomalma, szója, sáfrány, a paradicsommag, a kardamomum, a vanilia meg a boróka. Néhány hazai (gimgomba) és külföldi gomba (catchup) is F. A legerősebb F. a forró tartományokban teremnek. Ilyen a bors,* a szerecsen v. muskataldió* és muskatalvirág, a csillagos ánizs*, a galangagyökér, a vinilia*, citrom, a cimmet*, babér, szegfücimmet, a babérfélék közül; a gyömbér*, kurkuma, citvor meg a kardamomum* a gyömbérfékék közül, a szegfüszeg* és szegfübors* a mirtuszfélék közül; az Andropogon-fajok tőkéje a pázsitfélék közül, de Európának, sőt hazánknak is vannak bár gyengébb F-ei. Németországban valamint nálunk is, a köménymagot, az ánizskaport, petrezselymet, turbolyát, kaport, komlót, koriandrumot, a sáfránt meg a pórsáfránt, a zsályát, izsópot, rozmarint, kakukfüvet, a borsikát, majoránát, tárkonyt, stb. termesztik. A F. értéke idegen részek hozzákeverése vagyis hamisítás utján csökken. Ezért a füszert nem tanácsos por alakjában venni, mert ekkor a hamisítást bajosabban lehet kideríteni. A porrá tört füszer hamisítására elkészített izetlen és szagtalan matta nevü port árulnak, mely valószinüleg kövér magvak sajtolásának apróléka, fával, kéregszilánkkal és homokkal keverve, s ebből 25-30, sőt 50%-ot is a füszer közé kevernek. A mattát minden füszerhez külön készítik, még pedig ugy, hogy a szine a hamisítandó füszerével meglehetősen megegyezzen. Árulnak tehát borsmattát, szegfűbors-mattát, kassziamattát stb. - A mellékelt képen levő F.-t *-gal jelöltük.
l. Molukki-szigetek.
v. füszerliliomok (növ., Scitamineae), az egysziküek rendje. Virágjok kétoldalas, pároséltü, leplök sziromnemü, hatlevelü. Az eredeti hat himjök közül többnyire csak egy képződik ki, a többi v. sziromnemü lesz, v. kifejletlen marad. A termő külső és háromrekeszü, tekintélyes termetü füvek v. kóró-alakok, nyeles nagy levelekkel, a levél középerőből eredő szárnyas mellékerezettel. Ide tartoznak a pizangfélék, gyömbérfélék, meg a Marantaceák.