(növ., spica, stachys), a fürttől azért különböző, mert a virágok nyeletlenül v. észrevétlenül rövidke nyéllel illeszkednek a viirágzat megnyult tengelyéhez, p. az utifü virágzatán. A pázsitfélék virágzata, melyet közönségesen kalásznak (l. o.) mondunk, nem más, mint összetett F., azaz a buza-, rozs- vagy árpa-kalászt egyes füzérkékre (kalászkákra) lehet szétszedni. E kalászkák pelyvái és toklászai rejtik a virág fő részeit, később a gyümölcsszemet. A F. eltérése a barka (l. o.); a toboz (l. o.) meg a torzsavirágzat (l. o.). Füzéres gombja az iszapsásnak van, mert a F.-kék gömbös csomóba egyesülnek. F., azon zsineg, szij v. lánc, melyen a vadászkutyákat vezetik. Az agár- és kopó-F. 2-3 ágban végződik, ha több kutyát vezetünk együtt. A vizsla betanításánál használják a 3 m. hosszu idomító füzért.
[ÁBRA] Füzér.
l. Rovarok.
a. m. kalászka; l. Kalász és Pázsitfélék.
A francia cotillon, ami alsó szoknyát jelent, Franciaországból származott társastánc, mely nagy körrel (ronde) kezdődik és ugyan ugy végződik; többféle táncrészekből (figure) áll, melyek elrendezése a táncmester v. táncrendező izlésének van fentartva; a bevégzése ennek a többnyire társasjátékokból összeállított figuráknak ugy történik, hogy az összes táncospárok körülkeringőznek v. galoppoznak, stb. A cotillonnal rendesen bevégzik a bált s ez okból lehető sok változatossággal rendezik. A cotillon története XVI. Lajos idejéig megy vissza, amikor is egy a Branlehez hasonló egyszerü tánc volt és a mai kortól eltérőleg a bált nyitották meg vele. Nálunk a 40-es években a védegylet idejében Kőhegyi József táncművész szerkesztett egy Koszoru c. F.-ot, melynek zenéjét Rózsavölgyi Márk irta. Először a fővárosi iparosok táncvigalmában lejtették e táncot és Batthyány Kázmér grófnak van ajánlva, mint a honi ipar és művészet egyik leglelkesebb pártolójának. Figurági v. táncrészei a következők voltak: 1. Lassu séta, 2. Kereszt lejtő, 3. Beálló, 4. Hegyező, 5. Szapora, 6. Kivilágos kivirradtig.
(növ.), a Spiranthes Rich. orchidea neve, 80 faja közül hazánkban 2 faja ritka, spirálisan csavarodott virágzatával.
1. F., nagyközség Krassó-Szörény vármegye bogsáni j.-ban, (1891) 1904 oláh és magyar lak. - 2. Rába-F., kisközség Vas vmegye szentgotthárdi j.-ban, (1891) 1402 német lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 3. Ördöngős-F. (Fizes), kisközség Szolnok-Doboka vmegye szamos-ujvári j.-ban, (1891) 1502 magyar és oláh lakossal.
l. Füz és Égerfás mocsár.
egyes testrészeknek bizonyos ruhadarabokkal u. n. füzővel való szoros körülfogása, melyet kiválóan a nőnem alkalmaz, főleg a felső test alakjának szépítése céljából. Mérsékelt F. a test egyenes tartására és a hátgerinc támasztására nézve haszonnal járhat ugyan, de a szerfeletti F. nemcsak számos máj- és gyomorbajt (s ennek következtében epekövet) idéz elő, de sok női betegséget is. Ujabb korban a nők F.-e ellen külföldön egyletek is támadtak, melyeknek azonban részben sem sikerült e számtalan esetben káros divatot kiirtani.
község, l. Abony 2.
kisközség Hunyad vmegye puji j.-ban, (1891) 436 oláh lak., kisebbszerü arany- és ezüstbányákkal.