l. Magrejtő.
az ugyanily nevü járás székhelye és vár Pfalz bajor kerületben, 14 km.-nyire Speiertől, a Queich és Rajna összefolyásánál és vasut mellett (1890) 6137 lak., hajó-, szivar-, ecet- és szeszgyártással. A mellette levő Elisabeth wörth nevü rajnai sziget szintén meg van erősítve. Az okiratok 1175. tesznek róla először említést. 1674. Turenne elfoglalta és erődítményeit lerombolta, de később ismét Pfalz választófejedelemhez került. 1688. a franciák mint az orléansi hercegnő örökségét ujra elfoglalták, de a ryswicki békében megint kiadták. 1715. ujra francia kézre került. 1793 jul. 19. és 22. Wurmster osztrák generálisfalai alatt Beauharnais francia hadain győzelmet aratott. 1817. német szövetségi várnak nyilvánították és ez maradt 1866-ig.
(franc., ejtsd: zserminal) a. m. csirázás hava; a francia forradalmi naptár egyik hónapja, márc. 21-től ápr. 19-ig, l. Év.
(lat., növ.), a felsőbbrangu növények csírázása. A mag kibontakozásával és szétválásával kezdődik, s a meggyökeresedéssel végződik. Eddig a táplálékot a magfehérjéből v. a sziklevelekből vette, ezután a növényke már magától is tud magának táplálékot átsajátítani.
a nibelungi ének egyik hőse. Kriemhild bátyja, kinek Siegfried meggyilkolásában nincs része. A burgundi lovagokkal Etele földére igyekszik, de utközben Bechlarenben, Rüdiger őrgróftól párbajban megöletik.
(Geronisroth, Gerenrot), város Anhalt hercegségben, 6 km.-nyire Ballenstedttől, a szép kilátásáról ismeretes Stubenberg lábánál, vasut mellett, (1890) 2670 lak., gyufagyárral, kőbányával; román izlésü templommal; rajta két torony van, a német középkori építészet egyik legérdekesebb alkotmánya. G.-t mint nyári üdülő helyen sokan keresik föl. Az egykori G. nevü apácaklastromot 960. Gero, Ostmark grófja alapította. 1521. főnöknője, Weyda Erzsébet a protestáns vallásra tért; a klastrom azonban 1614-ig fennállott, mikor is Anhalt hercege beszüntette.
Frigyes, német zenész, született Wormsban 1839 jul. 17. Lipcsében 81852-55), majd Párisban tanult. 1865. a zongorajáték és zeneszerzés tanára lett a kölni kozervatoriumban, majd tanári cimet kapott a koburg-gothai hercegtől; 1874. a rotterdami konzervatorium igazgatója, 1890. a berlini Stern-féle zeneiskola tanára és énekegyesület igazgatója lett. Értékes kamarazeneműveket, szimfoniákat, megnyitókat (Waldmeisters Brautfahrt), nagyobb ének- és hangszerkari műveket (Salamis, Hafis, Agrippina) alkotott.
(Kopásnó), kisközség Mármaros vm. huszti j.-ban, (1891) 1304 rutén és német lak.
(Gernyeszig, Kercing), kisközség Maros-Torda vm. régeni alsó j.-ban, (1891) 1335 magyar és oláh lak., vasuti megálló. Diszes kastélya és parkja a gr. Teleki család tulajdona; a kastélyt gr. Teleki Mihály kancellár építtette.
a keleti határgrófság (Ostmark) grófja, 939-975. Egész életét a Saale, a Közép-Elba és az Odera mentén lakó szláv törzsek leigázásának s a német birodalom nagyobbításának szentelte. Már I. Ottó császár kinevezte őt határőrgrófnak. Leghiresebb fegyvertényei: Brandenburg város bevétele (940), a szövetkezett vendek Reckenitz mellett (Mecklenburgban) való legyőzése (955) és a felkelt lusáciai szlávok elnyomása (963). Ez utóbbi diadalnak hatása alatt a lengyel király elismerte a német császár fenhatóságát. G. 975 máj. 20. halt el és az általa lapított Gernrode kolostorban (Anhaltban) alussza örök álmát. Nemzete sokféleképen dicsőítette, a Nibelung-dalban mint marcgrâve Gęre fordul elő. V. ö. Heinemann, M. G. 1860; Köpke-Dümmler, Kaiser Otto I.