Felső-Hessen hesseni kerületnek fővárosa a Lahn balpartján, termékeny sikságon, több vasuti vonal találkozásánál, (1890) 20.571 lak., virágzó dohány- és szivargyártással (22 gyár), vasöntéssel, gép- és sörgyártással, kémiai iparral, pamutszövéssel, lámpa- és hangszerkészítéssel. A régi részeiben keskeny utcákból álló városnak ujabb részei egészen modern külsejüek. A várost szép ültetvények veszik körül, amelyek a régi erődítmények helyén állanak. G. legjelentősebb intézménye az egyeteme, a hesseni Lajos-egyetem, amelyet V. Lajos hesseni gróf alapított és II. Rudolf császár 1607 máj. 10. megerősített; 4 fakultásból áll, amelyekkel egy gazdasági, egy erdészeti és egy állatorvosi főiskola van összekötve. Az egyetemhez tartozik a Senckenberg-féle könyvtár, különböző kórházak, muzeumok, kémiai laboratórium, botanikus kert stb. A tudományos egyesületek közt a kiválóbbak a felső-hesseni orvosi és természettudományi, a történelmi társulat és művészegyesület. Közelében vannak Gleiberg, Baden és Stauferg nevü erődök romjai. V. ö. Buchner, Führer durch Vogelsberg, Weeterau u. s. w. mit besonderer Berücksichtigung von G. u. Umgebung.
csehországi falu és fürdő, a karlsbadeni kerületben, az Éger regényes völgyében, 588 lakossal. Van gyógyintézete és szanatóriuma. A G.-i savanyuvizből évenkint 8 millió üveget szállít a Mattoni-cég. V. ö. Mattoni, Der G. Sauerbrunnen (18877); Novak, Analyse des G. Sauerbrunnens (1883); Gastl, G. (Zürich 1889).
Sándor dr., v áldozópap, hit- és nyelvtudományi iró, a sz. István-társulat tudomány és irodalmi osztályának tagja, szül. tatán 1856 febr. 4. A gimnáziumot Tatán és Győrött, a hittudományokat a bécsi és a budapesti egyetemen végezte, 1878. szentelték pappá, káplán volt Kismartonban, tanítóképző-tanár Győrött, majd a győri püspöki aulába került, ahol most püspöki titkár és sz.-széki ülnök. Irodalmi művei: Mizraim és Assur tanusága, vagyis az ó-szövetség szent iratok hitelessége az aegyptologia és assyrologia világításában (Győr 1887-88), Buddhizmus és kereszténység (Esztergom 1889); Az ó-egyptomi halottak könyve (Budapest 1890); Az összehasonlító nyelvészet főproblémái (Győr 1890); Az urali nyelvek helyhatározói demonstrativ elemei (Budapest 1894), La reductibilité des langues au point de vue morphologique (felolvasás), Die Hauptprobleme der vergleichenden Sprachwissenschaft in ihren Beziehungen zur Theologie, Antropologie und Philosophie (breisgaui Freiburg 1892). Az urali nyelvek helyhatározói demonstrativ elemei (Budapest 1894). Irt azonfelül számos szentbeszédet és értekezést.
(ejtsd: zsiffár) Henrik, francia mérnök, szül. Párisban 1825. febr 8., megh. u.o. 1882 ápr. 15. Egy ideig a vasuti irodában dolgozott, azután a kormányozható léghajó problémájával kezdett foglalkozni s 1852. gőzgép segélyével hajtott léggömböt bocsátott fel. Egyéb technikai találmányai révén jelentékeny vagyonra tévén szert, kizárólag a léghajózással foglalkozott. Irt több, a léghajózás kérdésére vonatkozó munkát is.
Swain, északamerikai festő, szül. Naushonban (Massachusetts) 1840 dec. 22. Kiképzését egy Amerikában élő hollandiai tengeri képfestőtől, van Beestől nyerte, 1864. Bostonban, 1866. New-Yorkban nyitott műtermet, 1869. beutazta Oregont és Kaliforniát, 1870-74. Európa nyugati államait, azonkivül Marokkót, Algirt és Egyiptomot. A fiatalabb amerikai tájképfestők közül a legtehetségesebbek és legtöbboldaluak közé tartozik. Többnyire olaszországi, egyiptomi, algiri és marokkói tájakat festett, ugy olajfestményeket mint aquarellképeket is.
Le- (ejtsd: zsiffir), mintegy 50 km. hosszu jobboldali mellékvize az Arvenak Haute-Savoie francia départementban; a G. Haute és G. Bas összefolyásából Sixt alatt keletkezik; Ny- és Ény-nak folyik; a Risse fölvétele után hirtelen D-nek fordul és Cluses és Bonnevill közt torkollik.
az ugyanily nevü járás székhelye Lüneburg porosz kerületben, 87 km.-nyire Lüneburgtól, az Ise és Aller összefolyásánál, vasut mellett, (1890) 3108 lak., pamut- és gyapjufonással, üveggyártással. Egykor erős vár volt.
(ang.), hosszu keskeny, 4-8 evezős csónak, kizárólag a hajóparancsnok használatára. Az evezősök nem egymás mellett, de egymás után ülnek és hosszu hajlékony evezőikkel a G.-et gyorsan hajtják.
(olasz, ejtsd: dsiga; franc. gigue).Régi táncnem és zeneforma, melynek leggyakoribb használata mélyen visszanyulik a XVIII. századba, hol az akkori operákban rendesen mint ballet-betét szerepelt, igen élénk mozdulatokkal s derült zenei hangulattal. A G. általában páros, de páratlan (három részes) zöngecsoportokra oszló ütenynemben is fordul elő, p. 12/8 vagy 4/4-es ütenyben triolás zöngecsoporttal. Vannak 12/16-os v. 24/16-os beosztásuak is. Händel rendesen 12/8-os, Bach Sebestyén pedig 4/4-es v. 4/2-es ütenynemeket használt. Gluck belletzenéinél 6/8-os ütenyü G.-t is találhatni. Nyolcadértékü hangjegynél kisebb nem igen jő benne elő, kivévén, ha a második, v. a kezdő két nyolcad 16-odra fel nem oszlik. A XII-XIII. sz.-beli menestrel-ek (troubadourok) bizonyos G. nevü huros hangszert használtak e tánc-zenefajjal szemben, melynek alakja azonban egészen elenyészett. Az önálló G.-műformát a mai zeneirók főleg ellenpontozatos kidolgozásokra használják.
(gör) a.m. óriásodás, óriásra növés; a botanikában az a jelenség, midőn a növénynek valamennyi része arányosan, tehát rendes alakjának megmaradásával, vagyis jelentékenyebb alakbeli változás nélkül szokatlan nagyra, egész óriásnyira megnő. L. Akantusz.