a két folyó Indiában, 1. G. (Narajani), v. Nagy-G., a Gangesz egyik legnagyobb baloldali mellékfolyója; több forrásfolyóból keletkezik, a Davalagiri és Dajabang közt. Forrásfolyói: a Barigar, Narajani, Szveti-Gandak, Marszajandgi, Daramdi, Gandi és Trisszul; ezek közt a legjelentékenyebb a Szveti-G., valamint a Trisszul Tibetben, a többi Nepalban ered. Az egyesült forrásfolyók Tribeninél lépnek brit terültre; 30-50 tonnás hajók idáig járnak fel rajta. Áradásaival gyakran nagy károkat okoz. Hossza több mint 700 km. - 2. G. Kis-G. (Bur G., Csota G., Gandaki, Nalla), szintén a Gangesz mellékfolyója. Nepalban, a Csurimati nevü magaslatokban ered, Gogrinál torkollik. Hossza 150 km. Szintén rohamos folyó és medrét meg-meg változtatja. Mozafarpurig 50 tonnás hajók is följárnak rajta. Egykoron össze volt kötve a Nagy-G.-kal Bettiah közelében.
város Afganisztán ÉK-i részében, 95 km.-nyire Kabultól, a Dsagdalak-szoros bejáratánál, 1400 m. magasban. 1842. a dsagdalaki vereség után az angol sereg maradványait az afgánok itt semmisítették meg. 1878. pedig itt kötötték meg azon békét, amelyben Dselalabadot és a Khaiber-szorost Angliának engedték át.
l. Kacsi-Gandava.
az ugyanily nevü járás székhelye Braunschweig hercegségben, 78 km.-nyire Braunschweigtól, a Gande és vasut mellett, (1890) 2712 lak., sör-, cukorgyártással és vászonszövéssel. Az egykori G.-i apátfejedelemséget, amelyet Ludolf szász herceg alapított, 852. tették át ide. 1570. evangelikus fejedelmi házból való leányok nevelőintézetévé alakították át. 1803. pedig a braunschweigi hercegnek adták át. Itt élt a X.-sz.-ban Roswitha apáca, költőnő.
félisten-féle lények az ind regében. A vedában még csak egy Gandharváról van szó, ki mint az isteni Szoma őre és feltalálója szoros viszonyban látszik lenni a légkörrel. Az époszi költészet már számos gandharvát említ. Buja, a zenének és az élvezeteknek hódoló félistenek ezek, kik a zenében és az ének terén remekelnek. Az isteni lovak birtokosai és Indra isten segédei a háboruban. Alakjuk néha részben vagy egészen állati, igy a G.-hoz tartozó Kimnarák lófejü démonok. Saját királlyal birnak a Gandharvák és nem messze Kubera a sötétség és a gazdagság istenének palotájától a Mánasza-tó mellett laknak. Idő folytán harcias tulajdonaiktól megfosztva, mint Indra isten udvari zenészei szerepelnek. Innen Gándharva himnemben annyit tesz szánszkritul, hogy zenész, énekes, semlegesben pedig a. m. zene, ének. A görög Kentaurokkal azonosak, mint azt Kuhn és Meyer kimutatták. A Gandharva házasság (Gándharva viváha), az egybekelések egyik neme, melyhez csak a két szerelmes beleegyezése szükséges, minden más szertartás és tanuk nélkül. Ily módon megy végbe Sakuntala házassága Kalidásza hires szinművében. V. ö. Meyer, Indogermanische Mythen (Berlin 1883) és Schröder, Indiens Litteratur und Cultur in hist. Entwicklung (Lipcse 1887).
Járási székhely Valencia spanyol tartományban, 60 km.-nyire Valenciától és 3 km.-nyire a tengertől, az Alcoy és vasut mellett, (1887) 8723 lak. G. régi város, amelyet 5 kapuval ellátott falak környékeznek; legszebb épülete a G. hercegek egykori palotája Huerta Gáspár néhány festményével. Gót templomában is több érdekes kép látható. G.-ról nevezik el azon pompás huertát, amely a környékét alkotja, termékenységéről hires, de egészségtelen nagykiterjedésü rizsföldei miatt.
(Guandu, Gvandu), 1. a fulbék egy országa Szudánban, a Niger mindkét partján, D-en a Binue, a Kuara, Adamugu, az auelimmid tuareg törzs földje és Szokoto közt, körülbelül 213 000 km2 területtel és 6 millió lak. Az ország megalapítója Othman Da-n-Fodie szokotoi szultán volt, aki nagykiterjedésü országának G. nevü részét fitestvérének, Abd Allahinak adta; ennek egyik utódja, Khalilu alatt 1867. G. már megint függő viszonyban volt Szokotoországtól. - 2. G. az ugyanily nevü ország fővárosa, a Niger egyik kis másodrendü mellékvize mellett, dombok között, termékeny vidéken. Lakói igen jó banánákat és vöröshagymákat termesztenek és a környéken keresett női kötényeket készítenek. V. ö. Barth, Reisen u. Entdeckungen (IV. köt.).
l. Ganajturóbogarak.
(növ., Coprinus Pers.), kalapos gomba, a galócától főleg az különbözteti meg, hogy termőlemezei végre a spórák feketítette téntanemü folyadékká tökéletesen szétfutnak. Kalapja eleinte kup- v. hengeralaku, később harangforma, a felszine gyakran pehelynemü v. pikkelyes. Gyorsan felnő, de épp oly gyorsan is összeromlik; ganéjon, ganéj helyén, ganéjozott földön v. korhadó fán seregesen szokott nőni. Több mint 60 faja van, de haszontalan. Legismertebb az Agaricus fimetarius L. v. Coprinus fimetarius Fr.
(szankszr.) a. m. a kiséret vezére. Sivát követő alsóbbrangu istenségek csapatának parancsnoka. A brahmanizmus egyik igen népszerü másodrangu istene, kit mint a tudás és az okosság személyesítőjét minden munka kezdetén segélyül szoktak hivni. Elvétve Siva mellékneveként is előfordul.